Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, a Ubisoft a jövőben szeretné alaposan kihasználni a felhőben rejlő lehetőségeket a játékaihoz, és ehhez az alapoktól épített egy teljesen új technológiát, aminek Scalar lett a neve. Most ezzel kapcsolatban, illetve a mögötte meghúzódó alapelvekről tudhattunk meg többet. Például azt, hogy Patrick Bach, a fejlesztést vezető Ubisoft Stockholm nagyfőnöke szerint sok hasonlóság van az új, natívan cloudra fejlesztett játékok és a world wide web között.
"A játékok eddig nem úgy használták a felhőt, mint más szolgáltatások. A webet ma sokkal előrehaladottabb formában használjuk, és a játékok lemaradtak, pedig a technológiai iránymutatás mindig is a játékipar fontos része volt. Megmaradtunk a régi módszereknél, és senki nem mert nagyot lépni a hagyományos fejlesztési folyamatokban" - kezdi Bach.
Fontos, hogy itt alapvetően nem streamelésről van szó, tehát nem egy Netflix-jellegű szolgáltatás készül, a dolog ennél sokkal komplexebb.
A Ubisoft Scalar alapját az adja, hogy különböző számítás- és memóriaigényes feladatokat a felhő végezzen, és a végső cél az, hogy magának a játéknak a "működése" a felhőben történjen. "Számos játék azért nem létezik manapság, mert a technológia korlátoz. A Scalar segítségével ez jelentősen felskálázható, és olyan méretű játékok készíthetők, amikre korábban nem volt példa. A felhőben sokkal több memória, CPU és GPU kapacitás áll rendelkezésre, mint a melletted lévő dobozban" - folytatja Bach.
A legfontosabb, azonban, hogy mindez a Ubisoft Scalar esetében on-demand, azaz igény szerinti módon működik. Bármit megváltoztathatsz menet közben és az rögtön megjelenik a játékosnál. A játék bármikor felskálázható vagy leskálázható. "Ez egy lokális hardvernél nem lehetséges: az vagy be van kapcsolva, vagy ki, ami őszintén szólva hatalmas erőforráspazarlás" - véli az ügyvezető.
Az, hogy egy játékon bármilyen változtatás végezhető újraindítás, vagy megakadás nélkül, az egészen újfajta fejlesztési folyamatokhoz vezet majd.
"Ha a fejlesztők gyorsabban tudnának változtatásokat eszközölni egy játékon, akkor megtennék. Ha könnyebb lenne folyamatosan javítani, jobbítani egy játékot, akkor szintén megtennék, főleg, ha ez semmilyen módon nem akasztja meg a játékot. Az igény megvan rá, hogy valós időben tudjunk jobb élményt nyújtani. Újra előveszem a web példáját, ahol ez már általános: nézegetsz egy oldalt, ami egyik pillanatról a másikra akár teljesen megváltozhat, akár már aközben is, hogy görgetsz rajta. Miért ne lehetne hasonló a játékok esetében?" - mondja Bach, aki szerint ez olyan, minthogy manapság már nem a polcról veszünk le egy térképet, hanem az interneten, valós időben, rengeteg folyamatosan frissülő információval ellátva nézzük a térképeket.
Olof Romell, a Ubisoft Stockholm technológiai igazgatója úgy véli, hogy ez hatással lesz a fejlesztési folyamatokra is: "Amikor tesztelünk egy játékot, elég sok időbe kerül, amíg készítünk egy új buildet, majd teszteljük, ha hibát találunk, akkor javítjuk, majd megint új buildet csinálunk, ami talán holnapra elkészül, és ez a folyamat zajlik újra és újra. Így már azonban más a helyzet: ha valami nem megy, szólunk egy programozónak, ő megcsinálja, és az eredményt valós időben, menet közben látjuk a játékon belül. Ez egészen elképesztő" - mondja, és hozzáteszi, hogy ez persze a távmunka tekintetében is egészen új lehetőségeket nyit.
"A játékom motorjainak koncepciója hosszú ideje változatlan. Van egy nagy massza, amiből kiveszel dolgokat, amik nem kellenek, és hozzáadsz dolgokat, amikre szükséged lesz az adott játékhoz. Mi azonban úgy érezzük, hogy máshogy kéne működnie: kell lennie egy könyvtárnyi funkciónak, amiből össze tudod válogatni pontosan azokat a dolgokat, amik az adott játékhoz kellenek. Ezzel sokkal rugalmasabbá válik a fejlesztés, és nagyobb a fejlesztők szabadsága."
