I. - CPU ajánló

A notebookok után ma a CPU, alaplap, VGA trióval fogunk komolyabban foglalkozni. Természetesen itt is az a helyzet, hogy sokszínűsége miatt a teljes piacot nem mindenhol lehet lefedni, de azért amit lehet megteszünk, és igyekszünk pár jó tanáccsal is hozzájárulni a helyes választáshoz. Ezekről a hardverekről rengeteg cikkünk született idén is, és főleg ezekre fogunk támaszkodni, így akit az ajánláson felül bővebben is érdekel, a témakör, az nyugodtan nézzen körül az archívumban (de sok cikket linkelünk is). Kezdjük is a számítógépünk „lelkével”, árkategória szerint haladva:

Processzorok 10 ezer forint alatt

Itt nincs túl nagy választék, de azért létezik a kategória: ide szorultak be a kihalófélben lévő egymagos processzorok, és néhány kétmagos Celeron is. Az egymagos Celeronok már túl gyengék a Sempron 140 mellett (ami az Athlon II-es sorozatra épít már), így ez utóbbi a legolcsóbb processzor, amit ajánlani tudunk, ám nem sokkal felette már kétmagos Celeronok is kaphatóak, amikkel felhasználástól függően jobban járhatunk. Mivel a 3000-es szériát csak párszáz forint választja el az 1000-estől, ezért mindenképpen előbbiek közül válogassunk (pl. E3200), a dupla akkora másodszintű gyorsítótárért megéri a minimális plusz kiadást.

Ajánlott processzorok: AMD Sempron 140 és Intel Celeron E3000-es széria

Processzorok 10 és 20 ezer forint között

Ebben a kategóriában már rengeteg erős processzorral is találkozhatunk (igen, tudjuk, hogy az relatív, hogy mi az erős, de ettől még így van). A régebbi Athlon 64 X2-es sorozattal már nem érdemes foglalkozni, a jóval frissebb Athlon II X2-k ugyanis minden tekintetben jobb választások, és a legkisebb példányuk (Athlon II X2 240) már bruttó 13 ezer forint alá menetelt. Igazából ez a legolcsóbb processzor, amit bármilyen felhasználási területre tudunk ajánlani, és még a legtöbb középkategóriás VGA kihajtására is megfelelő teljesítményt nyújt. Az Intel csak drágábban tud rá alternatívát nyújtani, hiszen a hasonló sebességre képes E5000-es széria drágább (pedig nagyon sokáig ez volt a favorit), és még a virtualizációs technológiákat sem támogatja, így Intel vonalon inkább a 6000-es szériát érdemes nézegetni. Ennek az egyetlen problémája, hogy ilyen áron (16-17 ezer) az AMD már hárommagos processzorokat kínál (Athlon II X3), és ezek minden olyan felhasználási területen gyorsabbak, ahol ki lehet használni a harmadik magban rejlő plusz erőt (egyre több ilyen van).

Érdekesség még, hogy már pont becsúszott 20 ezer forint alá a legkisebb Phenom II X2 is, és ez tovább rontja a kétmagos Intelek megítélését, mert ezek még az Athlon II-eseknél is erősebb processzorok, és kétmagos fronton csak a Core 2 Duo E8000-es széria erősebb náluk egyértelműen (azok viszont jóval drágábbak).

Ajánlott processzorok: AMD Athlon II X2 és X3 széria

Processzorok 20 és 30 ezer forint között

Itt nagyon beindulnak a dolgok, már a 20-asok alján rengeteg érdekességet találni. Az Athlon II-es sorozatból immáron négymagos példányok versenyeznek a többi Phenom II X2-vel és az energiatakarékos hárommagos Athlonokkal (egy „e” jelzés található a nevük végén). Az Intel még mindig a kétmagosok között maradva, de a már erősebb E7000-es szériával szórja tele az egész árkategóriát. Ez sajnos kevés az AMD felhozatala ellen, főleg, hogy 25-től már hárommagos Phenom II is kapható (pl. Phenom II X3 720), akár Black Edition-ben is (szorzózár mentes). A kegyelemdöfést az adja meg, hogy (igaz alig valamivel, de) becsúszott 30 ezer alá a legkisebb Phenom II X4, ami már az AMD legerősebb processzorait képviseli. Nem áll szándékunkban az Intel szimpatizánsokat elrettenteni az E7000-es szériától, főleg ha csak fejlesztik gépüket, de új gépnél ebben az árkategóriában mindenképpen AMD-ben gondolkoznánk (főleg, hogy később még könnyen bővíthető, míg az LGA775-ös foglalat napjai meg vannak számlálva).

