2014 alighanem a kiberterrorizmus éveként vonul majd be a konzolipar történelmébe. A Lizard Squad csoportpár tagja által levezényelt karácsonyi túlterheléses támadást mind a Sony, mind pedig a Microsoft megszenvedte, a csalódott és dühös játékosok millióiról nem is beszélve. Ha nincs Kim Dotcom gáláns és meghökkentő ajánlata, ki tudja, mikorra sikerült volna a két cég[/bold] szakembereinek leküzdeniük a problémát.
A japán óriás számára enélkül is rendkívül nehéz volt az előző esztendő. A gyanú szerint az észak-koreai kormány által elkövetett, vagy pénzelt november végi hackertámadás során több, a cég által forgalmazott film is kikerült az internetre, hozzávetőlegesen százmillió dolláros kárt okozva a Sonynak.
Nem túl meglepő módon, az Amerikai Egyesült Államok kormánya kiemelten kezeli az ilyen bűncselekmények elleni védekezést. Annyira, hogy Barack Obama sajtótitkársága egy, az elnök javaslatait tartalmazó előterjesztést tett közzé.
Ez többek között szorgalmazná a cégek, és a mindenkori kormány közötti gyorsabb, és szélesebb körű információcserét, valamint lehetővé tenné a bíróságok számára, hogy leállíthassák azokat a botnet-hálózatokat, amiket bizonyítottan DDoS-támadásokhoz, vagy egyéb illegális tevékenységekhez használtak
A játékipar washingtoni lobbiszervezete, a legtöbb élvonalbeli kiadót, vagy azok amerikai leányvállalatát a tagjai között tudó Entertaiment Software Association támogatásáról biztosította az elnököt, egyben közölte, szakembereik örömmel részt vesznek majd a felhasználók védelmét szolgáló intézkedéssorozat kidolgozásában, és finomhangolásában. A szakmán tehát nem fog múlni a törvény bevezetése.
Persze, mindez még korántsem jelenti azt, hogy bármi is történni fog. Abszurd módon ugyanis, Obama tervének egyes elemei meglehetősen hasonlítanak a nagy botrányt kavart CISPA (Cyber Intelligence Sharing and Protection Act) törvénytervezetre, ami ellen az elnök régebben többször is igencsak élesen kikelt. Obama annak idején többször is kijelentette, nem habozik majd élni a vétójogával, ha a republikánusok esetleg keresztülverik valahogy a képviselőházon, és szenátuson a sokak szerint az online privát szféra feladását jelentő törvényt.
A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államokban 2016-ban lesz a következő elnökválasztás.
Bár Obama a törvények értelmében második ciklusa után nem indulhat ismét az elnöki posztért, egy, a civil szervezetek és polgárjogi aktivisták által erősen kritizált törvénytervezetre hasonlító jogszabály elfogadása jelentősen visszavetné a demokraták népszerűségét a választók azon részénél, akik az Egyesült Államok alkotmányának első, a szólásszabadságról szóló kiegészítését minden másnál fontosabbnak tartják.
Így az elnök alighanem kétszer is meggondolja majd, hogy milyen, és mekkora lépéseket tegyen a kibetámadások elleni védekezés ügyében, illetve, hogy milyen retorikával nyomja le azokat az érintett választópolgárok torkán.
A teljes nyilatkozat ittolvasható el.
