Elon Musk nagyon készül a SpaxeX tőzsdei bevezetésére: egyrészt bejelentette, a SpaceX AI1 névvel egy speciális műholdat gyárthat, ami masszív AI teljesítményt kínál és 70 méteres fesztávolságú napelemes „szárnyakkal” is felvértezik annak érdekében, hogy a 150 kW-os csúcsteljesítményű AI hardver tápellátása zökkenőmentes lehessen. A napelemekből álló paneltömb négyzetméterenként 250 W teljesítményt kínál majd, az AI gyorsítók hűtését pedig speciális hőleadó radiátor-rendszer végezheti, ami több szivattyúval is fel lesz vértezve annak érdekében, hogy a redundancia biztosított legyen, vagyis-1-1 egység kiesése ne kényszerítse térdre a teljes rendszert.

A SpaceX AI1 mellett szóba került egy speciális üzem is, ami a SpaceX által használt üzemhez képest, ahol rakétákat és egyéb eszközöket készítenek, több mint tízszer nagyobb lesz, azaz összesen 1 022 000 négyzetméternyi alapterületű lesz, már ami a gyárépületeket és a kiszolgáló létesítményeket illeti. Az egy négyzetkilométer alapterületű gyárkomplexumban készülnek majd az űrbe szűnt AI adatközpontok komponensei, beleértve a különböző nyomtatott áramköri lapokat, a szilícium alapú elektronikai komponenseket, a napelemcellákat, a felhasználói terminálokat, a kommunikációs eszközöket, illetve az AI adatközpontok házát is. A műholdakat is ezen a gyártelepen szerelik majd össze, méghozzá moduláris alapon: nem köteleződnek el egyetlen egy AI hardver beszállító mellett sem, helyette inkább mindig az elérhető legjobb paraméterekkel rendelkező hardvert veszik igénybe, ezzel maximalizálva az AI adatközpontok teljesítményét. Az 1000 hektáros területen nemcsak gyárak és összeszerelő üzemrészek kapnak majd helyet, hanem raktárak, tesztelő állomások, raktárépületek, illetve egyéb kiszolgáló létesítmények is.

Elon Musk szerint a napelemcellákat és a hozzájuk kapcsolódó komponenseket készítő üzemegységek már építés alatt állnak, és az AI műholdakat készítő üzemrészek építése is rövidesen megindul. Azt konkrétan nem árulták el, mekkora gyártókapacitással rendelkezik majd az üzem, csak annyi biztos, hogy a nagyobb volumenben történő gyártás már 2027 végén megindulhat. Beszédes adat, hogy Elon Musk víziója szerint éves szinten összesen 1 GW-nyi teljesítménnyel bővülhet az űrben lévő AI adatközpont-infrastruktúra, ami annyit jelent, hogy évente 6000-nél is több AI1-es műholdat lőhetnek fel, mivel egy-egy ilyen műhold 120 kW-os folyamatos, illetve 150 kW-os maximális pillanatnyi teljesítménnyel dolgozhat, már ami az AI gyorsítók és a többi hardverkomponens fogyasztását illeti.

Ennél is meredekebb az a vízió, amely szerint 2030-tól kezdve éves szinten két nagyságrenddel több, mintegy 100 GW-nyi számítási teljesítményt juttathatnak fel évente. A 10 GW-os éves szintet már két és fél éven belül el szeretnék érni, majd innen rugaszkodnának tovább a 100 GW-os álomhatár felé, amit három és fél éven belül szeretnének megközelíteni, illetve elérni. Idővel az 1 TW-os éves szintet is meg szeretnék közelíteni, de az még csak egy nagyon távoli cél lehet.

Jelenleg a legnagyobb AI adatközpont, amit bejelentettek, az a Meta által fejlesztett Hyperion, ami 5 GW-os teljesítménnyel dolgozik majd, ha elkészül, így nagyjából 2 millió GPU-val vértezik fel és ez 100 milliárd dollárnál is többe kerül majd. A Meta tervei szerint ez az AI adatközpont 2030-ig csak 2 GW-ig juthat el. További érdekesség, hogy az xAI által telepített Colossus 2 éppen nemrégiben esett át egy bővítésen, amelynek eredményeként közel 2 GW-ra nőtt a teljesítménye 555 000 GPU telepítésével, 18 milliárd dolláros költséggel. Jelenleg ez a legnagyobb olyan AI adatközpont, ami ekkora teljesítményt egyetlen telephely formájában kínál.

A fentiek alapján a 100 GW/éves teljesítmény eléréséhez 20 teljes értékű Hyperionnak vagy 50 Colossus2-nek megfelelő teljesítményt kell majd a világűrbe juttatni, ami óriási mennyiségű chipet igényel majd. Azzal kapcsolatban eléggé sokan fogalmaztak már meg kétségeket, hogy ez a tempó tartható lesz-e, valamint a Terafab körüli ambiciózus terveket is sokan kritizálják, mondván az 1 TW-nyi számítási teljesítményt nehéz lesz elérni éves szinten úgy, hogy a projekt mögött álló xAI, Tesla és SpaceX még egyetlen modern chipet sem fejlesztett, de rögtön a csúcskategóriás 2 nm-es osztályú csíkszélességgel kezdenék pályafutásukat ezen a téren, az Intel hathatós közreműködése mellett.

A projekt mindenképpen érdekes és jó lépésnek tűnik az Elon Musk által felvázolt cél felé, már ami a Föld-körüli pályára állított AI adatközpontok fejlesztését és gyártását illeti, de a tempó egy kicsit túlzónak tűnik a lehetőségekhez képest, illetve ahhoz képest, amit a jelenlegi iparági szereplők diktálni tudnak a memóriakrízis közepette – akik viszont nem ma kezdték a chipgyártást, hanem évtizedekkel ezelőtt, ezért rengeteg tapasztalattal rendelkeznek.

Az is hozzá tartozik a teljes képhez, hogy az AI1 műhold gyártásához a Starlink V3 szériánál használt technológiák nagy részét újra tudják hasznosítani és fel tudják skálázni az aktuális igények kielégítéséhez, ami ad némi alapot ahhoz, hogy a sorozatgyártás elindítása 2027 végére időzítve tényleg tartható lesz. Az már más kérdés, hogy az évi 1 GW-nyi teljesítményt sikerül-e rendben feljuttatni, a 10 GW-os és a 100 GW-os szintek pedig reálisan nézve nagyon távoliaknak tűnnek, de még van is néhány év arra, hogy a célok teljesítéséhez szükséges technológiák, üzemek és folyamatok előálljanak.