Egy friss tanulmány szerint a videojáték történelem több darabja is bármikor eltűnhet a Föld színéről.  

A Video Game History Fundation a Software Preservation Network segítségével mérte fel a történelem során megjelent videojátékok elérhetőségét, és azt találták, hogy az Egyesült Államokban megjelent játékok 87%-a végveszélyben van. 

Mint írják, 10-ből 9 valaha megjelent játék szinte beszerezhetetlen, ezen régi címek lejátszásának az egyetlen módja az, ha megvan az eredeti konzolunk vagy beolvasó eszközünk, majd erre vigyázva, karbantartva életben tartjuk, miközben arra is figyelnünk kell, nehogy megsemmisüljön a játékot hordozó eszköz. 

„A történelem során megjelent játékoknak mindössze csak a 13%-a van képviselve manapság a piacon. A tény az, hogy soha a videojátékok történelmében nem sikerült áttörni a 20%-os értéket sem.” – írják a tanulmányban, ami azt jelenti, hogy sose volt könnyű régebbi játékokat megvásárolni. 

Szerintük azért, hogy az emberek hozzáférhessenek a régi játékokhoz, muszáj valamilyen gyűjteményt találniuk megfelelő hardverrel, át kell utazniuk a világot vagy nem marad más számukra, csak a kalózkodás.

Egyik megoldást sem tartják kívánatosnak, hiszen így csak a legnagyobb rajongók tudják ezeket a címeket megszerezni. 

„Itt kellene, hogy bejöjjenek a képbe a könyvtárak és az archívumok. Bárkinek könnyen fel kéne tudnia fedezni, kutatnia kéne tudnia és persze játszhatna ezekkel a játékokkal, pontosan ugyanúgy, ahogy egy klasszikus regényt olvashat, klasszikus zenét hallgathat vagy egy klasszikus filmet nézhet. Az elavult szerzői jogi törvények viszont megakadályozzák, hogy az olyan intézmények, mint a miénk tegyék a munkájukat.” 

A tanulmány célja, hogy bizonyítsák, a videojáték ipar lobbistái finoman szólva is tévedtek akkor, amikor azt állították, hogy azért van szükség a szigorú szerzői jogi törvényekre, hogy ne kerüljön veszélybe a profitjuk. Azt állították, hogy tudják kezelni a történelmi játékokat, ebből pedig profitálnak. A szerzők viszont a tanulmánnyal bizonyították, hogy mindössze csak a történelem 13-át tudják kezelni, ezért a régi játékok védelemre szorulnak a megőrzés érdekében.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

2 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
BiroAndras
BiroAndras
2023. júl. 21. 12:54
#2

Miért nem írnak emulátort ezekhez? Nem olyan nehéz. Történetesen pont ezzel foglalkozom jelenleg.

A saját munkámról sajnos nem beszélhetek, de itt egy hasonló nyílt forráskódú projekt: http://pinmame.retrogames.com/shots.html

Trolltaxi
Trolltaxi
2023. júl. 19. 14:11
#1

Valóban jó meglátás, ez tényleg komoly baj, hogy ennyire hardverhez kötött és ennyire sérülékeny az adat. 

Az ókori asszírok nekiálltak agyagtáblázni, használták is agyba-főbe, de azért az agyagtábláknak könyvtárat építeni nem volt egyszerű dolog. És hát az agyag is sérülékeny, a Gilgames eposznak pl. egyharmadát most íratták meg mesterséges intelligenciával, mert az elveszett, vagy önmagában nem értelmezhető részekhez kevésnek bizonyult megannyi fordító értelmezési kísérlete. 

Aztán jött a papirusz, tekercsben, de hát az sem az örökkévalóságnak készült, jó 200 év volt általában a kihordási ideje, addigra vagy átírták újra, vagy porlott szét és vitte a szél. A tekercses tárolás miatt  a közepének egy kicsit több esélye volt, de pl. a szélek meg sokkal sérülékenyebbek lettek.

Aztán jött a papír, és jött a könyv forma, mindkettő nagy újítás volt. Csak hát ez se volt sokkal kevésbé sérülékeny, mint a papirusz... amit meg akartak menteni az utókornak, azt bizony folyamatosan másolni kellett, ami a könyvnyomtatás előtt bizony kézimunkát jelentett, elírásokkal, félreolvasásokkal, nem latin vagy görög nyelvű szövegek lejegyzésekor meg ezt tetézte még a hallott szöveg igy-úgy sikerült fonetikus lejegyzése. A "Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh."  például magyarul van... 
Az állatbőrből vékonyított pergamen is (lévén szerves anyag) elég sérülékeny, érzékeny adathordozó volt, és még jó drága is. Egy kódexhez egy egész nyáj bőre kellett...
Akármi is volt az alapanyag, az ókori szerzők klasszikus műveit bizony folyamatos újramásolással sikerült életben tartani. A fennmaradt antik görög drámák száma így is mindössze 18! Mármint nem 18 faktoriális, hanem 18 db; még ha középiskolás tanulmányaink szeirnt ez lényegesen többnek is érződik... 18 dráma, de hivatkozásokból, más töredékekből kb. 400-ra teszik a hosszabb-rövidebb ideig fennmaradt, egyes időkben "közismert" művek számát. A rómaiaknál ez sokkal nagyobb, ott divat lett boldog-boldogtalannak is könyvet írni (illetve írattatni a sokszorosítás miatt), nyilvános vitairatokat szerkeszteni, ezekre hasonlóképp válaszolni. 
Ráadásul az, hogy mi maradjon meg, tudatos döntés is kellett, hogy legyen, mert az újramásoló kapacitás is véges volt, új művek is keletkeztek, ezt a melót nagyon sokáig az Alexandriai Könyvtár (és a könyvtár köré szerveződött iskola, tudóskeltető, "akadémia") vitte, de ahogy az ottani tudósok eltartására szánt forrás elapadt, majd a könyvtár leégett, úgy ez a munka is elveszett.
Hatása kb. olyan lehet, mintha a Steam egyik napról a másikra eltűnne nyom nélkül.

És akkor itt tartunk most, nincs egy "Alexandriai Könyvtárunk" egy fiatal (ám gyorsan öregedő) médiumnak. Gondot okoz a katalogizálás, a frissen tartás, mely közös platform híján az eszközök frissen tartását is kellene, hogy jelentse. Ráadásul a szerzői jogok itt csak további akadályozó tényezőt jelentenek, ami nonszensz, hiszen a legtöbb országban a könyvtárak (Magyarországon az Országos Széchenyi Könyvtár) például köteles példányt kapnak minden nyomtatásban (tágan értelmezve, hisz pl. a csak e-könyves megjelenés is ide számít) megjelent kiadványból - aztán ezek tárolása, katalogizálása, esetleg digitalizálásáa, kereshetővé tétele sikerül úgy, ahogy. De legalább az intézmény létezik, és jogszabály garantálja, hogy folyamatos legyen az ellátásuk. 

Az persze más kérdés, hogy melyik játékok "érdemesek" megőrzésre - hisz csak a Steamen havonta ezerszámra jelennek meg ilyen-olyan játékok, a legtöbbjük kb. semmilyen kulturális hatást nem ér el, megkockáztatom, különösebb értéket sem képvisel. Viszont nem is ezek a "veszélyeztett" alkotások, hanem a lényegesen kisebb számú régi játékok!

Vissza az oldal tetejére