Bár újdonságnak már nem nevezhető, az egykori Mi Band, de immár Smart Band széria 10-es számú darabja valóban a nagy múltra visszatekintő termékvonal legfrissebb darabja. Mivel volt szerencsém meglesni az előző példányt is, kézenfekvő volt, hogy tegyek egy próbát az aktuális modellel is, mely tavaly nyáron vált elérhetővé a vásárlók számára. Az aprócska aktivitásmérő tehát egészen hosszú utat tudhat maga mögött és már-már kezdhetjük azt érezni, hogy nem sok újdonság fér bele a kezdetekhez képest érezhetően drágult, de azért továbbra is barátságos áron kínált "okosórába".

Persze klasszikus okosóraként hivatkozni rá enyhe túlzás, hiszen elsősorban nem a telefonunk kiterjesztéseként érdemes gondolni rá, sokkal inkább sportkiegészítőként és egészségfigyelő eszközként. Ez persze továbbra is azt jelenti, hogy a 20 ezer forint alatti árkategóriában nem igen lehetünk meg a telefonunk nélkül, főleg, ha GPS-t is használni szeretnénk, ám az aktivitásmérő és egészségfigyelő funkciói ettől még továbbra is egy igen kellemes csomagot jelentenek az aktívabb felhasználók számára.

A gyártó tehát tovább csiszolgatta az amúgy is okos és csinos eszközét, mely kategóriájának egyik legkedveltebb darabja. Ráadásul kétféle kiadásban is elérhető, hiszen a megszokott fémházas alapmodell mellett immár hófehér kerámiával burkolva is beszerezhető. De vajon az külsőségeket érintő kisebb csiszolgatásokon túl mennyit fejlődött az előző kiadáshoz képest, mely nem csak első látásra hasonlít kísértetiesen a 9-es modellhez?

Kicsomagolás 

Minimalista megjelenésű eszközhöz hasonló tálalás dukál. A termék csomagolása változatlanul Xiaomi, tehát visszafogott, de ízléses megjelenésű fehér dobozka, melynek hófehér előlapját egy diszkrét márkajelzést leszámítva csak a termékfotó és a terméknév tarkítják. Az oldalakon és hátoldalon a legfontosabbnak vélt jellemzők szerepelnek, beleértve a nagyobbra nőtt kijelzőt és a főleg színükben eltérő kiadások esetében egységesre hangolt tartozékokat.

Odabent sem sokkal nagyobb a zsúfoltság és meglepetésekre sem érdemes várni, a vékony doboz pedig már előre jelzi, hogy egy töltőkábelen kívül valószínűleg nem sok kiegészítőre számíthatunk. Utóbbi lényegében ugyanaz a 2-pines, mágneses fejjel megtoldott rövidke USB-A kábel, ami az elődhöz járt, tehát az etetési metódus változatlan maradt, így valószínűleg a vezeték pótlása sem lesz lehetetlen.

Maga a termék egy egyszerű műanyag tasakban fekszik, illetve jár mellé egy tájékoztató füzet, avagy felhasználói útmutató, ami nyilván digitális formában is elérhető. Töltőfejre a többség már a komolyabb eszközök esetében sem számít, így természetesen ez a lapos kis doboz sem rejt ilyesmit.

Dizájn és felszereltség 

A Smart Band egy mindig is egy meglehetősen karcsú és letisztult stílusú eszköz volt, ez pedig szerencsére egy azon elemek sorában, amelyek változatlanul jellemzik a szériát. Alapvetően a műfajból adódóan itt is a kijelző uralja a terepet, mely továbbra is egy kiváló AMOLED panel, 60 Hz-es képfrissítéssel. Változás azért mégiscsak történt! Először is a 10-es számú versenyző az eddigi legnagyobb képátlójú kijelzőt kapta meg sorozat történetében, mely pont annyival lett nagyobb, hogy ne lógjon ki ezen diszkrét méretű eszközök sorából.