Ajánlott processzorok: AMD Athlon II X4 és a Phenom II-es sorozat (X2, X3, X4)

II. - CPU ajánló folyt.

Processzorok 30 és 40 ezer forint között

Az árkategória, ahová már befértek az Intel legerősebb kétmagosai (E8000-es széria), és a legolcsóbb négymagosai (Q8000-es széria). Előbbieknek csak és kizárólag akkor van értelme, ha a legtöbbet futtatott programjaink nem kezelnek le több magot (rengeteg játék még ilyen, de egyre inkább haladunk a több mag kihasználása felé), ám még így is cseppet túl vannak árazva. Nem kérdés, hogy ezek a legerősebb kétmagosok, de jól gondoljuk meg beszerzésüket, mert jövő év elején már érkeznek hasonló áron a Nehalemre épülő Core i3-as és Core i5-ös kétmagosok, így ha valaki mindenképpen kétmagos Intelben gondolkozik, annak érdemes a várakozás mellett döntenie (ez igaz a 20-30 ezres kategóriára is). Az AMD ezzel szemben lenyomta minden processzorának az árát 40 ezer alá, és így a teljes Phenom II X4-es paletta felvonul ebben az árszegmensben. A kicsit gyengébb 800-as Phenomok szinte teljesen eltűntek (kevesebb L3 cache volt engedélyezve bennük), így már csak a 900-asok közül szemezgethetünk, ami persze nem baj.

Ajánlott processzorok: AMD Phenom II X4-es sorozat

Processzorok 40 ezer forint felett

Egy érdekes fordulat figyelhető meg: 40 ezer forint alatt szinte végig az AMD processzorai vezetnek, ám 40 ezer forint felett már nincs mit kínálnia a gyártónak, itt egyértelműen a Nehalemre építő CPU-k uralják a terepet. Az „olcsóbb” régióban az LGA-1156-os foglalatba illeszkedő Core i5/i7 szériába tartozó processzorok visznek mindent, míg az abszolút csúcskategóriát az LGA-1366-os foglalatba illeszkedő Core i7 900-as széria képviseli háromcsatornás memóriavezérlővel. Igazából itt nem is nagyon van mit ajánlgatni, csak a pénztárcánk dönt.

Ajánlott processzorok: Intel Core i5 és Core i7 széria

Néhány megjegyzés a processzorokról

Napjainkban elég sok foglalat van használatban, így érdemes egy kicsit kitérni erre. AMD oldalon a Socket AM2+/AM3-as alaplapok az általánosak. Bár a legtöbb processzoruk már AM3-as, fontos tudni, hogy visszafelé kompatibilisek, tehát általában egy BIOS frissítés után gond nélkül elmennek az AM2+-os alaplapokban, mert rendelkeznek DDR2-es memóriavezérlővel is (teljes kompatibilitási lista az alaplapgyártók honlapján található). Fordítva ez természetesen nem igaz! A régebbi processzorok nem rendelkeznek DDR3-as memóriavezérlővel, így ne akarjunk csak AM3-as lapra cserélni. Viszont azt könnyen eljátszhatjuk, hogy AM2+-os alaplapunkba egy AM3-as processzort veszünk, és majd később cserélünk alaplapot és memóriát, ha szükségünk van rá.

Intelnél már kicsit bonyolultabb a helyzet, mert egyik foglalat sem lábkompatibilis a másikkal. A Core i7 széria megjelenése előtt az LGA775-ös foglalat uralta az egész mezőnyt (Celeron, Pentium Dual Core, Core 2 Duo/Quad), de most már van LGA-1156 (Core i5/i7) és LGA-1366 is (Core i7 9xx, későbbiekben Core i9). Ráadásul tovább bonyolítja a képet, hogy bár az integrált videó vezérlős kétmagosok (melyek érkezésére jövő év elején lehet számítani) 1156-os foglalatba fognak illeszkedni, más chipsetet igényelnek.

Pont ezért ha mindenképpen Intel processzorban gondolkozunk, akkor 40 ezer forint alatt érdemes lehet megvárni az új processzorok érkezését. Az AMD felhozatalával nincs ilyen gond, nem várható nagy változás a közeljövőben, így a jelenlegi foglalatok még egy ideig biztos kihúzzák.

