Hosszú ideje beszéltek már arról, hogy az Apple-t Steve Jobs lemondása és halála óta vezető Tim Cook átadja a stafétabotot másnak, és most ez valóban bekövetkezett. A vállalat új vezetőjének személye sem okozott nagy meglepetést, és a hírre a befektetők is jól reagáltak – úgy tűnik, mindenki bízik abban, hogy a változás jó lesz. 

Tim Cook 2026. szeptember 1-én fogja átadni a vezérigazgatói széket, és az Apple CEO a jövőben John Ternus lesz.

15 éven keresztül vezette az Apple-t Tim Cook, és ez idő alatt a vállalatból a technológiai világ egyik állandó élmenője lett. Cook még 1998-ban csatlakozott az Apple-höz, és 2011-ben lett rábízva a vállalat irányítása. Most pedig John Ternus veszi át a helyét.

Már évekkel ezelőtt megindultak a találgatások annak kapcsán, hogy ki lehet majd Tim Cook utódja. A legtöbben az utóbbi időben már Ternusra “fogadtak”, de korábban benne volt a kalapban Jeff Williams, Craig Federighi és még Greg Joswiak neve is. Ternus 2001 óta dolgozik a cupertinóiak kötelékében, és a kitartó munkájának köszönhetően 2013-ban nevezték ki a hardverfejlesztési részleg vezetésére. 

A szakembernek fontos szerepe volt olyan kulcsfontosságú termékek evolúciójában, mint az iPad, az iPhone, a Mac vagy az Apple Watch. A hozzájárulása és irányítása alatt született meg a cég legújabb “sztárja”, a MacBook Neo, ami éppen a laptoppiac letarolására készül. 

Az Apple jelenleg egy elég izgalmas időszakban van – az egész technológiai világgal egyetemben. A mesterséges intelligencia korába most lépünk be, miközben a cég legfontosabb termékéből is éppen most érkezik az egyik legnagyobb fejlesztés az iPhone Fold képében. A vállalat konkurensei az MI-ben egyébként sokkal jobban állnak, és a hajtogatható mobilok bevezetését sem siette el az Apple, szóval John Ternus számára jó kihívás lesz, hogy ezekkel megpróbálja a cégét az élre navigálni.

Miután Ternus átveszi a vállalat irányítását, Johny Srouji lép a helyébe a hardveres részleg felügyelésére. Eddig Srouji a hardveres technológiák alelnöke volt, szóval nem meglepő, hogy ő veszi át ezen a fronton a vezetői pozíciót. 

Tim Cook másfél évtizedes irányítása alatt az Apple becsült piaci értéke több mint a 10-szeresére emelkedett a tőzsdén. 

Az Apple részvényárfolyama egy minimális mozgást produkált a bejelentésre, mondhatni be volt már árazva ez a lépés. A cég szinte hajszálpontosan 4 billió dolláros becsült piaci értékkel bír jelenleg, 273 dolláros áron forognak az értékpapírjai. Annak idején még “csak” 350 milliárd dollár körül volt a cég értéke.

Cook irányítása alatt vált az Apple valóságos “pénznyomdává”, és a befektetők aranytojást tojó tyúkjává. 2011-ben a cupertinóiak bevétele 108 milliárd dollár volt éves szinten, tavaly pedig már 416 milliárd dollár folyt be a kasszába globálisan. A nyereség akkor 26 milliárd dollár közelében alakult, tavaly pedig már 112 milliárd dollár lett. Tehát ma nagyobb a cég nyeresége, mint annak idején a teljes forgalma volt. Tim Cook legfontosabb érdeme, hogy a szolgáltatásokat felfuttatta, amiből ma már nagyjából annyi pénze származik a cégnek, mint annak idején a teljes forgalma volt. A jövőben a szolgáltatások jövedelmezőbbek lesznek még az iPhone-oknál is, ha minden a mostani ütemben változik.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

12 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Tirexi
Tirexi
2026. ápr. 21. 19:37
#4

Egy újabb nyugdíjas milliárdossal bővült a világ.
De jó egyes embereknek.
Nekünk marad a 3 műszak panel lakás kombó éhbérből.

BiroAndras
BiroAndras
2026. ápr. 25. 16:53

@janimbx
Próbáltuk az "igazságos elosztást". Valóban nem voltak akkora vagyoni különbségek, csak közben nem volt kenyér a boltban.
Ha nem jutalmazod a munkát és a tehetséget, na meg a kockázatvállalást, akkor senki se fog dolgozni, és nem lesz mit enni.
Amerikában a legszegényebb réteg is sokkal jobban él, mint régen a Szovjetunióban az átlag. Kell mondanom melyik országban haltak éhen milliók?

Egyébként az Apple tavaly 23 milliárd dollár adót fizetett be, 118 milliárd dolláros profitra. Az 19.5%, ami nem sok, de nem is kevés.