Ezzel együtt finomhangolták a panelt körülölelő vékony, fekete kávát is, mely most már alul és felül is azonos kiterjedésű, ráadásul mindössze 1 mm széles. Ez talán apróságnak tűnhet, de esztétikai szempontból érdemi javulás és egy ilyen kompakt termék esetében nagyon is fontos részlet. Ugyanakkor abban is biztosak lehetünk, hogy az elkövetkező években ebből még tovább faragnak majd a Xiaomi dizájnerei.

Ahogy a bevezetőben említettem, a további alternatívák (rózsaszín, arany stb.) mellett immár kerámia változatban is elérhető, mely a maga 47.74 x 23.94 x 10.95 mm-es dimenzióival egy-egy kerek milliméterrel "kövérebb" az alapkiadásnál, amely nálam járt. Ez a sötét szürke színű modell változatlanul alumínium burkolatban tetszeleg, mely valószínűleg hőleadás szempontjából jobb választás a kerámiánál, főleg, ha nyáron is tervezünk sportolni és edzeni vele.

A fehér kerámiába töltött Band 10 tagadhatatlanul nőiesebb, ha lehet ezt mondani rá, elegánsabb az egyszerű feketénél, ugyanakkor a kettő közül pont az a nehezebb is. Az alu változat durván 16 g, ezzel ügyesen megoldották, hogy a nagyobb kijelzővel együtt is lényegében egyforma súlyú, mint a 9-es.

Az új kerámia változat ehhez képest 23 grammot nyom, természetesen szíj nélkül. A különbség tehát feltűnő, ám aki hordott már huzamosabb ideig 60 grammos alapsúlyt is meghaladó órát – mint amilyen a Galaxy Watch Ultra – amihez még a fémszíjak is csatlakoznak, akkor az jól tudja, hogy itt még a nehezebb Smart Band 10-es is egy egészen pillekönnyű viselet.

A megjelenés tehát továbbra is igazán ízléses, a szimmetrikus vonalait pedig továbbra sem töri meg sem gomb se más zavaró bemélyedés vagy kitüremkedés: a 10-es változat is kizárólag az érintőkijelzőjét kínálja fel nekünk. Talán elnézzük neki, hogy hangszóró és mikrofon ezúttal sem kerültek bele, cserébe a szemeinknek oly kedves letisztult formavilága közel makulátlan maradt.

Jó hír, hogy szintén változatlan az óraszíjak csatlakozási mechanikája, tehát nem csak egyszerű leszedni és felpattintani, de kompatibilis a 8-as és 9-es modellhez gyártott szíjakkal! Talán kevésbé jó hír, hogy pontosan olyan szíj jár hozzá, mint a 9-hez járt, melynek már legutóbb se voltam oda a kialakításáért. A szilikon minősége természetesen most is rendben van, ám a két pánt összekapcsolásának módja a tavaly óta eltelt hónapok során sem vált a kedvencemmé. Természetesen a Xioami kínálatában válogathatunk a különféle extra szíjak között, így találhatunk sportoláshoz, túrázáshoz jobban passzoló tépőzáras megoldást, vagy túl is tolhatjuk a dolgot és vehetünk az elegancia és az abszolút giccs határán billegő, díszes fémszíjakat is.

De ha már említésre került a nagyobb panel, akkor érdemes megemlíteni a nagyobb fényerőt is, hiszen az előd 1200-nites fényerejét 1500-ra növelték, ami nyári felhasználás során nem elhanyagolható fejlődés. Ez persze nem éppen duplázás, mint ami a 8 és a 9 esetében történt, de azért értékelhető és értékelendő javulás. Sajnos tűző napsütés híján nem tudtam feszegetni az olvashatósági határokat, de mivel összességében az elődje is jól teljesített, így valószínűleg nem sok panaszunk lesz az újoncra sem.

A kijelzőt védelmező üveg típusát a gyártó most sem kommunikálta, viszont az óra továbbra is 5 ATM minősítésű vízállósággal rendelkezik. Itt tehát nincs fejlődés, ám ez egy korrekt érték az úszóknak és hobbibúvároknak. Természetesen mit sem érne az eszköz szenzorok nélkül, melyek közül az előlapi fényérzékelő a kevésbé menő, pedig azért az is hasznos funkcióval bír.

