1. Bevezető és specifikáció
Amióta a Lenovo piacra dobta az első Ideapadot – amelyből annak idején nem volt olyan sok variáns, mint mostanában – igyekszünk minden generációt megkaparintani magunknak, hiszen a G széria pont abba az árkategóriába esik, amely az egyik legnépszerűbb a hazai vásárlók körében. A 140-180 ezer forint közötti sávba általában már az integráltnál életképesebb diszkrét videokártya, sok memória, nagy merevlemez és az átlagnál valamivel erősebb processzor is bele szokott férni, így nagyon kíváncsiak voltunk, ezúttal mit találtak ki a kínai marketingesek.
Az első generációs G550 kereken két éve járt nálunk és már akkor is szkeptikusan fogadtuk, hiszen hozzá voltunk szokva a ThinkPadok minőségéhez és furcsa volt megbarátkozni a gondolattal, hogy innentől kezdve egy fényes burkolattal rendelkező, nem túl minőségi házzal megáldott masinán is ott virít majd a Lenovo márkajelzés. Kezdetben még ExpressCard foglalatot is találtunk a gépen, de ezt az AMD-s változat (G555) érkezésénél eltüntette a gyártó. A dizájn még a család harmadik soron következő tagjánál (G565) se változott igazán, bár kétségtelen, hogy ez volt a leginkább egyben, a csupa matt felületet már megléte miatt is díjaztuk, de ha volt olyan pont, amely mindhárom notebooknál sarkalatos pontnak bizonyult, az a touchpad. A billentyűzet is minimális változásokon ment csak keresztül, a gyártó ezzel akarta elejét venni a cégen belüli konkurenciának, hiszen a ThinkPadeket strapabíróságuk mellett remek klaviatúráik miatt is szeretik a család iránt elkötelezett vásárlók. Nem meglepő az ilyesmi, hiszen lassan a Lenovo is eljut arra a szintre, mint az Acer, akik évek óta töménytelen mennyiségű és típusú notebookot dobnak piacra. Ezt szem előtt tartva, mi igyekeztünk szigorúak lenni és a konkurenciát házon belülről hoztuk, méghozzá az Edge E520 személyében (az eggyel kisebb változat már megjárta szerkesztőségünket).
A specifikációt böngészve négy helyen találunk említésre méltó eltérést az Edge és a legújabb Ideapad között. Az egyik merevlemez (az Edge-ben gyorsabb), a másik a hálózati kártya (az Edge-ben gigabites), a harmadik a garanciaidő (az Edge-nél alapból egy évvel kevesebb), a negyedik pedig az árcédula, amiben a G570G természetesen vonzóbb, de nem sokkal. Nagy kérdés volt számunkra, hogy melyik az a terület, ahol meggyőzően teljesít majd a gép, olyannyira, hogy elgondolkodjunk, őt vagy az Edge-et vigyük-e haza. A szűk egy hetes teszthét alatt minden kiderült, ráadásul viszonylag hamar.
A notebook mellé szokás szerint minimális kiegészítőt kapunk, a Lenovo sosem volt a táska-egér kombináció híve, azt meghagyták az Asus-nak. A tápegység 65W-os és elég hamar feltölti a teljesen mezei hatcellás akkumulátort.
2. Hardver
Kezdjük mindjárt egy jó hírrel. A G570G hűtése hatékony és halk, ráadásul mindezt egy nyári hónapban állapítottuk meg, ami külön nagy szó. Számokban kifejezve ez 51 fokos üresjárati és 69 fokos terhelés melletti processzor hőmérsékletet jelent, a zajszint pedig nem sokat változik, a legizzasztóbb helyzetekben is inkább a halkhoz, mint az átlagoshoz van közel. A burkolat alsó és felső fele se melegedett át igazán, így ezen a téren abszolút elégedettek voltunk a géppel, nem érheti szó a ház elejét. Ezen a téren viszont az Edge E520 is jól teljesít (a 14”-os E420-ból kiindulva), így a két gép közül egyik se tud felül emelkedni a másikon.
