A kínai Moore Threads nemrégiben megtartotta a MUSA Developer Conference névre keresztelt rendezvényét, amelyen egyebek mellett szóba került a következő generációs AI gyorsítók és gamer videokártyák közös alapjaként szolgáló Huagang GPU-architektúra, ami az előzetes információk szerint igencsak komoly előrelépést hozhat teljesítmény terén. A köré épülő termékek várhatóan 2026-ban jelenhetnek meg, de az már most kiderült, az egyes területeken nagyjából mekkora gyorsulást tudnak felmutatni.

A gamer videokártyák szegmensét a Lushan GPU-val veszik célba, ami a fentebb említett Huagang architektúra köré épül és akár 15-ször magasabb teljesítmény elérésére is képes lehet játékok alatt, már ami az AAA kategóriájú címeket illeti. Ennél is impresszívebb, hogy Ray-Tracing teljesítmény terén akár 50-szeres gyorsulásra is kilátás nyílik. Az új GPU teljes DirectX 12 Ultimate támogatással érkezik, fedélzetén pedig a vállalat által kifejlesztett második generációs Ray-Tracing motor teljesíthet szolgálatot. Az új GPU a vállalat állítása szerint geometria-feldogozás terén 16-szoros, textúra-kitöltés terén 4-szeres, míg atomikus memória-hozzáférés terén 8-szoros gyorsulást hozhat. Ennél is nagyobb gyorsulás várható AI teljesítmény terén, ott ugyanis akár 64-szer gyorsabb lehet a friss termék, mint előző generációs társai. Az újdonság a gyártó szerint a UniTe névre keresztelt egységesített renderelő architektúrát használhatja, ami dedikált AI hardverblokkot is kap.

Ez a gamer videokártya a jelenleg MTT S90-es és MTT S80-as modellek helyét veheti át a piacon, de arra nem derült fény, pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkezik majd az alapokat biztosító GPU. Az viszont kiderült, hogy a jelenlegi modellekkel ellentétben már nem 16 GB-nál, hanem 64 GB-nál tetőzhet a maximális VRAM-kapacitás, ami jókora előrelépésnek ígérkezik.

A gamereknek szánt videokártya mellett egy AI gyorsító is érkezik, amelynek alapját a Huashan AI GPU adja majd. Ez a fejlesztés két darab GPU chipletből épül fel, amelyek mellett összesen 9 darab HBM memóriachip-szendvics is jelen lesz annak érdekében, hogy a memóriakapacitás és a memória-sávszélesség is megfelelő lehessen. Az új AI GPU a vállalat állítása szerint teljesítmény terén az Nvidia Hopper és Blackwell sorozatú modelljeinek szintjét hozhatja, az effektív memória-sávszélesség értéke pedig magasabb lehet, mint amit az Nvidia B200-as modelljénél láthattunk.

Az új AI gyorsító természetesen támogatja majd a széles körben használt lebegőpontos formátumokkal való számolást (FP4-től egészen FP64-ig), valamint a Moore Threads saját formátumait, azaz az MTFP4-et, az MTFP6-ot, illetve az MTFP8-at is kezeli. Ezekből az AI gyorsítókból összesen akár 100 000-nél is többet lehet majd összekapcsolni, hála az MTLink 4.0-s összekötő technológiának, ami 1314 GB/s-os adatátviteli sávszélességet biztosít. A gyártó szerint a jelenlegi modellekhez képest az újdonság révén 50%-kal növelhető a számítási sűrűség, illetve akár tízszer magasabb energiahatékonyság elérésére is lehetőség van, aminek az AI adatközpontok üzemeltetetői egészen biztosan örülni fognak – már amennyiben a gyártói számok a valóságban is helytállóak lesznek.

Az új videokártyákkal és AI gyorsítókkal egyelőre nem készültek demók, azaz nem derült ki, hogy élesben is hozzák-e a gyártó által felvázolt gyorsulást az egyes területeken. Egy demó azért előkerült, ám abban egy szintén jövőre érkező, de nem a Huashan sorozatba tartozó videokártya szerepelt, ami az MTT S5000-es típusjelzést viseli. Ezzel az AI gyorsítóval egy DeepSeek v3 tesztet végeztek, amelynek során Prefill esetén 4000 token/s-os, míg Decode esetén 1000 token/s-os teljesítményt tudott felmutatni, azaz nagyjából az Nvidia Hopper sorozatú AI gyorsítóinak szintjén helyezkedett el.

Az új videokártyák és az új AI gyorsítók hatalmas jelentőséggel bírnak Kína számára, ugyanis segíthetnek abban, hogy még kevésbé függjön az ország a külföldi technológiáktól, miközben hatékonyan biztosítja a számára szükséges számítási teljesítményt a legkülönfélébb területeken. Az majd csak később derül ki, hogy az új GPU-architektúra köré épülő termékek mire képesek élesben, valós terhelés alkalmával, valamint az egyes GPU-k pontos felépítésére is majd csak később derülhet fény.