Jeff Bezos sokféle projektben vesz részt, és mióta 2021-ben távozott az Amazon éléről, különösen sok ideje jut az elképzelései megvalósítására. Az üzletember sokat jótékonykodik, amire több különböző díjat és szervezetet hozott létre, nagyobb figyelmet szentel a Blue Origin űrvállalatára, tavaly pedig létrehozta a Prometheus startupot.
Bezost mindig is érdekelték azok a tudományos kutatások, amik az emberiség jólétét támogatják, az elképzelhető legváltozatosabb projekteket támogatta már ezen a fronton, például biotechnológiai cégbe is fektetett. A novemberben életre hívott Prometheus pedig részben erre a területre is fókuszál majd a legfrissebb információk alapján.
Egy “mesterséges általános mérnök” eszközt fejleszt a Prometheus, amit kutatási célokra lehet majd használni, és elsősorban fizikai termékek megvalósítására lesz alkalmas az élet legkülönbözőbb területein.
A feltörekvő startup mögött mostanra jelentős szellemi tőke halmozódott fel, és több tíz milliárd dollárra rúg az értéke, miközben alig fél éve hozták létre, és mostanáig szinte egyáltalán nem lehetett erről hallani. Már nagyjából 150 alkalmazottat foglalkoztat, komoly eredményeket elért tudósok, kutatók, mérnökök dolgoznak a rohamos sebességgel növekvő csapatban (olyan cégektől csábítottak el embereket, mint az Nvidia, a DeepMind vagy az OpenAI). Jeff Bezos biztosította a cégnek elsődlegesen a tőkét, Vikram Bajaj pedig a vezető tudós, ők ketten irányítják a Prometheust.
Bajaj társalapítója volt a Google égisze alatt – a cég akkori inkubátorában – a Google Life Sciences részlegnek, és közeli kapcsolatban dolgozott a cégnél Sergey Brinnel. Olyan kezdeményezésekben is benne volt a keze, mint a drónos szállítással foglalkozó Wing, vagy az azóta rendkívül szépen teljesítő, és egyre jövedelmezőbb Waymo robottaxi szolgáltatás. Ezzel párhuzamosan egyébként a Stanford orvostudományi karán oktat, és más cégnél is vezérigazgató.
A Prometheusnál a napokban zárult egy hatalmas finanszírozási forduló, melynek keretében 12 milliárd dollárt sikerült a cégnek bevonnia. Ezzel pedig az értéke 8 hónappal az indulást követően 41 milliárd dollárra nőtt. Azt azonban látni kell, hogy eleve hatalmas pénzmaggal, 6,2 milliárd dollárral indult annak idején a startup. Ennek köszönhetően volt képes ilyen rövid idő alatt, ennyire sok szakembert összehozni.
A mostani tőkebevonásra elsősorban azért volt szükség Jeff Bezos nyilatkozata szerint, hogy képes legyen a vállalkozás minél nagyobb számítási kapacitást “megszerezni” a tevékenységéhez.
Ma már senkinek nem kell bemutatni, hogy a mesterséges intelligencia eszközök üzemeltetése mennyi számítási kapacitást igényel; folyamatosan repkednek a horribilis teljesítményadatok a világ minden táját érintően – még az űrt is beleértve. Az üzletember hangsúlyozta, hogy a vállalkozás tevékenysége nagyon számítási kapacitás igényes, éppen ezért nem tudják azt elkerülni, hogy erre jelentős összegeket fordítsanak.
Állítólag a Prometheus már szép eredményekkel rendelkezik, azonban valamilyen oknál fogva ezekről nem szeretnének beszélni. Hiába van meglehetősen sok pénz és energia a startupban mostanra, Bezos még mindig azt mondja, hogy „korai” lenne nyilvánosságra hozni, hogy a Prometheus eddig mit ért el, „de valóban figyelemre méltó eredményről van szó”.
Annyit árult el Bezos, hogy a Prometheus fő célja egy olyan rendszert létrehozni, ami a CAD tervezőszoftverek „rendkívül modern változata”. Viszont igyekezett azt hangsúlyozni, hogy ez túlzott leegyszerűsítése annak, amivel a startupnál készülnek. Ezzel az eszközzel például gyógyszereket is lehet majd tervezni, azok gyártását kialakítani.
