2010 előtt még egészen máshogyan nézett ki a PC-s videojátékipar, mint manapság. A valós idejű stratégiai játékok, avagy az RTS címek egyértelműen domináns szereplők voltak, lényegében nekik volt köszönhető, hogy egyáltalán a PC gaming életben maradt, hiszen ez volt az a műfaj, amit nem lehetett konzolokra átültetni.
Az RTS játékoknak köszönhetően kezdhetett el az e-sport beszivárogni az emberek tudatalattijába, legfőképpen a StarCraft népszerűsége miatt, hiszen Dél-Koreában televízióban közvetítették a versenyeket, így lényegében nemzeti sporttá vált az országban.
Az első MOBA-ként elfogadott játék egy Eul nevű modder Starcraft modjának tekintett cím, az Aeon of Strife (AoS) volt.
Akadt viszont a Blizzardnak egy másik RTS játéka, a Starcraftnal jóval újabb Warcraft 3. A barátságos mod környezettel rendelkező W3-ra Eul elkezdte átültetni az AoS-t. El is készítette a DotA pályáját, ám ő maga felhagyott a modok fejlesztésével, nem fejezte be a munkát. A közösség pár tagja viszont kézbe vette az irányítást, és 2003-ban elkészült a DotA, avagy a Defense of the Ancients, ami már az AoS továbbfejlesztett változata volt. Olyan személyek dolgoztak a DotA-n, akik később a Dota 2-t vagy a League of Legendset segítették létrehozni, ez pedig fontos kérdéssé vált a későbbiekben a jogi erőviszonyokat figyelembe véve.
A DotA pár év alatt annyira népszerűvé vált, hogy egy idő után többen játszottak vele, mint a Warcrafttal magával. Nem meglepő hát, hogy a gigavállalatok szemet vetettek a névre, így egyre érdekesebbé vált, hogy mégis kié a márka. Többen is pénzt akartak csinálni belőle, főleg annak fényében, hogy a klón, a 2009 óta elérhető League of Legends már képes volt üzleti alapon megélni, és elkezdte letarolni a PC-s játékpiacot.
2010 után jogi csatározások kezdődtek a Valve és a Blizzard között. Történt ugyanis, hogy a Valve-nak nagyon megtetszett a játék, a Team Fortress 2 dizájnere kifejezetten nagy rajongójává vált, és szerette volna elkészíteni a folytatást. Leszerződtették a 2005 óta a DotA-n dolgozó IceFrogot, hogy segítsen nekik elkészíteni a Dota 2-t, 2009-ben pedig meg is kezdődtek a munkálatok.
A Valve, hogy biztosítsa a pozícióját, megszerezte magának a Dota névjegyet, hogy ezzel is jelezzék, hogy a Dota már márka, ami az ő birtokukban van. A League of Legends-en dolgozó, a DotA legnagyobb közösségi oldalát üzemeltető Steve 'Pendragon' Mescon; és a szintén League of Legends alkotó, korábbi DotA Allstars dizájner és modder (aki még IceFrog előtt dolgozott a DotA modon), Steve 'Guinsoo' Feak viszont 2010 augusztusában létrehozta a DotA-Allstars, LLC-t, ami a Riot Games leányvállalatává vált, ezzel megmutatva, hogy a DotA közösségi érték.
A Blizzard akkoriban szintén ezt hangoztatta, hogy a DotA bizony a közösségé, illetve az övéké, hiszen eredetileg a Warcraft III World Editorral készült. Azért, hogy a Valve alá tegyenek, a Riot Games-tól 2011-ben megvették a DotA-Allstars, LLC-t, így innentől kezdve a bíróságon érveltek amellett, hogy csak nekik van joguk a Dotához. A 2011-es BlizzConon be is jelentette a Blizzard DOTA-t, ami egy StarCraft 2 Heart of the Swarm kiegészítőnek szántak.
A jogi csatározás végeredménye végül az lett, hogy a Valve lett a Dota kereskedelmi jogi tulajdonosa, ugyanakkor nem kereskedelmi alapon bárki hozhat létre Dota néven játékot.
A Blizzard nem tehetett mást, elengedte a kérdést. A Command & Conquer: Red Alert 2-n és Generalson is dolgozó Dustin Browder, a StarCraft 2 vezető dizájnereként már jól ismert név volt az RTS körökben, így ő kapta meg a feladatot, hogy dolgozzon a Blizzard All Stars MOBA játékon, ezzel pedig megalapozva a 2015-ben megjelent Heroes of the Stormot, amit egészen 2016-ig felügyelt.
A Heroes of the Storm kezdetben három Blizzard univerzumot egyesített, a Warcraft, Diablo és a Starcraft hősei csaphattak össze hivatalos formában először. A Dotához és a League of Legends-hez képest gyorsabb, egyszerűbb, de változatosabb játékélményt kínált, ahol több pályán, különböző feladatok teljesítésével lehetett győzelmet elérni. Az 5 az 5 elleni küzdelmek a rivális játékokhoz hasonlóan már ingyenes üzleti modellel működtek, nem volt szükség korábban megjelent játék moddolására vagy megvásárlására.
A Heroes of the Storm az évek alatt számtalan új hőssel, pályával, tematikával bővült, ami mellé idővel megérkeztek az Overwatch karakterek is, ám sajnos technikai szinten túl nagy problémák voltak a játékkal.
A StarCraft 2 motorra épülő Heroes of the Storm ugyanis rendkívül nehezen működött a számítógépeken. Míg a League of Legends a kezdetek óta a leggyengébb laptopokon is vállalható sebességgel futott, addig a HotS nagyon sok PC-n akadt, belassult vagy el se indult. A játék futási teljesítménye még a StarCraft 2-étől is elmaradt, ezt pedig lényegében sosem sikerült a Blizzardnak javítania.
2018 decemberében, az azóta a Blizzard botrányok miatt lemondott J. Allen Brack bejelentette, hogy a Heroes of the Storm csapat nagy részét más projektekbe irányítják át, a bajnokságokat leállítják. A hosszú távú támogatásra átállva játék jóval kevesebb frissítést kapott a Blizzardtól, kevés hős és újdonság érkezett, de azért még valahogy életben tartották a címet.
A napokban viszont a Blizzard bejelentette, hogy vége a dalnak, a Heroes of the Storm 7 év után lélegeztetőgépre kerül. A StarCraft játékokhoz hasonlóan nem fogják a szervereket lekapcsolni, ha valami probléma jelentkezik a játékban, azt javítani fogják, de ezentúl nem várható új hős, pálya, skin vagy bármi, ami miatt azt mondhatnánk, hogy a játék él. A közösségen múlik minden, vagyis azon, hányan indítják el a játékot annak érdekében, hogy lejátszanak pár meccset.
Azt viszont nem tudni, hogy mit hoz a jövő. Ez már saját elmélkedés, de az sem elképzelhetetlen, hogy ha sikerül a Microsoft felvásárlás, akkor előbb, vagy utóbb akár érkezhet egy Microsoft- Bethesda- Blizzard- Activision- és egyéb univerzumokat összefogó szuper MOBA is.
De az is lehet, hogy a MOBA-k halálának egyik első hírnökét láthatjuk elhullani...