Sokkal izgalmasabb azonban az óra hasán villogó optikai szenzor, mely a munka nagy részét végzi, például a véroxigénszint és a pulzus figyelését. Ezen túl van háromtengelyes gyorsulásmérő, giroszkóp, barométer, sőt, immár elektronikus iránytű is. A telefonhoz Bluetotth 5.4-gyel csatlakozik, tehát úgyanúgy, ahogy a Smart Band 9 tette.

Nem változott a beépített akku kapacitása, azonban a gyártó még így is igen hangzatos üzemidőt ígér a felhasználóknak. Ha lemondunk az AOD-ről, avagy a mindig aktív kijelzőről, akár 3 héten át is hordhatjuk egyetlen feltöltéssel, ha viszont ezt a képességét nem tudjuk nélkülözni, akkor is nagyjából 9 napunk lesz úgy, hogy a napi edzésekhez társított méréseinket is elvégezhetjük és alvás közben is hagyhatjuk dolgozni. Ez a nagyobb és fényesebb kijelzőt figyelembe véve kifejezetten korrekt érték, még ha jelentős előrelépés az általános használat során nem is érzékelhető. 

Beüzemelés, szoftver és benyomások 

A termék alapvetően pont ugyanúgy működik, mint elődje, így a bekapcsoláshoz fizikai gombok hiányában most is a töltőkábel csatlakoztatására volt szükség. Ezt követően nyelvet választhattam, majd jöhetett a csatlakozás a telefonhoz. Utóbbin a Mi Fitness alkalmazáshoz kellett visszatérnem, mely Android és iOS rendszerekhez is elérhető és ami nélkül nem sok hasznát látnánk a karperecnek.

Szerencsére a kalibrálási folyamat gyors és egyszerű, a szoftver pedig bőségesen szállítja az instrukciókat a kezdő lépések megtételéhez. Ami némi kényelmetlenséget jelenthet, az a számtalan hozzáférési engedélykérelem, melyet Androidos készülékeken kell jóváhagynunk. Nincs új a nap alatt, mindenesetre klassz lenne, ha már jó előre, egy listába szedve pipálhatnánk ki mindent, ami kelleni fog, hogy aztán haladhassunk tovább.

Az órán a Xiaomi HyperOS 2.0 rendszer dolgozik, mely Android 15-ös alapokon nyugszik. A kellően friss rendszer jelenléte örömteli, ám a gyakorlatban nem sok változást tapasztalhatunk a 9-es modellhez képest, a felhasználói felület kinézet és kezelés tekintetében is lényegében azonos élményt nyújtott. Balra a gyorsfunkciók, jobbra a widgetek, fentről az értesítősáv gördül le, lent pedig a funkciókat és beállításokat találjuk.

Ez pedig azt jelenti, hogy egyszerű, illetve könnyen megtanulható kezelhetőséget kapunk egy logikusan felépített UI képében. A felhasználói felület átlátható és még az apró betűk is egészen jól kiolvashatók, bár ez már az előző készülék esetében sem jelentett különösebb problémát.

Az animációk továbbra is gyorsak, a kijelző reszponzív és a teljesítmény is meggyőző, igaz, a Doom egyik részét sem kellett elfuttatnia, mindössze a menük közötti animációk sima átmenetét és a funkciók zavartalan működését kellett biztosítania. Ebben ezúttal sem tudtam belekötni, bármikor pillantottam az órára, a beállításhoz igazodva azonnal felvillant a képernyő, a mérések indítása és leállítása esetén mindig azonnal reagált az érintéseimre, már amikor nem kocogás vagy hegymenet közben próbáltam bökdösni a panelt.

Szoftveres téren tehát még mindig jól teljesít az eszköz, beleértve a 150 különböző sporttevékenységet és edzésmódot, amihez képes alkalmazkodni. A kijelző mellett említést érdemel, hogy a gyártó igyekezett fejleszteni az alvásérzékelésen és a pihenés során begyűjtött adatok pontosságán. Bár ezúttal sem volt maradéktalan, de az első, kissé pontatlan összefoglalót követően már kiegyensúlyozottan dolgozott és valószerűbb értékeket közölt.

