Mivel pedig a jelenlegi legerősebb egységek 5GHz-re képesek, ez így azt jelenti, hogy 500-1000GHz-es processzoraink is lehetnek - méghozzá, meglepő módon, nem is öt vagy tíz év múlva, hanem egy vagy maximum két éven belül, állítja Tomás Palacios, a projektet vezető kutató, mivel a fejlesztésük a hagyományos alapokra épül.
Mindez annak köszönhető, hogy a grafénban az elektronok mintegy százszorta könnyebben lendülnek mozgásba, mint a szilíciumban, ezért annál ennyivel jobban is használható az elektronikai eszközökben. Egyelőre ugyan még csak egy meglehetősen szerény teljesítményű prototípus áll rendelkezésre, de innen már tisztán látják az utat a fent említett villámsebességekig.
A kutatást jelenleg az MIT Katonai Nanotechnológiai Intézete, valamint az Interconnect Focus Center program támogatja, de a szövetségi kormány más hivatalaitól és érkezhet még pénz, valamint számos érdeklődő chipgyártótól is, akik viszont egyelőre még nem fedték fel kilétüket, mondta Palacios.