Elég magas pontszámokat kaptunk a Windows 7 beépített tesztjénél, ami nem csoda, hiszen jelen esetben a 4 GB memória két csatornán keresztül kommunikál a rendszer többi részével. A kapott eredményeket, ha összevetjük az Edge-nél kapott értékekkel, elmondható, hogy az integrált videokártya 2D-s teljesítményét nagyban befolyásolja a memória sávszélesség, de ez korábban is így volt, legfeljebb játékok alatt nem tudtuk annyira kimutatni. A 2x2 GB RAM tehát jó dolog esetünkben, viszont akinek ennél többre van szüksége, az legalább az egyik modultól kénytelen lesz könnyes búcsút venni, ami a költségvetésnek nem tesz majd jót.
Ami viszont egyértelműen csalódás lehetne a grafikonok alapján, az a merevlemez, ugyanis hiába kiemelkedően jó a szintetikus tesztje az 5400-at pörgő egységek között, a fájlkezelésnél komolyan elvérzik. Az mentette csak meg mérhetetlen haragunktól, hogy a valós alkalmazásoknál ebből semmi nem látszik és a mindennapos használat során se tapasztaltunk észrevehető lassulásokat.
A hangszórókat gyorsan elintézhetjük, ugyanis semmivel se tűnnek ki a tömegből, bár ennek ellenkezőjét ezúttal marketing hadjárat se próbálja elhitetni velünk.
3. Ergonómia és kinézet
Sajnos a Lenovo-nál nem az újságírókra, hanem a pénzt termelő egységre, azaz a felhasználókra hallgatnak, amikor egy-egy új termék dizájnja és főleg anyagválasztása előkerül. Így történhetett meg az a csúfság, hogy míg az előd modellnél, ha nem is pezsgőt, de egy kisebb kiszerelésű kólát bontottunk a matt felületek láttán, addig az utód ismét visszatért – ha csak részlegesen is – a fényes felülethez. A billentyűzet körüli rész alumíniumból készült, de nagyon vékony, így kocogtatásra hamar kiderül, mennyire üres a notebook belseje a hardvereket leszámítva. A szereléssel ugyanakkor nem lehet gondunk, pár csavar kitekerése után a fél hátlapot leszedhetjük.
A klaviatúrával nem sok gond akadhat, talán az alátámasztáson még lehet tökéletesíteni egy kicsit, de abszolút kényelmesen használható a mindennapokban a billentyűzet. Változás, hogy ezúttal nem az Fn, hanem a Ctrl kapott helyet a bal alsó sarokban – ellentétben az összes korábbi modellel. A numerikus rész viszont csak annak áldás, aki nap, mint nap használni fogja, ugyanis a hely szűkössége miatt a többi gomb kicsit zsúfoltra sikerült, ebben a tekintetben az Edge E520 mindenképpen jobb választás, hiszen ott a gyártó elhagyta a numpadot (és a gépelési komfort is jobb).
A touchpad felülete kellemes, elég könnyen kezelhető. A hozzá tartozó gombok viszont nagyon rövid úton és iszonyú hangosan járnak, ami már rövidtávon is zavaró. Ezzel szemben házon belül az Edge E520-é halk és sokkal jobb érzés használni.
Csatlakozók tekintetében hozza az átlagot a G570G, USB3-mat nem, eSATA-t viszont kapunk, igaz utóbbi már annyira elfogadott lett, hogy gyakorlatilag csak a 100 ezer forint alatti gépekből spórolják ki a gyártók. Az Edge-dzsel szemben a sima USB foglalatok közül egyik sem képes kikapcsolt állapotban áramot biztosítani a rádugott eszköznek (az eSATA/USB kombó igen), illetve most már generációk óta le kell mondanunk az ExpressCard bővítő helyről is. A kártyaolvasó, ahogy korábban megszokhattuk, most is a gép elején foglal helyet egy szál magában.
