Biometrikus azonosítókártyás rendszert kíván bevezetni India 1,2 milliárd fős lakosságának számára, akik közül milliók még mindig távoli falvakban élnek és nem rendelkeznek semmilyen írásos dokumentummal, mely bizonyítaná egyáltalán létezésüket.
A Delhiben székelő kormány ennek a feladatnak a véghezviteléhez, melyben minden egyes indiai lakos egy egyedi azonosító számot kapna létrehozott egy állami hivatalt, mely a Unique Identification Authority nevet viseli. Ezen a kétségkívül hatalmas felelősségen kívül ennek a minisztériumnak kell összegyűjteni és elektronikus formában tárolni a személyes adatokat is. A költségek fedezésére 3 milliárd fontot ítélt oda az indiai kormány.
A folyamatot Nandan Nilekani fogja vezetni, akinek a nevéhez fűződik "a világ lapos" idézet is, mely a globalizáció támogatóinak egyik jelmondatává vált. "Ez egy óriási nagy kihívás." - nyilatkozta Nandan a The Times-nak. "De meg van a lehetőségünk hogy minden indiai állampolgárnak egyedi azonosságot adjunk. Ezzel át tudjuk alakítani az országot."
Csak úgy szemléltetésképpen a feladat nagyságáról: ha a tervezett, 1,2 milliárd darab biometrikus azonosítókártyát egymás tetejére pakolnák, akkor egy 1200 kilométer magas tornyot kapnánk. Ez a Mount Everest magasságának nagyjából 135-szörösének felel meg.
A helyi indiai ügyintézők jelenleg legalább 20 személyazonosságot bizonyító okiratot állítanak ki, többek között születési anyakönyvi kivonatokat, jogosítványokat, azonban ezeket nem fogadják el mindenütt, így egyik államból a másikba való költözés esetén hivatalosan "láthatatlanná" válik az állampolgár. Ez pedig nagyon nagy problémát jelent azoknak a szegénységben élő millióknak, akik az államra (élelmiszerosztásra, pénzadományokra) számítanak a mindennapi megélhetésük során.
Remélhetőleg az új azonosítósrendszer megsemmisíti a jelenleg uralkodó bürokratikus "fekete lyukakat" és segít a korrupció elleni küzdelemben. De sikerrel alkalmazható még az illegális bevándorlók felismerésében és a terrorizmus elleni küzdelemben is. A kártyákon lévő chip a tervek szerint személyes adatokat és valami személyazonosságot bizonyító elemet is tartalmazna, például ujjlenyomatot vagy írisz-letapogatást. Egyéb, például bűnügyi adatok is felkerülhetnek rá.
Nilekani, aki eddig az Infosys nevezetű, kiszervezéssel foglalkozó óriásvállalat társalapítója és alkalmazottja volt, otthagyta a céget hogy csatlakozzon a feladat végrehajtásához. Azt szeretné elérni, hogy a kártyák egy online adatbázishoz legyenek kapcsolva, mely bárhonnan elérhető lenne. Azonban a kétségkívül nagyratörő vállalkozásban hatalmas veszély is rejtőzik: a szakértők szerint ez lenne a világ egyik legnagyobb, személyes adatokat tároló adatbázisa, így ellenálhatatlan célpontot jelentene a kiberbűnözőknek. "A valaha eddig készült legnagyobb adatbázissal állunk szembe." - nyilatkozta Guru Malladi, az Ernst & Young partnere. "Áthatolhatatlannak kell lennie."
Nilekani-nak hatalmas feladattal kell szembenéznie. Az adatgyűjtés ígérkezik a legnagyobb problémának, ugyanis nincs központi adatbázis az állampolgárokról. A lakosságnak kevesebb, mint 7 százaléka fizet személyi jövedelemadót, a választásra jogosultak listája pedig nagyon pontatlannak számít, részben a korrupt politikusok manipulációinak következtében. Ezen felül meg kell győznie legalább 60 indiai minisztériumot, hogy együttműködjenek vele.
A kormány szerint az első biometrikus azonosítókártyákat másfél éven belül kell kiadni, azonban az elemzők szerint legalább négy évnek kell eltelnie, mire a projekt eléri a "kritikus tömeget".