III. - Alaplapok

Alaplapok

Idén számos érdekes alaplapot vettünk szemügyre tesztlaborunkban. Most a tesztek tapasztalatai alapján próbálunk összeállítani egy kis év végi tájékoztatót (a teljes piacot pont itt nem tudjuk lefedni, pedig elég sok tesztünk volt, de rengeteg alaplap van a piacon). A kategóriákat egyrészt Intel és AMD platform szerint, másrészt az Intel platformon belül közép és felső kategória szerint próbáljuk csoportosítani. AMD-részről sajnos viszonylag kevés tesztalanyunk volt az elmúlt hónapok folyamán, de azért így is megpróbálunk utat mutatni az alaplap vásárlása előtt álló felhasználóknak.

Néhány - talán hasznos - gondolat

Socket AM2/AM2+/AM3-as alaplapok

 

Talán ennél manapság már jobban megéri az, ha Socket AM3-as alaplapra és DDR3-as memória modulra váltunk, ugyanis a DDR3-as ramok árai egész jók, plusz hosszabb távon is jobban járunk, mint ha fél év múlva megint alaplapot és memóriát cserélnénk azért, mert DDR2-es rendszert választottunk. Ezekből az alaplapokból összességében itt is az ASUS és a Gigabyte termékeit ajánljuk, ha extrém többkártyás rendszer építésére adjuk a fejünket, akkor például akár az ASUS Chrosshair III Formula is lehet a mi lapunk. Reméljük, hamarosan sikerül nyélbe ütni egy Socket AM3 + DDR3 tesztet, amelynek köszönhetően egyértelmű képet alkothatunk majd a piac aktuális szereplőiről, ugyanis az utóbbi időben például az ASRock is nagyon jó lapokat tett le az asztalra. Természetesen a fenti lapoknál jóval szélesebb kínálattal állunk vásárlóink rendelkezésére, a pontos listát az alábbi forráshivatkozások valamelyikére kattintva érhetjük el.

Webshop:

[list type="unordered"]

[*]Socket AM2-es alaplapok

[*]Socket AM3-as alaplapok

[/list]

IV. - Alaplapok folyt.

[bold]LGA-775-ös alaplapok

[/bold]

Az LGA-775-ös alaplapok piacán számtalan ütőképes megoldást találunk, gondoljunk csak például az igen-igen népszerű P45-ös lapkakészlettel ellátott termékekre, amelyek közül természetesen mi is teszteltünk már néhányat. Ezek közül az alaplapok közül talán a Gigabyte EP45-DQ6-os modelljét tudnánk kiemelni, amely tuning tekintetében igen szépen teljesített, de az ugyanabban a cikkben szereplő ASUS Maximus II Formula alaplapot is nyugodt szívvel ajánljuk bárkinek.A P45-ös alaplapok kínálata elég széles, gyakorlatilag a nevesebb gyártók kínálatát érintő kellemetlen tapísztalatokról nem igazán tudunk beszámolni, így az alaplap árának és felszereltségének, no meg persze szimpátiánknak megfelelően döntsünk, ha P45-ös alaplapra akarunk szert tenni. Vásárlás előtt - amennyiben több jelölt is van - az igények ismeretében akár itt, a cikk forumtémájában is készséggel segítünk a döntésben.

Amennyiben LGA-775-ös platformra szeretnénk építkezni, de integrált videóvezérlőre is szükségünk van a költséghatékonyság jegyében, akkor szóba jöhetne még a G45-ös platform is, ám mi inkább egy ütőképesebb, GeForce 9400-as vagy GeForce 9300-as integrált videó vezérlővel ellátott megoldást javasolnánk, amely mind videólejátszási képességekben, mind pedig 3D-s teljesítményben magasan veri az Intel megoldását. Ilyen alaplapokat néhány sorral lejjebb ajánlunk is.

Webshop:

[list type="unordered"]

[*]Socket LGA-775-ös alaplapok

[/list]

LGA 1156-os, avagy P55-ös alaplapok

Amennyiben kedvező árú, de megbízható és jó teljesítményt kínáló alaplapra vágyunk, akkor a tesztek alapján a Gigabyte P55M-UD2-es alaplapja lehet a befutó, amely közepes teljesítményével, beton stabil működésével és rendkívül jó terméktámogatásával tényleg jó választás.

