A HKEPC munkatársai egy kreatív trükkel szimulálták, milyen teljesítményre lehet számítani a napokban bejelentett új memóriaszabvány esetében, ami a szokásos 2 x 32-bites alcsatorna helyett csak 1 x 32-bites alcsatornát használhat, cserébe viszont költséghatékonyabb memóriamodulok készülhetnek, ez pedig a memóriakrízis közepette kifejezetten fontos szempont lehet. Memóriaszabvány helyett persze sokkal inkább memóriamodul-szabványként lehet számon tartani az újítást, így a továbbiakban ennek megfelelően járunk el.

A HUDIMM, azaz Half-UDIMM memóriamodul-szabvány lényege, hogy egy normál DDR5-ös memóriamodulhoz képest mind a memóriakapacitás, mind pedig a memória-sávszélesség feleződik, cserébe viszont a memóriamodul is olcsóbb lesz. Az új memóriamodul-szabványra éppen a napokban derült fény: az ASRock és a TeamGroup szakemberei által életre hívott dizájn mind az asztali, mind pedig a mobil memóriamodulok szegmensében szerepet kap majd: előbbinél a HUDIMM, utóbbinál pedig a HSODIMM memóriamodul-szabvány keretén belül találkozhatunk az új fejlesztéssel.

A HUDIMM memóriamodulok egyelőre még nem érhetőek el kereskedelmi forgalomban, de lehet őket szimulálni, ha egy normál DDR5-ös memóriamodult megfelelően preparálnak, azaz lényegében letiltják a modul felét az érintkező letakarásával. Ez lehetővé teszi, hogy a 2 x 32-bites alcsatorna helyett 1 x 32-bites módban működjön a modul, azaz lemérhető, az adott környezetben hogyan dolgozik egy ilyen modul.

Az ASUS csapata már készített hasonló teszteket, most pedig a HKEPC munkatársai is lemérték, hogyan alakul a teljesítmény a HDUMM modulok mellett. Ehhez egy ASUS RoG Maximus Z890 Extreme alaplapot, illetve egy Core Ultra 9 285K típusú processzort használtak, valamint szükség volt egy HUDIMM támogatással ellátott UEFI Firmware kiadásra is, ami lehetővé teszi a HUDIMM memóriamodul használatát, ellenkező esetben már a POST folyamat sem futott volna le hiba nélkül.

A teszthez először kontroll méréseket készítettek, ahol a normál módban működő memóriamodul, ami 7200 MT/s sebesség mellett dolgozott, 58913 MB/s-os olvasási, 48800 MB/s-os írási, illetve 52648 MB/s-os másolási sebességet ért el az AIDA64 memóriatesztjében. Ehhez képest a szimulált HUDIMM modul, ami lényegében úgy teljesíthet, mint később forgalomba kerülő társai, olvasási tempó terén 45%-os, míg írási és másolási tempó terén 48%-os és 49%-os lemaradást hozott össze. A késleltetés ebben az esetben 2 ns-mal lett rosszabb.

A mérést megismételték úgy is, hogy két darab szimulált HUDIMM modullal szerelték fel a rendszert, amelyek így 2 x 16 GB helyett csak 2 x 8 GB-nyi kapacitást kínálhattak a 7200 MT/s tempó mellé. A mérések nagyjából ugyanazt a képet festették: olvasási sebesség terén 45% körüli, míg írási és másolási tempó terén 47-48% közötti lassulást produkált a HUDIMM modul a normál modulhoz képest, és ebben az esetben a késleltetés sem változott említésre méltó mértékben.

Egy hatalmas ziccert sajnos kihagytak a teszt során: nem nézték meg az aszimmetrikus mód során elérhető teljesítmény alakulását, amikor egy HUDIMM és egy UDIMM memóriamodul működik együtt, azaz 3x32-bites adatsín van használatban, pedig az egy olyan opció lehet, amire sokan kíváncsiak lennének. A későbbi tesztek remélhetőleg erre az üzemmódra is kitérnek majd.

A HUDIMM lényegében úgy működik, ahogy azt sejteni lehetett: az egyik alcsatorna letiltásával a memória-sávszélesség kvázi feleződik, csak úgy, ahogy az elérhető memóriakapacitás is. A két HUDIMM modul gyakorlatilag azt a teljesítményt hozza, mint egy normál DDR5-ös memóriamodul, ami igazából szintén nem egy nagy meglepetés, hiszen mindkét esetben 2 x 32-bitnyi memóriacsatorna van használatban a 4 x 32-bitnyi teljes kapacitáshoz mérve.

A HUDIMM célja a költséghatékonyabb memóriamodulok előállítása, ami a memóriakrízis esetén kifejezetten fontos szempontnak minősül, viszont cserébe felezett memóriakapacitással és felezett memória-sávszélességgel kell beérnünk. A HUDIMM jóvoltából feleannyi memóriachipből is állhat egy „teljes” memóriamodul, ami 2 x 32-bites helyett így csak 1 x 32-bites memória-alcsatornára támaszkodik majd. Az egyelőre nem világos, árazás terén mekkora előnyt hoznak majd az új memóriamodulok, de ha az árazás arányban lesz a memória-sávszélesség és a memória-kapacitás csökkenésével, akkor bizonyos esetekben opció lehet az újítás használata.

Más kérdés, hogy két HUDIMM valószínűleg így is drágább lesz, mind egy ugyanakkora memória-sávszélességgel és memória-kapacitással rendelkező normál memóriamodul, már csak azért is, mert a két HUDIMM modulhoz két nyomtatott áramköri lapra, és két PMIC vezérlőre lesz szükség, a normál memóriamodul pedig egy-egy ilyen komponensből kijön. Azokban az esetekben, ahol egy normál memóriamodulra sincs keret a gépépítésnél, a HUDIMM vészmegoldásként jól jöhet – ez főként akkor lehet majd szempont, ha még jobban elszállnak az árak és még nehezebb lesz megfizetni a normál memóriamodulokat, aminek sajnos lehet némi realitása...