Régóta nem titok, hogy Elon Musk idővel egy egész komoly léptékű adatközpont-flottát szeretne a világűrbe juttatni, amelynek tagjai nagyobbacska műholdakként keringenek majd a Föld körül, energiaellátásukat pedig nagy fesztávolsággal bíró napelemes szárnyak biztosítják majd. Mivel a SpaceX éppen a tőzsdére készül, Elon Musk elérkezettnek látta az időt arra, hogy egy hosszabb videó keretén belül elárulja a publikumnak és a potenciális befektetőknek, hogyan áll most a projekt.
A SpaceX AI1-es műholdja egy impozáns paraméterekkel büszkélkedő megoldás lesz, amely nyitott napelemekkel 70 méter széles lesz, azaz nagyobb szárny-fesztávolsággal bír majd, mint egy Boeing 747-es, utóbbinál ez az érték ugyanis csak 68,4 méter. A SpaceX AI1 a tervek szerint speciális dizájnnal érkezik, a fedélzetén helyet kapó AI hardvert igény esetén bármikor cserélni lehet majd annak érdekében, hogy az adatközpont modernizálható lehessen. Elon Musk szerint ráadásul nem köteleződnek el egyetlen beszállító mellett sem: mindig azt a hardvert választják majd, ami éppen a legjobb teljesítményt nyújtja. Noha a TeraFab projekt keretén belül idővel saját chipeket is készíteni fognak, amíg ezeket nem tudják megfelelő mennyiségben gyártani, mindenképpen szükségük lesz a piaci termékekre.
Az űrbe szánt AI adatközpont a tervek szerint maximum 150 kW-nyi számítási csúcsteljesítményt tud kiszolgálni, miközben az átlagos teljesítmény 120 kW körül lehet. Ez nagyjából akkora fogyasztás, amit egy Nvidia GB300 rack produkál, az ugyanis normál körülmények között nagyjából 140 kW-ot igényel. A SpaceX AI1 várhatóan 70 kW/tonna sűrűséggel bír majd és 600 kilométeres magasságban keringhet a Föld körül.
Nagy kihívást jelenthet a hardver által termelt hő elvezetése, amit odafenn klasszikus léghűtéssel nem lehet megvalósítani, így mindenképpen valamilyen folyadék alapú megoldást kell választani, amelynél a hőleadó radiátorok a világűrbe sugározzák ki a hőt. Erre a célra a SpaceX AI1 nagyjából 110 négyzetméternyi felületű hőleadó radiátort használhat, amely mögött több szivattyú is dolgozhat annak érdekében, hogy a rendszer redundanciája biztosított legyen, vagyis 1-2 szivattyú meghibásodása esetén ne omoljon össze a hűtés, hiszen azt a világűrben eléggé nehéz javítani.
Beszédes adat, hogy az International Space Station ETACS modulja nagyjából 70 kW-nyi hőtermelést tart kézben, ennek elvezetéséhez mintegy 422 négyzetméternyi hőleadó felületet használ, hőleadó radiátorok formájában, ehhez képest a SpaceX AI1 esetében kétszer ekkora hőtermeléssel kell majd megbirkózni nagyjából negyedakkora hőleadó felületen keresztül, ami nem hangzik egyszerűnek. Az ISS esetében az ETACS hűtése nagyjából 500 millió dollárba kerül, legalábbis a SemiAnalisys munkatársai erről számoltak be.
Elon Musk perszekorábban már igyekezett kivenni a kritikusok vitorlájából a szelet, szerinte ugyanis a SpaceX mérnökei tisztában vannak azzal, hogyan kell megvalósítani a hűtést világűri körülmények között, remek példa erre a 10 000-nél is több tagból álló Starlink műhold-flotta.
A tervek mindenesetre érdekesek, bejelentésük sem véletlen: ezzel is szeretnék fokozni a SpaceX tőzsdére lépésének sikerét, ami 1,75 billió dolláros körüli célértéken történhet meg 2026. június 11-én, a konkrét kereskedést pedig egy nappal később indíthatják el.