Ha P55-ös alaplapot választunk, akkor nem árt szem előtt tartani, hogy a memóriavezérlő a processzorban kap helyet és 1,65V-os feszültség felett sérülhet, azaz olyan kétcsatornás memória csomagot kell a rendszerhez választani, amelynek tagjai 1,65V-os, vagy az alatti feszültségen üzemelnek (nem véletlen, hogy úgy elszaporodtak a Core i5/i7-hez tervezett memóriacsomagok).

Webshop:

[list type="unordered"]

[*]Socket LGA-1156-os / P55-ös alaplapok

[/list]

LGA-1366-os, azaz X58-as alaplapok

Webshop:

[list type="unordered"]

[*]Socket LGA-1366-os / X58-as alaplapok

[/list]

Mini-ITX, Micro-ATX: avagy a pici HTPC alapjai

[bold]

Webshop:[/bold]

[list type="unordered"]

[*]Micro-ATX alaplapok

[*]Mini ITX alaplapok

[/list]

V. - Videokártyák

Videokártyák

Talán ez az a témakör, amit a leginkább lefedtünk, hiszen szinte az összes létező GPU járt már nálunk. Akárcsak a processzoroknál, most is árkategóriák szerint haladunk majd, a legolcsóbb, belépőszintű megoldásoktól, egészen a jelenleg kapható csúcs felé.

Kártyák 10 ezer forint alatt

Ez az a kategória, ahol érdemes elgondolkozni azon (új gép vásárlása esetén), hogy egyáltalán szükségünk van e külön videokártyára. Manapság számtalan jó integrált megoldás is létezik, ami HD filmek gyorsítására, internetre és munkára bőven elegendő lehet. Ha viszont régebbi gépbe pakolnánk egy VGA-t, aminek csak annyi célja lenne, hogy például HDMI kimenettel lássa el gépünket, akkor azért van választék bőven. Radeon HD4350-esek és GeForce 8400GS-esek garmadája várja, hogy gépünkbe kerülhessen, de még pont 10 alá becsúsznak a legolcsóbb G210-ek és HD4550-ek is. Mindkét esetben a Radeon mellé tennénk le a voksunkat, mert bár a 8400GS-ek tartják a lépést sebességben a 4350-nel, de több féle chippel szerelik őket, és a tudásuk is kisebb, így a káoszt elkerülendő egyszerűbb az ATI kártyáját vinni. A G210-nél egyszerűbb a helyzet, ugyanis a HD4550 még egyértelműen erősebb is.

Ajánlott kártyák (erősorrendben): HD4350, HD4550

Kártyák 10 és 20 ezer forint között

Itt már sokkal nagyobb a választék, a 10-esek alján például egyből ott vannak a DDR2-es memóriákkal szerelt 9500GT-k és HD4650-ek. Bár mindkét megoldás szenved a kis memória sávszélesség miatt, a HD4650 fölénye egyértelmű. Kicsit drágábban már vannak GT220-as kártyák is, de a DDR2-es változatok épp csak egy szinten vannak a HD4650-nel, míg GDDR3-asoknak már a HD4670-nel kell felvenniük a versenyt, így újfent vesztenek (játékra egyébként a legkisebb VGA, amit ajánlanánk a HD4670-es, ha belefér a keretbe).

Az árkategória tetején a 9600GT-k, a GDDR3-as GT240-ek, és a HD4730-ak vannak. Ezek mind nagyon hasonló teljesítményt képesek felmutatni, de az utóbbi elég sokat fogyaszt és szépen is melegszik, így mi leginkább a 9600GT mellé tennénk a voksunkat. Nem egy mai kártya, de még így is erősebb valamivel, mint a vele egy áron kapható GT240-esek.

Ajánlott kártyák (erősorrendben): HD4650, HD4670, 9600GT (a 20 ezer alatti példányok)

Kártyák 20 és 30 ezer forint között

A 20-asok alján kaphatóak a GDDR5-ös GT240-ek és az olcsóbb 9800GT-k, míg AMD-ATI kártyát már csak elvétve találunk. A 9800GT felett mai szemmel már eljárt az idő, de a GT240-eknél erősebb, így nem gondoltuk volna, hogy ezt még valaha leírjuk, de hála a sok árcsökkenésnek, az olcsóbb 9800GT-k jó vételek (kizárólag a 24 ezer forint alattiak, drágábban maximum egy-két green power példány). Ez felett már érdemes inkább egy HD4770-en gondolkozni, a plusz ereje miatt. Bár vannak még kártyák a kategóriában, amik nem rossz vételek (mint például a nagyon olcsó HD4830-ak), de már annyira kifutó modellek, hogy nem szívesen ajánlgatnánk őket, mert az is lehet, hogy mire ezt olvassa valaki, már egy darab sem kapható.

