Egy-egy váratlan egészségügyi probléma sokszor derékba törheti egy ember karrierjét – és többnyire a mindennapokat is rettenetesen megnehezítheti. Persze a közelgő bajnak sokszor vannak egyértelmű előjelei, ám ezt sokan nem tudják, vagy éppen nem akarják észrevenni. Az egészségügyi probléma jelentette veszélyt nemrégiben a fiatal tervezőgrafikus, Michelle Vandy is megtapasztalhatta, akinél a hosszan tartó kemény munka eredményeként kezdődő epikondilitiszt diagnosztizáltak, így orvosai azt tanácsolták neki, egy ideig ne dolgozzon számítógépeken kezei használatával, ha el akarja kerülni a maradandó egészségkárosodást.
A történet előzménye, hogy Michelle Vandy több héten át dolgozott építészgyakornokként egy vállalatnál, napi szinten pedig 10-15 órát töltött munkával – közben hol noteszgép előtt, hol pedig asztali számítógép előtt ült. A rengeteg munka – pontosabban a folyamatos, pihenés és különösebb mozgás nélküli munkavégzés – sajnos meg is tette a hatását: a skandináv lány idővel azt vette észre, hogy karjai fájnak, ujjait pedig olykor-olykor bizsergés keríti hatalmába. Ezek a tünetek egyértelmű jelei a kezdődő epikondilitisznek, amelynek előrehaladottabb stádiumában a könyökre ható nyomás, és az alkar mozgatásakor heves fájdalom jelentkezik, ennek oka pedig a felkar alsó végének külső kiugró részén eredő izmok és inak gyulladása. Az epikondilitisz esetében kétféle fajtáról beszélhetünk: az egyik a laterális, a másik a mediális. Előbbit teniszkönyökként szokták emlegetni, ez a könyök külső oldalán lévő ínt érinti; míg utóbbi a golfkönyök, amit a könyök belső oldalán húzódó ín gyulladása okoz. Közös tulajdonságuk, hogy mindkettő túlterhelés következtében jön létre. A két elnevezés persze nem is véletlen, hiszen előbbi a teniszezőket, utóbbi pedig a golfozókat fenyegetheti leginkább, de persze nem csak ők vannak veszélyben, ahogy arra főszereplőnk kálváriája is rávilágít.
A kis kitérő után folytassuk Michell Vandy történetét. Vandy a gyakornoki pozíció befejezése után szembesült a ténnyel, hogy karjait visszafordíthatatlan sérülés veszélyezteti, de az iskolába mindenképpen vissza kell térnie, hogy befejezze tanulmányait. Itt felmerült a betegség miatti halasztás lehetősége is. Orvosával való konzultációja után világossá vált, hogy karjait néhány hónapig kímélnie kell, ha el akarja kerülni a tartós egészségkárosodást – ezalatt csak a legalapvetőbb feladatokra használhatja karjait, számítógépezésre és egyéb, "természetellenes pozíció felvételére kényszerítő" feladatra nem.
A diagnózist követően Michelle Vandy számos alternatív módszert próbált ki, hogy folytathassa a tanulást: próbált lábujjaival gépelni, de gesztus-felismerő hardvert is igénybe vett. Vandy egy hóbortos pillanatában kipróbálta, tudja-e kezelni noteszgépe érintőpadját az orrával, tapasztalatai pedig valószínűleg még őt is meglepték: úgy tűnt, ez a felfedezés jelentheti a valódi kiutat szorult helyzetéből.
Orrával megtanulta kezelni a Photoshopot, de a virtuális asztalok között is tudott lépkedni, sőt, idővel gépelésre is bevethette újdonsült képességét. A módszer érintőkijelzővel is működött, így Vandy főiskolai szakdolgozatának egy részét orrával, iPad-jén "gépelte be" – tanárai nem is sejtették, milyen különleges módszerrel készített dokumentumot olvasnak.
Vandy tapasztalatai alapján egy ötletes kis munkaeszközt is létrehozott, ami egy Manfrotto 492-es asztali állványból, egy Apple Magic Trackpad-ből, illetve egy adapter-fejből és némi tépőzárból áll. Ezzel, a MacBook noteszgéphez csatlakozó a szerkezettel, illetve az érintőkijelzős eszközökkel tovább folytathatja a grafikák tervezését, sőt mi több, az új képességet Vandy mára már odáig fejlesztette, hogy orrával professzionális grafikai munkákat is el tud készíteni.
Erre remek bizonyíték az alábbi galéria, ami Vandy grafikáit tartalmazza. Íme:
A fenti történet sokak számára lehet inspiráló, hisz remekül rámutat: ahelyett, hogy az ember magába roskadna, vagy semmit se tenne, érdemes inkább keresni a kiutat, ami a megoldás felé vezet.
Michelle Vandy weboldala itt található.
