Manapság gamer PC-t építeni nem olcsó mulatság és akkor még nem is néztünk rá a laptopokra, illetve gamer notebookokra, melyekből egy komolyabb teljesítményű modell egészen extrém árazással indul. Akinek viszont ez nem akadály és kifejezetten olyan hordozható készüléket keres, amivel bőven versenyképes lehet az új játékok stabil futtatásában, az Asusnak van egy ígéretes ajánlata: ez a ROG Strix G16 széria.

Az Asus G szériája már a 2010-es években elindult, ám azok még vastag, nehéz, klasszikus gamer monstrumok voltak, sokszor 17 colos méretben. Jó hat évvel később a gyártó kettébontotta a szériát a karcsú és prémium ROG Zephyrus-ra, illetve a teljesítménycentrikus, és az ismerősen gamer esztétikára építkező ROG Strix vonalra, ahol megjelentek a Scar becenévvel megtoldott modellek is. A ma ismert G széria végül 2019-ben kezdett el stabilizálódni 15 és 17 colos készülékekkel, a közvetlen előd pedig a G15 volt hat évvel ezelőtt.

Az általam most kipróbált G16-os vonal 2023-ban indult és egyik legfontosabb újítása, hogy 16 colos és 16:10 képarányú kijelzőre váltott, de persze a hűtésen is optimalizáltak. Azóta lényegében annyi történt vele, hogy az adott év aktuális hardvereivel frissített modellek láttak napvilágot, így jutottunk el a G614PW-hez. Ez azonban nem csak azért érdekes darab, mert az RTX 5080 majdnem a legerősebb videokártya, amit hordozható gépben megtalálhatunk, de azért is, mert korábban csak a Core Ultra 9 275HX processzor társaságában volt náluk elérhető, viszont már egy alacsonyabb fogyasztású, de gyengébb Ryzen 9 CPU-val is megjelent. Lássuk, hogy mit tud!

Csomagolás, tartozékok

Az ASUS ROG termékek híresek a minimum korrekt, sokszor pedig egészen igényes csomagolásukról, mellyel igyekeznek valamelyest tükrözni az átlagnál magasabb árkategóriát is. Nincs ez másképp most sem, masszív doboz van a dobozban, melyre kiemeléskor érdemes figyelni, ugyanis a laptop felőli oldal nyitott, de a helyes kiemelésre a dobozra festett jelzések figyelmeztetnek is.

Az amúgy igényes csomagolás meglehetősen visszafogott mennyiségű tartozékot rejt, bár egy ilyen masszív gép mellé ritkán jár mondjuk valamiféle védőtok, az inkább a kompakt gépek és a tabletek esetében fordul elő. Nincs viszont se matrica se egyéb ROG merch, ami nyilván nem elképesztő veszteség, de azért meglepett, hogy semmivel extrával nem kedveskedtek a vásárlóknak.

Így lényegében be kell érnünk a töltőtéglával, illetve egy külön tápkábellel. Előbbi legnagyobb sajnálatomra hagyományos DC fejjel rendelkezik és nem Type-C-s, amire nem lehet mentség a gép nagy teljesítménye, hiszen az 5090-es kártyával szerelt idei G16 Zephyrus esetében például megoldották.

Maga a készülék egy külön plasztik védőburokban van, így lényegében garantáltan makulátlan állapotban érhet minket az első találkozás. Ezen túl a billentyűzetre fektetett műszövet védőkendő garantálja, hogy a legkisebb karcolás vagy sérülés se érhesse a kijelzőt.

Dizájn és anyaghasználat

Bőven vannak már a piacon karcsú gépek viszonylag erős hardverekkel megpakolva, ám a G16 nem azok kegyeit keresi, akik papírvékony masinára vágynak, itt ugyanis a régi időkre emlékeztető masszív és szokottnál vaskosabb készülékházat láthatunk, melyet az optimális teljesítmény elérése és a gép élettartamának meghosszabbítása tökéletesen indokolttá is tesz.

