A mesterséges intelligenciával ma már minden ember találkozik, függetlenül attól, hogy direktben használnak-e generatív MI eszközöket. A tinédzserek már MI zenéket pörgethetnek a Spotify-on, ha ügyet kell intézni, MI chatbot fogadja a hívást a központban, és a hirdetésekben is MI-vel generált személyek jelennek meg. Az EU pedig azt szeretné elérni, hogy ez mindenki számára egyértelmű lehessen.
Az Európai Unió igyekszik élen járni a mesterséges intelligencia szabályozásban, és augusztus elejével újabb előírások léptek életbe ezen a területen, az AI Act jogszabály kiegészítéseként. Ezentúl már kötelező lesz felcímkézni és transzparensen jelölni mindent, amihez csak egy minimális köze is van az MI-nek.
A nagy technológiai cégeknek eddig is voltak saját módszerei erre, de nem mindegyik szereplő törekedett a teljes transzparenciára. Az OpenAI például nem ad a generált képek vízjelezésére, míg a Google erről egyértelműen gondoskodik. Az EU viszonylag időben felismerte, hogy ezzel a területtel foglalkoznia kell, csak így előzheti meg a teljes káoszt, amit a következő években lényegesen nagyobb teret nyerő MI tartalmak okozhatnak.
Innentől mindenkinek egyértelműen közölnie kell az emberekkel, hogy mesterséges intelligenciával alkotott tartalmat látnak, és erre kidolgoztak a szakemberek egy ikonkészletet. Ezzel a generatív MI-rendszerek alkotói, terjesztői és egyéb alkalmazói jelölhetik a mesterséges intelligencia által generált tartalmaikat. Már arra is felkészítették a rendszert, hogy a mesterséges intelligencia különböző fokozatait megmutassa.
A teljesen MI-vel létrehozott, valós alapokkal egyáltalán nem rendelkező tartalmak esetén az “AI Generated” feliratú címkét kell majd feltüntetni kellően jól látható módon, az MI alkalmazásával bármilyen módon szerkesztett anyagoknál pedig az “AI Modified” felirat lesz látható. Egy alap “AI” ikont is bevezet az EU, amit mindenképpen fel kell majd tüntetni olyan helyzetben, ha az adott tartalom a legkisebb mértékben mesterséges intelligenciát is bevonva született meg.
Az EU iránymutatásától eltérhetnek a szolgáltatók és a felhasználók, viszont ebben az esetben bizonyítaniuk kell, hogy ezek az intézkedések megfelelőek. Ezt a különböző piacfelügyeleti hatóságok és munkacsoportok egyénileg értékelhetik majd.
A szolgáltatóknak úgy kell megtervezniük az MI rendszereket, hogy azok egyértelműen értesítsék a felhasználókat, ha mesterséges intelligenciával állnak szemben, nem pedig egy emberrel, és gépekkel is érzékelhető jelöléseket kell elhelyezniük a szintetikus hang-, kép-, videó- és szöveges tartalmakon. Ugyanígy, a tartalomkészítőknek is kötelességük megjelölni minden olyan, MI által generált vagy manipulált anyagot, amelyet úgy terveztek, hogy valódinak tűnjön.
“A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 50. cikke szerinti kötelezettségek (a generatív MI-rendszerek szolgáltatóira és alkalmazóira vonatkozó átláthatósági kötelezettségek) kezelik a megtévesztés és a manipuláció kockázatát, előmozdítva az információs ökoszisztéma integritását” – jelentette ki az Európai Bizottság. Az új szabályoknak december 2-ig kell a cégeknek megfelelni, 4 hónapos türelmi időt ad az EU mindenki számára.
Azok a szereplők, akik nem fogják követni az új előírásokat, büntetésre számíthatnak az AI Act keretében. A különböző helyzetekben a büntetés mértéke elérheti a 15 millió eurót, illetve a vállalatok esetén a cég előző éves forgalmának a 3 százalékát is elérheti a bírság, ha nem hozzák összhangba a rendszerüket, működésüket az új előírásokkal.
