Az Intel 2011 folyamán hívta életre különleges technológiáját, amellyel azt szerette volna elérni a vállalat, hogy az akkoriban alkalmazott sok-sok portot egyetlen univerzális, sokféle technológiát támogató megoldásra cseréljék, ám a piac első körben nem igazán rajongott érte, csak lassan kezdett tered hódítani magának.
A Thunderbolt 3 már jelentősebb újításokat hozott, hiszen a négy darab PCIe 2.0-s helyett már négy darab PCIe 3.0-s sávot kínált, a DisplayPort 1.2 támogatás megmaradt, a Mini DisplayPortot azonban USB-C portra cserélték. A sávszélesség itt már 40 Gbps-os értéket képviselt, csak úgy, mint a későbbi Thunderbolt 4-nél is, ami egyben az USB4 szabvány alapját is biztosítja. A Thunderbolt eleinte licencdíjas technológia volt, 2018-ban azonban ezt eltörölték, hogy felgyorsítsák a terjedését, 2019 folyamán pedig az USB4 szabvánnyal is összefonódott.
A Thunderbolt 4 szabvány esetében alapkövetelmény lett a 32 Gbps-os PCie link, a két darab 4K-s monitor DisplayPort 1.4-es szabványon keresztüli támogatása, valamint az Intel Vt-D alapú közvetlen memóriahozzáférés-védelem is, ami a fizikai DMA támadások ellen nyújt védelmet. A Thunderbolt 4 esetében fontos extra továbbá az USB hubokhoz fejlesztett Thunderbolt Alternate Mode, valamint a két méter hosszú univerzális Thunderbolt kábelek is innentől kezdve jelentek meg.
Az Intel szerint eddig 1000-nél is több számítógép konfiguráció és 1000-nél is több kiegészítő kapott Thunderbolt tanúsítványt. A Thunderbolt 4 támogatás immár az Intel EVO és vPRO notebookok szerves részét képezi, az összes modern operációs rendszer támogatja, sőt, hamarosan a Chrome eszközök fedélzetére is megérkezik.
A Thunderbolt fejlesztése természetesen továbbra sem áll meg, ugyanis a szabványnak lépést kell tartania a 8K-s és 16Ks monitorokkal, valamint a folyamatosan gyorsuló külső SSD meghajtókkal is, amelyeknél szinte évenként duplázódik az elérhető adatátviteli sávszélesség.