A dizájn is ehhez a játékosközpontú megközelítéshez igazodik, tehát kissé futurisztikus formavilág köszönti a felhasználókat. Azonban az évek során ez a megjelenés is sokat finomodott, a gép lecsukva és felnyitva egyaránt meglepően kellemes és már-már letisztult látványt nyújt, ami kifejezetten jól áll neki.

A készülékház minősége tehát összességében nagyon jó, ám teljes mértékben plasztik, bár igaz, hogy abból magas minőségű. Ebben az árkategóriában joggal várhatnánk el legalább a fedlapon fém burkolatot, cserébe ez semmiben nem rontotta a gép teljesítményét, nem melegedett. A zsanérok is jól működnek, de a maximális nyitási szög csupán 130 fok.

Ezt a gamer géphez nem méltó komolyságot az ARGB-s billentyűzettel, illetve a gép első élei alatt futó LED-csík igyekszik ellensúlyozni, melyek képességeit sikerült is rögzítenem egy rövidke videó erejéig.

A csatlakozókínálat szintén rendben van, hiszen teljes értékű HDMI 2.1 és 2.5G LAN csatlakozó is fért a gépre, ráadásul mindkét Type-C USB4 szabványt rejt, tehát DisplayPort funkciót és G-Snyc támogatást is nyújtanak.

A hátlap kissé vegyes, de csak azért, mert továbbra is szükség lesz csavarhúzóra az eltávolításához, cserébe a művelet könnyű volt és a lapot sem fogjuk ízekre forgácsolni eltávolítás közben, illetve a rögzítéseknél nem kell számolnunk elpattanó elemekkel sem. A kellően masszív, mégis rugalmas plasztik és a normálisan kivitelezett rögzítőpontok miatt a hátoldali elem eltávolítása egész könnyű és szerencsére biztonságos is volt.

Bent a Vapor Chamber hűtést csodálhatjuk meg, mely kifejezetten impozáns látványt nyújt, továbbá láthatjuk, hogy van hely egy további gyors SSD-nek és a mindkét RAM modul eltávolítható, illetve cserélhető. Az akku 90Wh-s és vélhetőleg a garanciaidő lejártát követően nem lesz egy ördögi feladat a szervizelése, avagy pótlása.

Mondanom sem kell, hogy a billentyűzet kiváló volt és a touchpad is jól szuperált. A lenyomási és gépelési élmény feszes és pontos, pont olyan, amit egy játékra szánt géptől elvárhatunk. A karakterkészlet is ízléses, nem hivalkodó vagy idegesítő, szeretem, amikor az összhang külön-külön is korrekt és igényes megoldásokból áll össze.

Specifikációk

Meglehetősen különös döntéssel élt a gyártó a hardveres paramétereket illetően, amiben bizonyosan komoly szerepe van az ár leszorításának. Ugyanakkor meglepődve tapasztaltam, hogy míg az 5070 Ti-vel és potens 9955HX3D processzorral szerelt változat 2560 x 1600 (WQXGA) felbontású és 240 Hz-es megjelenítőt kapott, esetünkben a ~150W-os RTX 5080 mellé mindössze egy 1920 x 1200-as, 165 Hz-es panelt szántak matt felülettel. Több, mint furcsa kombináció, szerintem a két gép esetében pont fordítva lett volna érdemes kiosztani a képernyőket.

Kiterjedt szellőzőrács

Természetesen ezen a 17 hüvelyken az FHD+ felbontás is szép, éles képet eredményez, illetve az eSport címek kedvelőinek sem feltétlenül van szüksége ennél többre, viszont utóbbi esetben meg a 165 Hz jelentheti az üvegpalack nyakát, ami korlátozza a játékosok lehetőségeit. Bár a pixelsűrűség elmarad az ideálistól, 16 hüvelykes képátlónál még bőven éles képet kapunk, a reakcióidő gyors és 165 Hz-en már a gyors mozgások is simák, mint a vaj.

A fényerő nagyjából 300-nites, ami leginkább átlagosnak mondható, de azért nappal is tudunk vele játszani, már amennyiben beltérben tartózkodunk vele. A HDR-t tehát minden szinte felejtsük el, ahogy az éjsötét feketét is. A betekintési szög ~178° horizontálisan és vertikálisan is és ha már csak általános tartalomfogyasztásra tervezték, cserébe nem torzulnak rémesen a színek, amikor nem teljesen szemből nézzük.

