- Miért ekkora szívás az élet?
Mi történik, ha az igazság nem mondható el, főleg egy kisgyereknek? Hibázunk, ha alternatív valóságot építünk és ezt hazugságnak vagy jótettnek kell éreznünk? Az Élet szép című filmben a főszereplő a koncentrációs tábor borzalmait meséli át vicces, játékos formába gyerekének, és erős a párhuzam a LiS2-ben, de a felelősség, a gondoskodás itt egy 16 éves vállait nyomja, aki maga is még belelóg a gyerekkorba (még akkor is, ha kikérné magának).
Így lesz Gyűrűk-ura jellegű kaland a menekülésből, a kis sziklabarlang ahol fáradtan meghúzzák magukat pedig titkos szuper bázissá lényegül át. Gyerekmese, dráma, tragédia, road-trip, kalandregény, ezek mind benne vannak a Life is Strange második részében és a két főszereplő komplex és mélységeiben is jól felépített karakterek, akiket egy élő, mindig változó és néha kiszámíthatatlan világ vesz körül.
A LiS történetekben az élet megszokhattuk, hogy bonyolult. Pedig akár egyszerű is lehetne 16 évesen. Iskolai gondok, egy csinos lány randira hívása, készülés a péntek esti házibuliba, útkeresés, a szomszéd kiállhatatlan hülyegyerek piszkálódása – mindezek eltörpülnek amellett, amit egy baleset a család széthullása és a menekülés hoz magával.
A két főszereplő, Sean (16 éves) és Daniel (9 éves) azért is érdekes választás a történet szemszögéből, mert az egyikük a kamasz évek vége felé jár már, a másikuk pedig elhagyja lassan a gyermekkort. emellett Mexikóból származnak édesapjukkal költöztek az USA-ba és járnak majd olyan vidéken, ahol ezt a szemükre vetik. emlegetik az amerikai elnök által beígért határon megépítendő falat, és azt is, hogy az ő fajtájuk megbízhatatlan. De megszokhattuk, hogy fekete-fehér válaszok ritkán vannak. A két fiú édesapja kemény munkával lett autószerelő mester és a megélhetésüket is ennek a szorgalomnak köszönhetik.
A két fiú miután egyedül marad, a túlélés érdekében azonban sok olyasmire kényszerül, ami valóban áthágja a törvényeket. De érdekes mód ebbe mind beleszólásunk van, legalábbis az esetek nagy részében.
A hasonló alapokkal készült Telltale játékokban, a Walking Dead például azért hasonló, mert a döntések és a következmények részt egy az egyben mindkét cég használta. Míg a WD egy fiktív valóságban játszódott és a megszokott rend és szabályok felbomlottak az apokalipszis következtében, addig a Life is Strange 2 napjainkban játszódik, ismerős környezetben, szereplőkkel és szabályokkal, ha a társadalmi normákat és a világot nézzük.
Ezek jó része nekünk persze csak filmekből, sorozatokból lesz ismerős, de attól még nem áll messze a valóságunktól, el tudjuk képzelni mi történne itthon hasonló esetben. Nagy különbség az is, hogy míg a WD főként a felnőttek világa, itt a gyerekeken van a hangsúly, a felnőttek reagálnak rájuk de nem veszik el a főszerepet.
Sean és Daniel jóakarókkal, gyanakvó vagy épp semleges emberekkel találkozik, de testközelből tapasztalja meg a veszteség, a halál és az elhagyatottság érzését is. Az, hogy menekülniük kell, mindenre rányomja a bélyegét. Azonban nem ragadnak bele ebbe a helyzetbe, mert ahogy az idő telik, ők is idősödnek, és új kihívások, nehézségek kötik le az energiáikat.
Ha önmagában egy emberi történetről lenne szó, úgy is elég izgalmas csomagot kapnánk az egymásra épülő LiS2 fejezetekben, de megszokhattuk már, hogy a természetfeletti, vagy épp szuperhős erők is beleszólnak ebbe a világba. Daniel kisfiúként kell, hogy uralja és megértse telekinetikus képességeit, bátyja segítségével pedig edzésbe fog. És hiába hangzik ez így jól, ettől még egy kamasz és egy kisfiú csöppen bele ebbe a helyzetbe és komolyan fel van adva a lecke azzal kapcsolatban is, hogy mire szabad használni ezt az erőt, hogyan kell elrejteni és mik a veszélyei, előnyei.
Modern meseként is felfogható a LiS sorozat bármelyik darabja. A kamasz és fiatal felnőtt célközönséget megcélozva olyan élettörténetek, döntések kerültek a történetbe, amely sokaknak ismerős lehet vagy közvetlenül, vagy némi áthallással. Az összetartás, a felelősség, a következmények, a gondoskodás, a remény és a reménytelenség mind alapvető részei az életünknek egy ponton.
Különféle generációk képviselői, nagyvárosban lakók, világvégi kis település lakói, sodródó emberek, és sokféle nézőponttal, hitvilággal rendelkező szereplők bukkannak fel a fejezetekben, de az összkép színes, érdekes és néha lesújtó végül. Ilyen az élet, mondhatni.
Sean vállát olyan „apróságok” is nyomják néha, hogy megvegyen-e egy apróságot Danielnek, hogy a kisfiú jobban érezze magát. Vagy türelmes legyen-e a hibáival kapcsolatban, esetleg megtanítsa-e hogyan kell kacsázni egy lapos kővel. Apróságoknak tűnnek ezek, de amikor be kell osztani a pénzt, amikor pont elég gondja van a saját lelkével is, akkor egy hirtelen felnőtt szerepbe került kamasznak ezek nem egyértelmű helyzetek. És ott van a kezünkben a döntés súlya, ami a két testvér kapcsolatát és a jövőjüket már abban a pillanatban árnyalni és befolyásolni kezdi.
Élet szimulátornak is lehetne hívni a Life is Strange 2-t, ami bepillantást és lehetőséget ad, hogy a történet főszereplőivé lényegüljünk mi is pár órára és együtt küzdjünk, vagy örüljünk a két fiúval. A döntésekkel pedig önmagunkból is kifejezünk dolgokat, ránk jellemző és az általunk vágyott valóságot visszük bele a játék történéseibe. Hosszú az út, míg a végkifejletig eljutunk, de az biztos, hogy tanulságos, érdekes és izgalmas utunk lesz. Pakoljuk be gondosan a hátizsákunkat, mert azután már lehet, hogy csak magunkra számíthatunk.