A kijelző elég jó színvilággal rendelkezik, egyáltalán nincsenek túlerőltetve a színek, ráadásul a fényerő tartomány is elég tág, így mindenki megtalálja a maga számítását napszaktól és fényviszonyoktól függetlenül. Amiben viszont egyértelműen gyenge a panel, az a látószög, abból is a függőleges az, ami érezhetően átlag alatti. Bár a nagyobbik Edge kijelzőjét még nem láttuk, az E420-é igencsak meggyőző volt, arról nem is beszélve, hogy a matt bevonat előnyét úgy gondoljuk, nem kell kifejtenünk. A webkamera egy teljesen mezei darab, VGA felbontásával az alsóházban foglal helyet, de feladatát meglepetésre ettől függetlenül elég jól végzi. A mikrofon produkálhatott volna egy kicsit jobb hangminőséget is.
4. Teszteredmények
A tesztek során gyakorlatilag az akkumulátoros üzemidő volt az egyetlen, amire kíváncsiak voltunk, hiszen a processzorral és a benne található videokártyával is már rengetegszer találkoztunk az elmúlt szűk fél év alatt.
Meglepetések nincsenek, gyakorlatilag még a hibahatárt se közelítette meg a másik Core i3-mal szerelt géphez képest a legújabb Ideapad és a PCMark eredményekből is látható, hogy a merevlemez valójában ugyanolyan sebességre képes, mint társai, a HDTune grafikont így fenntartással kell kezelnünk.
A videokártya teszteknél viszont kivehető némi ingadozás, hol ugyanúgy, hol jobban teljesít a többieknél a G570G. Ez nyilvánvalóan a kétcsatornás memória működés miatt van így, de a Windows 7 beépített pontozó rendszere által felvázolt különbségnek alig a töredékét sikerült kimutatni játékok alatt.
Végig az Edge mellett haladt a G570G, egyedül a maximális terhelést vizsgáló tesztnél sikerült elszakadnia tőle, de ez főleg annak volt köszönhető, hogy az Ideapad maximális fényereje volt a legkisebb a mezőnyben.
5. Értékelés
Talán kicsit szigorúnak és néhol lekezelőnek tűnt az a bánásmód, amit a legújabb Ideapaddal szemben tanúsítottunk, de ezzel akartuk jelezni, hogy nem értünk egyet a gyártók elburjánzó termékpolitikájával. Tény, hogy a kezünk között jóval több gép megy át, mint amennyit egy átlagos vásárló megvizsgál, de talán pont ezért érezzük feleslegesnek a ma kapható gépek felét. Remek példa erre mai alanyunk, amely tulajdonképpen egyetlen téren se tud felül emelkedni a házon belüli legnagyobb konkurensénél, viszont alig olcsóbb nála. Az Edge E520 a csekély felárért cserébe matt kijelzőt, ExpressCard foglalatot, jobb billentyűzetet, jobb touchpadot, erősebb zsanért és jobb minőségű anyaghasználatot biztosít leendő gazdájának és hiába a csupán egy év garancia, a felhasználói élményt az előbb felsorolt dolgok alapvetően változtatják meg. Az Ideapad G570 széria valahol a 120 ezer forint körüli mezőnyben indulhatna nagyobb esélyekkel, de az a helyzet, hogy a Dell a Latitude E5520m-mel oda is tett egy kellemetlen ellenfelet. Összességében tehát elmondható, hogy a G570G egy minden téren átlagos gép, amely többe kerül, mint kellene és ergonómia tekintetében kevesebbet nyújt, mint várnánk tőle. Aki Lenovo gépben gondolkodik és nagyjából 170 ezer forintot szán maximum a projektre, az mindenképpen fordítsa a fejét az új Edge széria irányába. Nem fogja megbánni.
A Lenovo Ideapad G570G típusú notebookot a CHS Hungary Kft-től kaptuk tesztelésre, köszönjük!
Pro:
+ jó billentyűzet
+ halk működés
+ 2 év garancia
+ a kijelző színvilága
Kontra:
- a kijelző látószöge
- a touchpad gombjai hangosak és kényelmetlenek
- a házon belüli konkurenciával nem tudja felvenni a versenyt ennyi pénzért
Hivatalos honlap: Lenovo
Vásárlás: iPon webáruház