De ha már itt tartunk, a megjelenítő IPS és nem OLED, tehát aki munkára, esetleg látványos HDR-es tartalmak fogyasztására keres gépet, annak nem ez lesz a legjobb ajánlat. Ettől eltekintve a kép éles, a betekintési szögek pedig a kategórián belül leginkább megfelelőnek mondhatók. A kép mindenesetre éles, míg a színek leginkább csak vállalhatók, ezért a játékélmény összességében kellemes volt, de nyomdakész tervezésre aligha ez a megfelelő eszköz.

Külön kitérnék a hangra, ami papíron ígéretesnek tűnt a laptopok között, ám fontos, hogy a gép nem előre telepített rendszerrel érkezett, ahol a gyári driverek már használatra készen vártak. Ez pedig azzal járt, hogy az ASUS által használt Smart Amp erősítőtechnológiát nem tudtam működésre bírni. Egyfelől a termékoldalról letölthető szoftverek és vezérlők egyike sem tartalmazta a szükséges komponenst, amit én az Asus számlájára írok. Másrészt egy 1.5 milliós készülékről van szó, egy kattintásnál több erőfeszítés is sok lenne erre, de én a teszt végéig nem tudtam működésre bírni.

Márpedig ez állítólag akár ~350%-kal nagyobb hangerőt is ki tud préselni a sztereó párosból, ráadásul tisztább és torzítástól kevésbé terhelt hangot produkálna. Én ezt sajnos nem tapsztaltam, a hangszóró leginkább átlagosan, olyan laptoposan szólalt meg, miután a hangchiphez szükséges alapvető driver a helyére került. Kár érte, remélem ezt gyorsan orvosolják, mert még a fórumokat böngészve sem találtam érdemleges segítséget.

Tesztek

A RAM tesztjei kellemes eredményekkel zárultak, a rendszer jól hangoltnak érződik, a memória teljesítménye írás és olvasás terén is nagyszerű, a késleltetési érték laptopok között normális, a DDR5-5200-as modulokkal szerelt laptopok körében pedig összességében a felső 25%-ban helyezkedik el. FHD és QHD felbontású játék esetén stabil képkockaszámra és gyorsan betöltő képi elemekre számíthatunk, márpedig egy gamer laptop esetében ez nem hátrány.

Bár a CPU nem a legerősebb a piacon, de ennek ellenére nem fogja vészesen vissza a GPU-t, ami már a 3DMark eredményein is meglátszik. Bár az RTX 5080-as laptopok között talán nem a legmagasabb eredmény, de azért magabiztosan teljesít és szépen megy a Ray Tracing is. Összességében valahol a felső közép kategóriában járunk az eredményekkel, tehát nincs ok panaszra. Nagyjából referencia értékeket hoz, stabil alap- és kifejezetten jó DLSS teljesítménnyel.

Nagyjából ugyanez mondható el a CPU eredményeiről. Az Intel 275HX talán erősebb munkateljesítményt nyújt, ám a számok jó Boost viselkedést tükröznek vissza és átlagosan jellemző terhelés alatt egyik komponens esetében sem fenyegetett a thermal throttle, ami a hatékonysága ellenére meglepően csendes hűtést dicséri.

A három Cinebench kiadás is csak ráerősítettek arra, hogy kiváló szilíciumról van szó és hozzá megfelelő hűtésről, illetve a Blender renderek is megbízhatóságról árulkodnak, ez egy jól konstruált masina erős hardveres összeállítással, tehát a magas árért cserébe meglepően izmos számokat és stabil működést kapunk, ami az Asus munkáját is dicséri, nemcsak a komponensek gyártóit.

A Gen4-es SSD-k között felső kategóriás számokat sikerült kipréselni az 1 TB-os meghajtóból. A kisméretű fájloktól a 64GB-os adatmozgatásig terjedő skálán különösebb visszaesés nem történt, ráadásul melegedés sem fogta vissza vagy akadályozta a munkát. Játékok esetén is tökéletes az összhang a GPU-val, a betöltési idők pedig ezen a szinten már nem okozhatnak fejfájást, az SSD tehát erős láncszem a sorban.