Ajánlott kártyák (erősorrendben): 9800GT (csak az olcsóbb példányok!), HD4770

VI. - Videokártyák folyt.

Kártyák 30 és 40 ezer forint között

Itt kezdenek igazán érdekessé válni a dolgok. A generációváltás miatt az AMD 4800-as szériája kezd felszívódni, HD4850-est és HD4870-est már szinte nem is látni, még pár hét és teljesen eltűnnek. Ennyire gyors váltást talán még sosem láthattunk ez előtt. Helyüket a DX11-es támogatással ellátott HD5750-es, és HD5770-es VGA-k vették át, amik közel ugyanazt a sebességet kínálják, csak közben minden másban léptek egy szintet előre (kisebb fogyasztás, méret, DX11 támogatás). A HD5750-es ellenfélnek az átnevezési versenyek bajnokát, a GTS250-et kapja, aminek az egyetlen előnye, hogy egy kicsivel olcsóbban is beszerezhető, mint a Radeon. Minden más (fogyasztás, technológia, sebesség, erőtartalék, stb.) a HD5750 mellett szól. Ezek, és főleg időtállósága miatt, mi mindenképpen a HD5750-et ajánljuk, de az olcsóbb GTS250-ekkel is jó vételt lehet csinálni.

A kategória tetejében a HD5770 mellett a GTX260-asok vannak. Az árszint itt azonos, és a sebességek is nagyon közel vannak egymáshoz. A GTX260 mellett szól, hogy már olcsón kapható belőle mindenféle tuning példány, míg a Radeont a technológiája viszi előre, így mindenkinek a szívére van bízva, hogy mit vesz, rosszul dönteni a mai játékfelhozatal mellett nem igazán lehet, de a Radeon időtállóbb.

Ajánlott kártyák: GTS250 (csak az olcsó példányok), HD5750, HD5770, GTX260

Kártyák 40 és 50 ezer forint között

Ennek a kategóriának az elején tovább folytatja harcát a HD5770 és a GTX260. Főleg utóbbiból még sok a drágább példány, de ezeket nem érdemes számításba venni, mert 45-től még kapni a HD4890-eseket és ezek szinte minden szempontból jobb kártyák (a kevés PhysX-es játék kedvez csak a GF-eknek). Ezekkel egy áron szoktak lenni még GTX275-ök is, de mára szinte teljesen eltűntek.

Ajánlott kártyák: HD5770 és GTX260 (szigorúan csak a 40-esek legalján), HD4890

Kártyák 50 ezer forint felett

Avagy a csúcskategória. Így karácsony előtt eléggé elfogytak a készletek, de ez az árszegmens, most már egyértelműen az AMD-ATI játszótere. A 60-asok tetején van a HD5850-es, aminél nagyobb hiánycikk talán nincs is. Ár/teljesítményben messze a legjobb csúcskártya, de úgy kell vadászni rá, sajnos még mindig képtelen elég GPU-t gyártani a TSMC, és ez már nem valószínű, hogy az ünnepek előtt változni fog. Az nVidia GTX285-ösei gyengébbek, hangosabbak, kevesebbet tudnak, de legalább kaphatóak. Ettől függetlenül nem szívesen ajánlanánk őket, csak nVidia rajongóknak érdemes fontolóra venni őket.

Feljebb lépve 100 ezer környékén lennének a kétchipes kártyák, a HD4870X2 és a GTX295. Ezek azonban teljesen értelmetlenné váltak a HD5870 érkezését követően, így szépen csendben el is tűntek. A probléma az, hogy a HD5870 is hiánycikk, heti pár darab fut be belőle, ami nem sokáig marad a polcon, így erre is vadászni kell, de ha épp van, akkor egyértelműen jobb választás, mint a két kétchipes kártya.

Van még feljebb? Van. Bár szerintünk nem kell a két kezünk ahhoz, hogy összeszámoljuk hány érkezett eddig, de a jelenlegi abszolút csúcs a HD5970-es. Méretét, fogyasztását, és természetesen sebességét nézve ez a kártya egy kétfejű szörnyeteg, az AMD üzenete az nVidiának, hogy hol tartanak most. Ennél nem sokkal több, mert amíg gyengélkedik a TSMC, addig ez is hiánycikk marad.

