A VOLKSWAGEN MEGALKOTTA A VILÁG LEGHATÉKONYABB VILLANYAUTÓJÁT

Olyan technikából hozott ki világrekordot a legnagyobb német autógyártó, ami többnyire jelenleg is használatban van.
Szécsi Dániel (DemonDani)
Szécsi Dániel (DemonDani)
2026. szept. 15. 17:11
A Volkswagen megalkotta a világ leghatékonyabb villanyautóját

Ugyan a villanyautók korában a Volkswagen semmi esetre sem tekinthető a legnagyobb innovátornak, de a vállalat a legmodernebb fejlesztéseit és a korábban gyűjtött tapasztalatait felhasználva létre tudott hozni egy olyan csomagot, amivel páratlan eredményeket állított be. A Mission Efficiency három világrekordot is sikeresen állított fel, és nem kizárt, hogy sorozatgyártásba fog kerülni nagyjából változatlan formában.

A 2000-es években a Volkswagen komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a járművei hatékonyságát növelje, csak éppenséggel nem elektromos hajtást dolgozott ki ehhez. A vállalat 2013-ban kereskedelmi forgalomba bocsátotta az XL1-et, ami a mai napig rekorder számos szempontból. Ez a világ leggazdaságosabb sorozatgyártott autója volt, és most a Mission Efficiency az XL1 DNS-ét hordozva született meg.

Galéria megnyitása

Meghökkentő formavilág jellemzi az újdonságot, de ennek meg is van az eredménye. A Mission Efficiency-t 0,158 Cd érték jellemzi, amivel nagyon messze megelőzi az összes kereskedelmi forgalomban lévő személyautót. Még a korábbi csúcstartó XL1 is lényegesen jobban tolja a szelet, hiszen annak 0,189 Cd a légellenállási együtthatója. Ez az extrém légellenállás az első világrekord, amit felállított a kísérleti jármű.

A második rekordja a rendkívül alacsony fogyasztás, ami ideális körülmények között akár 6,48 kWh/100 km lehet, de egy nagy, hivatalosan megfigyelt túrát is 6,89 kWh/100 km-es fogyasztással teljesített. 

A hivatalosan dokumentált fogyasztási tesztút a Volkswagen német fejlesztőközpontjától, Wolfsburgból indult, ahonnan Poznanon és Alamócon keresztül a szomszédos Ausztria fővárosába, Bécsbe vezetett. 1278,36 km-t tett meg a jármű egyetlen töltéssel, és valójában még bőven maradt benne tartalék, a fedélzeti számítógép szerint még 164 km-t lehetett volna beletekerni. 

Galéria megnyitása

A jármű egy nettó 54,9 kWh-s akkumulátorral rendelkezik, szóval nem ez segíti a nagy hatótáv elérését, hanem a rendkívül alacsony fogyasztás. Az út során a jármű átlagos sebessége 67,72 km/h volt, és a csúcstempója 138 km/h lett. Olyan nagyvonalú volt a Volkswagen, hogy a Mission Efficiency fogyasztását még úgy is megadta, hogy azt a töltési veszteséggel korrigálta, még így is csak 7,51 kWh energiát emésztett fel a jármű 100 km-es távon.

Galéria megnyitása

A fejlesztéssel elért harmadik rekord az, hogy a Mission Efficiency lett a világ eddigi leghatékonyabb “tömeggyártás-közeli” elektromos autója. Ez már egy kicsit nehezebben megfogható kategória, de szigorú előírásai vannak. A Mission Efficiency valóban elérhető technika köré épül, a műszaki alapját az egészen friss ID. Polo adja az MEB+ platformmal együtt.

Galéria megnyitása

Az ID. Polóból származik az autót mozgató motor, amely mindössze 99 kW-os teljesítményt biztosít, tehát 135 lóerővel gazdálkodhat a sofőr, a nyomaték pedig 264 Nm lett. Sportosnak nem nevezhető a jármű, hiszen 9 másodpercig kell taposni a “gázpedált”, mire álló helyzetből eléri a 100 km/h-s sebességet, és nem is képes 160 km/h-nál gyorsabban haladni önerőből. 

Galéria megnyitása

A karosszéria az ID. Polo alkatrészeit ötvözi egy önhordó alumínium vázzal, valamint nagy szilárdságú szénszálas-erősítésű műanyagokkal (CFRP) és aramid kompozitból készült alkatrészekkel. Ez már jelentős részben egyedi a prototípuson, de a 18 colos felni például elvileg elérhető lesz bármilyen MEB+ platformos modellre. Négyszemélyes a Mission Efficiency, a VW 2+2 ülésesként hivatkozik rá, és még 481 liternyi csomagtérrel is rendelkezik.

Galéria megnyitása

A prototípus mivoltát erősíti, hogy az üvegtetőbe és a csomagtértetőbe egy 370 W teljesítményű napelem került beépítésre, ez a jármű elektromos rendszerét látja el árammal. A cég szerint évszaktól, régiótól és időjárástól függően ez akár 30 km-rel is megnövelheti napi szinten a hatótávot. A beltérben nincs luxus, mindenhol a lehető legkönnyebb anyagok dominálnak, nincs beépített hangrendszer, Bluetooth-os hangszórót használ a jármű, és hatalmas fedélzeti képernyő sincs, okostelefont vagy táblagépet lehet használni a vezérlésre.

Kíváncsiak leszünk, hogy a Mission Efficiency pályafutása véget ér-e ezen a ponton, vagy a későbbiekben megvalósul majd a jármű, egy az XL1 örökébe lépő konstrukció képében. (A Tesla nagyon hasonló receptből dolgozva tervezi hamarosan bevezetni a Cybercabet.) A mostani gazdasági viszonyokat tekintve nem valószínű, hogy a cég erre több pénzt fordítana. A cég éppen most tervez 50-100 ezer embert elbocsátani nemzetközi szinten, ami a járműipar eddigi legnagyobb leépítése lesz.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

11 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Kajafun
Kajafun
2026. szept. 17. 9:13

@DemonDani Beépített extra, nem esik le, csak a kolbász gurulhat le. :D Ezekről az unalmas belső terekről mindig valami ilyesmi hasznos kiegészítő hiánya jut eszembe. :D

Disturbed
Disturbed
2026. szept. 16. 10:23
#3

Mindíg jön egy ilyen újdonság ami majd világmegváltó lesz. Sohasem lesz belőle semmi. Nem érdeke egyik nagyvállalatnak sem, hogy valami tartós vagy hatékony legyen. A magas fogyasztás a cél és az előfizetéses / mikrotranzakciós struktúra bármi áron.

thestock
thestock
2026. szept. 16. 20:44

@axe kérlek, mondd, hogy nem gondolod komolyan, hogy a nagyobb fogyasztás és a gyorsabb amortizáció miatt vezetnek be szigorúbb sebességkorlátozásokat.

axe
axe
2026. szept. 16. 0:29
#2

ezek nem viccelnek. fel fogják találni a repülőt

thestock
thestock
2026. szept. 16. 5:22

@axe gondolom, trollkodásnak szántad, pedig van benne igazság. Ezt a formát a repülőgépiparból emelték át. Olyannyira nem kellett feltalálni, hogy már 1930-ban is hasonló kialakítást alkalmazott a Tatra, kicsit később pedig a Saab is. Utóbbi gyakran hangsúlyozta, hogy a repülőgépiparból érkezett, és számos megoldást onnan emelt át.

Vissza az oldal tetejére