Gaming

A játékok tesztjénél a legfrissebb cím ami kéznél volt, az a Resident Evil Requeim és itt is az látszik, hogy releváns eredmények születtek. A CPU nem különösebben fogta vissza a GPU-t az FHD+ felbontás ellenére sem, ami jó jel, amennyiben nagyobb felbontással bíró külső monitort kötnénk a gépre.

Az RT teljesítmény nem kiemelkedő, de így is kiváló, a frametime stabil, a DLSS jól skálázódik. Az eredmények egyfelől egybevágnak a hasonló RTX 5080-as gépek számaival, illetve stabilitásról árulkodnak, nincs feltűnő FPS drop, a gép pedig a felső 10-15%-ban van az elérhető RTX 5080-as G16 eredményekhez viszonyítva.

A Cyberpunk alatt is jól teljesített, bár a Ray Tracing értékek lehetnének kicsit acélosabbak is, viszont a DLSS itt is sokat javít a helyzeten. Összességében jól játszható a játék Ray Tracing mellett is, de ott már lehet érdemes kicsit babrálni a beállításokkal, hiszen a motion blur-ön kívül nagyjából minden maximumra volt tekerve, mindenesetre az átlag notebook RTX 5080 szintet itt is hozta.

Az egyik legnagyobb pozitívumnak végül maga a hűtés bizonyult, mely nem csak gondoskodott róla, hogy a hőértékek a kritikus határértékek alatt maradjanak, de a megfelelő dizájnnak köszönhetően mindezt szokatlanul csendesen tette. A hűtőbordák, a Vapor Chamber, a masszív ventik és a kellően tágas szellőzőrács együttese megakadályozta a süvítő turbinahang megképződését, amitől felhasználók milliói másznak falra nap, mint nap. Nem néma, de tekintve, hogy milyen munkát kell elvégeznie, megérdemli, hogy aláhúzzuk a teljesítményét.

Kell ez nekem?

A G16 egy nagy múltú terméksorozat tanulságain edződött, kiforrott dizájnnal megáldott készülék, mely jól sakkozik a fizikai mérettel, hogy megteremtse a megfelelő hűtéshez szükséges kialakítást. A tagadhatatlan gamer esztétika még pont vállalhatóan agresszív formában jelenik meg, minőségi, bár teljesen plasztik anyaghasználattal, némi csavarozgatással könnyedén lepattintható hátlappal. A Vapor chamber hűtés és a Tri-Fan rendszer hatékony és csendes, gamer gépről lévén szó a dizájnért kívül és belül is jár az elismerés.

Az Asus mérnökei egy első ránézésre kissé fura összeállítást dobtak össze, ám az eredmények végső soron őket igazolták. A CPU első pillantásra nem a legerősebb, főleg egy RTX 5080 mellé, ám a végeredmény egy stabil és jó teherbírású gépre mutat, mely visszafogott fogyasztással és kiváló hűtéssel bír. Én a magam részéről csak a QHD-s kijelzőt hiányoltam a palettáról, egyébként egy magabiztosan erős teljesítményt nyújtó hordozható PC ez, mely a legújabb játékokkal is szépen megbírkózik, eSport-hoz pedig több, mint elegendő.

Kissé sajnálatos, hogy míg az Inteles gépek többsége ennél is modernebb dizájnt és masszív, egybefüggő hűtőbordaként viselkedő hővezető hátlapi struktúrát kaptak, addig ez az AMD-s masina mintha egy fokkal visszafogottabb, régebbi megoldás szerint került volna összeszerelésre. Az innovációs díj tehát a kiváló hűtés és igényes konstrukció ellenére sem jár neki, illetve lesz, akinek a kizárólag műanyag burkolat sem nyeri el a tetszését. Azonban közel csúcskategóriás teljesítménye miatt még napjaink abszurd árai ellenére is merészelek neki egy ajánlott vételt jelző elismerést adni.