Aztán nem is lehet az adókat a végtelenségig emelni, mert a magasabb adó csökkenti a gazdaság teljesítményét, és növeli az adócslás arányát. Extrém esetben, 100%-os adó mellett, nincs értelme dolgozni, így az adóbevétel is null a lesz. Ezt írja le a Laffer-görbe link A gyakorlatban ez úgy jelenik meg, hogy az Amerikai állam adóbevétele mindig a GDP kb. 19.5%-a, függetlenül az adókulcsok változásától. link

A megélhetési problémák jellemző oka nem a kapitalizmus, hanem ellenkezőleg, az állami túlszabályozás. Erre is van egy kiváló grafikon : link Tökéletesen mutatja, hogy minél szigorúbban szabályozott egy iparág, annál jobban mennek fel az árak. Ahol minimális a szabályozás ott pedig az árak csökkenése a jellemző.
Például az ingatlan szektorban a probélma az, hogy nem épül elég lakás. A kapitalista logika szerint ha valaminek az ára emelkedik, akkor az vonzza a befektetőket, ami növeli a kínálatot, ami pedig az árak eséséhez vezet. Az innováció pedig erre még rátesz egy folyamatos lefelé mutató trendet. Legfeljebb olyan fordul elő, hogy az árak csökkenésével az igények nőnek, például autóból egyre jobbat veszünk ugyanazért a pénzért.

Lehetne azzal érvelni, hogy a jó helyen levő telkek száma véges, miközben a népesség növekszik, és ez hajtja fel az árakat. De egyrészt a népesség csökken már régóta, másrészt a közlekedés javításával növelni lehet a értékes telkek mennyiségét. És itt már látszik is az egyik probléma, a közlekedés fejlesztése állami feladat, és ennek megfelelően hanyagolódik el. A másik fő probléma az építési szabályok, hogy hol, mit, és hogyan lehet építeni. Itt már bejön a korrupció is több szinten, például aki már lakás tulajdonos annak érdeke az árak emelkedése, és olyan politikusra szavaz, aki ezt elősegíti. Az öregedő társadalom miatt ezek a szavazók elég sokan vannak. Régen, amikor sok volt a fiatal, akkor a politikai szelek is az ellenkező irányba fújtak, és rengeteg új lakás épült olcsón.
Ráadásul az infláció felett növekedő lakásár vonzza a befektetőket, csak mivel építeni nem tudnak, a meglevő készleteket vásárolják fel, tovább pumpálva az árakat, és mégjobban kiszorítva az átlag polgárt.

Ettől függetlenül kell valamilyen szitű vagyon újraosztás, csak nem szabad túlzásba vinni. Itt is érvényes az a szabály, hogy minél erősebben avatkozik be az állam, annál rosszabb. A legjobbak az olyan egyszerű megoldások, mint a sávos adózás, vagy az alapjövedelem. Minél kevesebb bürokrácia kell hozzá, annál jobb.

Bihus
Bihus
2026. ápr. 21. 19:16
#3

Ahogy egy cég növekszik, úgy szűkül be a mozgástere. A tutira, a biztos pénzre mennek, hiszen azt várják el tőlük a befektetők, azért tették bele a dollármilliárdokat, hogy megtérüljön. Az már nagyon jó világ, ha marad pénz egy kísérletezős részlegre is, tanulmányokkal, újdonságokkal. Aztán minden 100 jó ötletből 1, ha megvalósul. 10-ből 1-ről már az elején kiderül, hogy nem gyártható gazdaságosan, ami ezen a rostán átmegy és projekt lesz belőle, abból is 10-ből 1 lesz sikeres.

Egyszerűbb tiszta lappal nagyot gurítani, egy kis garázscéggel, egy jó ötlettel, amibe senki nem szól bele, és amit a személyes lelkesedés visz előre. Ez mindig is így volt, és úgy tűnik, mindig is így lesz.

Most a pénzügyi szakértő átadta a stafétát egy gépészmérnöknek. Jó esetben tisztában van a cég működésével, még azt is tudja, mi működik, és mi nem, de új, forradalmi ötletei pont akkora eséllyel lesznek, mint bárki másnak a cégben. Az igazi láng az Jobs volt, de ő már 12 éve nincs.

BiroAndras
BiroAndras
2026. ápr. 22. 11:51

@Bihus
Nem a méret a probléma, hanem a vezető. Egy üzletember nem tudja eldönteni hol és mekkorát érdemes kockáztatni, ők abban jók, hogy a meglévő termékekből minél több pénzt sajtoljanak ki. Ahogy a mellékelt ábra is mutatja.
De bőven lenne hova növekedni, csak piac váltás kellene. És hogy ne a Teslát hozzam fel, másik jó példa az Nvidia, aminek már a GPU sem az első terméke volt, és utána sikeresen váltott először kritpó bányászatra, majd AI-ra.

A trükk az, hogy a már meglevő termékeket és tudást kell használni egy új területen. Ennek a felismeréséhez kell egy zseni, és elég tökösnek kell lenni, hogy sok pénzt belefektess éveken át, mielőtt más egyáltalán megértené a potenciált, beleértve a saját részvényeseidet is. Az Nvidia első AI chip-je sok évvel a ChatGPT előtt készült el, és senkinek se kellett. Kivéve Elon Musk-ot, aki akkor alapította az OpenAI-t.

Vagy ott a Xiaomi és az autógyártás, ami kicsit nagyobb ugrás. De ha azt nézzük, hogy egy modern autó az egy guruló számítógép, akkor már nem is olyan meglepő. És nyílván elektromos is, aminek a lelke az aksi, ami szintén van a telefonokban is.

marc23
marc23
2026. ápr. 21. 18:41
#2

Mar epp ideje volt!

Mosdatlan_falusi
Mosdatlan_falusi
2026. ápr. 21. 14:42
#1

Apple, szóval az új CEO is pont ugyanolyan lesz csak egy kicsit jobb kamerával :D

Vissza az oldal tetejére