Ez a fejlesztés azonban gondokat is okozhat, mivel a ma használatos mikrochipeket a magasabb feszültségi szinten való működésre optimalizálták az idők során, így a meglévő eszközökre is újratervezés várhat az új technika hatékony alkalmazása érdekében. Ha azonban minden jól megy, öt éven belül, vagy még hamarabb is elérhetővé válhatnak az ily módon felújított alkalmazások.
Különösen a hordozható szórakoztató-, kommunikációs-, hálózati- és a beültethető orvosi eszközök profitálhatnak a fejlesztésből - valamint számos különböző katonai alkalmazási lehetőség is rejlik az így lehetővé váló, a csatatéren szétszórható parányi érzékelő-hálózatokban.
A beültethető orvosi eszközök esetében fontos cél az is, hogy az eszközök akár csak a környezetük energiájára (testhőmérséklet, mozgás) hagyatkozva is működhessenek. Ezen túlmenően pedig a "testi hálózatok" (body area network) és a vezeték nélküli testszenzor-hálózatok megvalósítása esetében is jelentős előrelépést jelent az újítás.
A kutatást részben az amerikai Fejlett Védelmi Kutatási Tervezetek Ügynöksége (DARPA) támogatta.