A számlapválaszték ezúttal is bőséges, ingyenes opciókból is széles a kínálat. Aktuális hangulatunkhoz és stílusunkhoz passzoló vizuális stílust állíthatunk be, melyek között megtalálhatók a számunkra fontos mérési adatokat feltüntető témák is.

Kompatibilitás terén ezúttal is az Androidosok vannak előnyben, például, ha üzenetet vagy hívást kapunk, már válaszolhatunk rájuk. Igaz, csak előre tárolt gyorsüzenetek formájában, de a telefonos appon belül ezek szerkeszthetők, ami azért elég hasznos. Digitális billentyűzetet nem nyit meg a kis képernyőn, így menet közben egyedi üzenetet sajnos továbbra sem fogalmazhatunk meg, de ez még így is több, mint amit az iPhone-os felhasználók kapnak. Az értesítésekre pedig sajnos egyáltalán nem reagálhatunk, így hiába olvashatunk bele egy e-mailbe, csak az "elutasítás" gombra bökhetünk rá. A megjelenő szöveg mondjuk jól olvasható és az ékezeteket is hibátlanul kezeli, az emotikonokkal viszont egyáltalán nem tud mit kezdeni.

Érdekes újítás azonban, hogy a szoftver aprólékosabb testreszabhatóságot kínál a vibramotor számára. A különböző funkciókhoz tartozó értesítésekhez eltérő erősségű rezgést állíthatunk be, így látatlanban is megkülönböztethető az SMS az e-mailtől vagy a beérkező hívástól, de pl. a menüben görgetéskor is rezeghet, ha azt szeretnénk. Ez leginkább a gyenge, a közepes és az erős beállításokat jelenti, de emellett magát az eszközt is megrázhatjuk távolról, ha nem találnánk. Csipogni vagy zenélni nem fog, mivel hangkeltőt nem szereltek bele, cserébe a telefont is megcsörgethetjük, amennyiben nincs rezgőre vagy némára állítva.

Fontos, hogy magára az órára nem telepíthetünk appokat, mivel szabad felhasználású tárhely nem áll rendelkezésre, de amúgy maga a rendszer sem tenné lehetővé. Emiatt az előre telepített opciókkal kell beérnünk, mint például az időjárás, a világóra, az ébresztő, a határidőnapló vagy feladatütemező, illetve az a néhány telefonos funkció, amit az óra segítségével vezérelhetünk többé-kevésbé, mint például a médialejátszó. Szerencsére működik a kamerakioldó funkció is, illetve a Xiaomi mobilok tulajdonosai bővebb lehetőségekkel bírnak, ahogy ez az azonos ökoszisztémába tartozó készülékek esetében már megszokott.

Jópofa apróság és egyben kivétel, hogy egyes óralapokat amolyan minijátékokkal vagy extra animációkkal is felturbóztak, melyet a listán belül a Friss és Vidám menüpont alatt érdemes keresni. Van pl. focis játék, ahol a megfelelő lövőszöget kell eltalálni, hogy a képernyő szélei között pattogó labdával gólt lőhessünk és ehhez hasonló egyszerű darabok, melyek elférnek ezen a keskeny kijelzőterületen. Komoly extrára tehát nem érdemes számítani, de talán feldobhatjuk velük a hangulatunkat. 

Üzemidő 

Az üzemidő lényegében megfelel a Xiaomi által leírtaknak, a nagyjából 9 nap aktív használat vagy napi edzések és Allways On Display mellett simán teljesíthető. Ez egy ilyen apró és hasznos eszköztől meglehetősen korrekt teljesítmény, mindenesetre hosszabb túrák esetén figyeljünk oda rá, hogy mire van feltétlenül szükségünk, mondjuk a telefonunknál egészen biztosan tovább bírja majd a strapát. Vezeték nélküli töltés sajnos továbbra sincs, amit már az előző modellnél is fájlaltam és itt sem örültem a hiányának, a vezetékkel amúgy egy órán át tart a teljes feltöltés.

Mi hiányzik még? 

