Az AMD RYZEN családja rövidesen új tagokkal bővül, hiszen érkeznek a hat-, illetve négymagos példányok, amelyek április 11-én debütálnak. A termékek legfontosabb tulajdonságait egyik korábbi hírünkben már összegeztük, most azonban egy érdekes teszt látott napvilágot, ami azt vizsgálja, milyen teljesítménykülönbség mutatkozik a 4+0 és a 2+2 felépítést használó négymagos RYZEN processzorok között. Miért érdekes ez az egész? Mert a Ryzen gyengéjének a négymagos CCX tömbök közötti kommunikáció látszik. Amikor az egyik hozzá akar nyúlni a másik gyorsítótárához, akkor jóval nagyobb elérési idővel kell számolnia, mintha a sajátját piszkálná. Ezt már több teszt is szépen kimutatta, és ezért nem örültek sokan, mikor kiderült, hogy az 1500X például 2+2-es felállást használ az egyetlen CCX tömb helyett.
Mivel az új négymagosok egyelőre még nem érhetőek el, így a Hardware Unboxed munkatársai csak szimulálni tudták a négymagos processzorokat, ehhez pedig az ASUS Crosshair VI Hero alaplapját használták. A szóban forgó alaplaphoz nemrégiben készült egy új firmware, ami lehetővé teszi, hogy processzormagokat tiltsunk le, sőt, azt is megadhatjuk, hogy a letiltott processzormagokat hogyan ossza el a rendszer a CCX tömbök között. Mint ismeretes, az asztali piacra szán AMD RYZEN processzorok két darab négymagos CCX tömbből állnak, amelyek egyenként 8 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárral rendelkeznek. A hatmagos processzoroknál mindkét CCX tömbből letiltanak egy-egy processzormagot, így a 4+4 konfiguráció 3+3 felállásra módosul. Igen ám, de a négymagos modelleknél már nem feltétlenül ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen elméletben nem csak 2+2, hanem akár 4+0 konfigurációban is készülhetnek ilyen processzorok (tehát elhagyható lenne a második CCX). A Hardware Unboxed munkatársainak szimulációja pont azt vizsgálja, hogy tapasztalható-e teljesítménykülönbség a kétféle üzemmód között. Az eredmények az alábbi diagramokon láthatóak.
Ahogy az a fentiekből is kiderül, a 4+0 és a 2+2 kivitel között nincs jelentősebb sebességkülönbség játékok alatt, vagyis a 4+0 kiépítés nem bizonyult sokkal jobbnak – a kétféle kiépítés többnyire azonos teljesítményt nyújt, a 4+0 konfigurációnak csak néhol van előnye, de ott sem igazán szignifikáns.
Fontos megemlíteni, hogy a tesztben a 16 MB-nyi L3 Cache aktív volt, vagyis az összehasonlítás az érkező processzorok közül csak az R5-1500X-re vonatkozik, mivel annál a modellnél mind a 16 MB-nyi L3 Cache engedélyezve lesz. Abban az esetben már viszont nem biztos, hogy ennyire mindegy a felépítés, ha csak 8 MB-nyi L3 Cache áll rendelkezésre, mint az R5 1400-nál, hisz 4+0 felépítésnél ez a 8 MB-nyi L3 Cache egy CCX tömbön belülre kerül. 2+2 mód esetén azonban tömbönként 4-4 MB-nyi L3 Cache már letiltásra kerülhet, vagyis ebben az esetben már CCX-ek közötti kommunikációra is szükség lehet, ha az adott processzormagnak a 4 MB feletti L3 Cache tartományt kell elérnie. Ekkor a CCX-ek közötti kommunikáció hiába lehet gyors, a másik CCX tömb megszólítása így is gyakorolhat némi negatív hatást a teljesítményre. Ennek csak a mértéke a kérdés.