Ajánlott kártyák: HD5850, HD5870, HD5970

Egy kártya, két kártya, sok kártya…

Avagy mi a helyzet a CrossFire és SLI rendszerekkel. Erről legközelebb sajnos már csak jövőre lesz tesztünk, de előzetesben annyit, hogy például két HD5750-es körülbelül egy HD5850-es sebességét tudja felmutatni és árban is ugyanott van, csak épp jobb alaplap kell hozzá, és többet is kér enni a két kártya, mint egy nagytestvér egyedül. Viszont kapható, és ez nem utolsó szempont. Ettől függetlenül az egykártyás rendszerek nem függnek annyira a drivertől, így ilyen helyzetekben (hasonló sebesség és ár), mi mindig az egykártyás rendszert választanánk. Ha van miből választani.

Előnyök és hátrányok, avagy ATI vs. nVidia

Eltekintve az elérhetőségektől (az AMD a gyártással szenved, az nVidia meg az új Radeonok miatt egyre több GF-et tüntet el a süllyesztőben) és a sebességtől mi alapján választhatunk még? Ha megkérdezünk egy nVidia PR-ost, akkor minden második szava az lesz, hogy CUDA, vagy PhysX, mivel egyelőre más nem maradt, ezt kell nyomni az emberekbe. Sajnos az a helyzet, hogy előbbivel az átlag felhasználó nem igazán tud mit kezdeni, ráadásul hosszútávon az OpenCL és a DirectCompute biztos, hogy lenyomja (elvégre az csábítóbb, ami mindenen fut). A PhysX viszont még használható is lenne, ha az nVidia nem akarná ennyire bezárni (rossz szoftveres driverek, Radeonos rendszerek kitiltása a segédkártyás megoldásból). Ez miatt elég kevés játék van ami használja, és még annál is kevesebb az, amiben értelme is van (de ilyenek pl. a Batman: Arkham Asylum és a Mirror’s Edge). Ha minden vágyunk ezekkel játszani, akkor érdemes számításba venni, de különben nem sokat ér.

Az ATI 4000-es kártyáinál pluszként kapunk DX10.1-es támogatást (ez jelenleg kb. a PhysX hasznosságával ér fel, de később még jó lehet), míg az 5000-eseknél már DX11 támogatással csábítanak minket. Ez a jövő, úgyhogy erre már sokkal inkább érdemes odafigyelni. Az egyéb extrák, mint például az Eyefinity, úgy gondoljuk csak kevés embert fognak érinteni.

Persze tisztában vagyunk vele, hogy ezeken kívül van még egy ős-indok, ami alapján sokan kártyát választanak: a szimpátia. A legendák, és a „barátom anyukájának az unokaöccse látta, hogy valahol rosszabb volt x cég drivere” indokok kiirthatatlanok, ami nagy kár, mert jobb esetben csak szimplán valótlanok, rosszabb esetben meg pont fordítva áll a helyzet (tisztelet a kivételnek). Egy indokot azonban szeretnénk eltüntetni: az "egyszer csalódtunk már xy cégben"-t hosszútávon érdemes újra átgondolni, mert mi ilyen alapon már nem vennénk semmit, mindkét oldalnak láttuk a mélypontjait.

VII. - Zárszó

Zárógondolatok

Ezzel le is zárnánk idei hardverajánlós cikkeinket, a többi témakörben nem szeretnénk ennyire markáns véleményt alkotni (még a monitoroknál megtehetnénk, de ott is sok a hiánycikk újabban, így inkább a termékekhez belinkelt tesztek megnézését javasolnánk). Ha a stílus nem lett volna végig ugyanolyan, azért elnézést kérünk, ketten írtuk a cikket (az alaplapos rész Joker kollégának köszönhető), de igyekeztünk, hogy ez ne okozzon problémát. Mivel minden témakört lehetetlen lefedni, ezért a felmerülő kérdéseket nyugodtan fel lehet tenni ennek a cikknek a témájában, vagy a különböző „Milyen xy-t vegyek?” témákban, a belső fórumon belül. Remélhetőleg sikerült azért egy kicsit tisztábbá tenni a képet, és mivel nincs minden belinkelve (rengeteg cikkünk született ezekben a témakörökben), ezért érdemes a cikk archívumot is böngészni.