Míg a mérési pontosság javult, a kijelző nagyobb és fényesebb lett, továbbra is vannak olyan hiányosságok, amik sajnálatos módon ebben a modellben sem orvosoltak. Egyfelől GPS továbbra sincs, a karperec kizárólag a telefonunk műholdas képességeire hagyatkozhat, melyért a precizitást javító iránytű megjelenése sem tud igazán kárpótolni. Ami viszont igazán fájó, az az NFC mellőzése, főleg annak tudatában, hogy a kínai piacra szánt Smart Band 10 már a megjelenés pillanatában megkapta ezt a lehetőséget.

Az a helyzet, hogy az apró finomhangolások és javított precizitás ellenére nem sok komoly újdonságot tudunk a termék javára írni. Kicsit szebb lett, fényesebb és nagyobb a kijelző, ám se NFC, se GPS, se vezetéknélküli töltés nincs, melyekből mindenki kiválaszthatja, hogy melyiket hiányolja a legjobban. Részemről a GPS-t még el tudom nézni, az meglehetősen lerövidítené az amúgy korrekt módon behangolt energiagazdálkodást, a másik két funkció hiányát azonban már nehezebben nézem el neki. 

Sport 

A 150 sportmód csak a kezdet, mondhatnám, hiszen a Smart Band 10 akkor virul ki igazán, ha a különböző fitnesz- és sportfunkciók kerülnek terítékre. Számolja a kalóriákat, méri a stresszt és még jelezni is tud, ha valami túl megy a normális szinten. Még a futóedzésünket is megtámogathatjuk vele egy virtuális edző segítségével és még a víz alatt is képes pulzust mérni.

A pulzusmérés megbízható, a lépésszám is meglehetősen akkurátus, nem reagál például egyéb mozdulatokra, szóval nem ront hamis adatokkal a statisztikánkon, a véroxigénszint pontosságában viszont nem vagyok biztos. Összességében az edzéstervek, a statisztikák és a számtalan sportkategória ezúttal is egy egészen meggyőző csomagot alkotnak a felhasználók számára.

Kell ez nekem? 

A Xiaomi a Smart Band 10-es modelljével már alaposan feszegeti annak határait, hogy mi fér bele ebbe az árkategóriába, illetve fizikai formátumba. Aki ennél jóval többre vágyik, annak továbbra is egy nagyobb funkciókészlettel megáldott okosóra javasolt, aki viszont valóban sportoláshoz, edzéshez keres partnert, a Smart Band 10 pontosabb mint az elődei és összességében egy szuper és minőségi eszköz. A 16000 Ft-os vételára talán már elgondolkodtató lehet, de Ár-érték arányát tekintve változatlanul kiváló választás, ezért az elismerést gond nélkül megítélem neki.

A dizájn az előnyére változott, miközben a nagyobb kijelzővel együtt is megtartotta karcsú alakját és letisztult formavilágát, mely változatlanul egy ízléses és karcsú kiegészítővé teszi, ami ráadásul szinte észrevétlen viselés közben. A kijelző fényesebb, mint valaha, a felbontás optimális és a rendszer teljesítményére sem lehet panasz, a szoftver pedig tovább gazdagodott kisebb-nagyobb kényelmi funkciókkal, melyek még szerethetőbbé és sokrétűbbé teszik. Az akkuidő korrekt, illetve alaposan szabályozható, bár ha mindent aktiválni akarunk, akkor hamar vége lehet a dalnak. A 8-as vagy 9-es kiadást még valószínűleg nem érdemes leváltani rá, de a korábbi modellek esetében megérheti a csere.

A fura, patentos óraszíj erőltetése sajnálatos, hiszen a tesztekkel egyetemben a közönség sem volt oda érte és a Qi töltést is ideje lenne már beépíteni. Az azonban szinte felháborító, hogy Kínában van NFC, míg az európai közönség számára nem tették elérhetővé. A gyorsfizetés olyan kényelmi funkció, amire általános az igény és akkor is kiemelném a hiányát, ha nem csak minket hagytak volna ki belőle. Sajnos ez és a beépített GPS továbbra is a Pro modellek kiváltsága, a 10 Pro azonban még nem jelent meg és nagyon információk sincsenek az érkezéséről. Aki azonban megvan ezek nélkül, esetleg nem bánja, hogy olykor a telefonját is elő kell vennie, a Smart Band 10 továbbra is kategóriájának egyik legjobban sikerült darabja.