Dánia központi népesség-nyilvántartó rendszerét még szeptember 10-én törték fel a hackerek, amelynek keretén belül mintegy 8,8 millió felhasználói adatot sikerült megszerezniük, ami azért nagy probléma, mert ez az adatbázis lényegében az összes dán állampolgár legfontosabb adatait tartalmazza. A The Register munkatársainak friss beszámolója szerint a dán központi népesség-nyilvántartó feltörése mögött álló tettesek egyike nemrégiben elmesélte, hogyan is sikerült bejutnia az említett adatbázisba, amit elvileg kiemelt szigorral kellene őrizniük az illetékeseknek, illetve minden külsős cégnek és ügyfélnek is, akik hozzáférnek.
A hacker elmondása szerint egy külsős szolgáltatón keresztül sikerült hozzáférést nyerniük a dán központi népesség-nyilvántartó adatbázisához, ez a cég a Pays ApS volt, ami IT és adatszolgáltatásokat kínál ügyfeleinek, ezen keresztül az említett adatbázissal is kapcsolatban van. A támadást az említett cég egyik felhasználójának fiókján keresztül sikerült kivitelezni, az ok pedig prózai: a delikvens eléggé hanyagul kezelte a jelszó alapú védelmet, ugyanis az „123456” számsorral védte vállalati felhasználói fiókját.
Magára az eseményre egyébként nem derült fény egyből, csak a támadás napját követő 12. napon, akkor is csak azért, mert felfigyeltek rá, hogy szokatlanul sok lekérdezés érkezett a vállalat felől, ami gyanúsnak tűnt. A dán kormányzat szerint a támadás során 8,8 millió rekordhoz fértek hozzá a hackerek, igaz, a The Register munkatársainak nyilatkozó személy, aki állítólag részt vett az akcióban, azt állította, nem tervezték a zsákmány értékesítését, illetve kiszivárogtatni sem akarták az adatokat. Maga a dán kormányzat a támadást követően nem nevezte meg azt a céget, amely felelős az esetért, de a Pays ApS ügyvezető igazgatója, Sophie Laursen megerősítette, a hacker a vállalat hozzáférésén keresztül jutott hozzá az adatbázis tartalmához.
A fenti remek példa arra, hogy mindig a leggyengébb láncszem határozza meg egy adott rendszer biztonsági szintjét, jelen esetben egy rendkívül veszélyes jelszó okozta a bajt, amiről köztudott, hogy védelmi szintje nagyjából akkora, mintha egy hangárajtót egy celluxszal próbálnánk biztonságosan bezárni. Pedig egy olyan cégtől, amely ennyire kiemelten fontos adatokkal dolgozik, elvárható lenne, hogy megkövetelje az alkalmazottaktól az erős jelszó használatát, hovatovább a kétfaktoros hitelesítést is, de a jelek szerint ilyesmiről szó sem volt.
A hibából tanulva remélhetőleg új szintre emelik a biztonságot, és ez az eset remélhetőleg másokat is arra ösztönöz majd, erősítsék meg jelszókezelési gyakorlatukat és használjanak biztonságosabb jelszavakat – ne csak egy egyszerűt minden szolgáltatáshoz. Az erős jelszó persze csak egyetlen része a komplex képnek, ezzel egy időben az adathalász próbálkozásokra is érdemes odafigyelni, nem szabad gyanús linkeket megnyitni, gyanús tartalmakat letölteni és gyanús tartalmakat futtatni, egyszóval körültekintően, gyanakodva kell hozzáállni a tartalmak döntő többségéhez.
Az eset persze nem példa nélküli, több egyéb térségben is történtek már olyan események, amelyek miatt kifejezetten fontos adatok kerültek veszélybe. Dél-Koreában például 858 TB-nyi kormányzati adat semmisült meg egy adatközpont tűzesete kapcsán, míg Indonéziában egy zsarolóvírus-támadás kényszerítette térdre a kormányzati szervek egy részét, miután kiderült, nincs mentés az adatokról.
Manapság különösen fontos kiemelt figyelmet fordítani a biztonságra, hiszen az AI ügynökök segítségével minden korábbinál egyszerűbb dolguk van a hackereknek, ha be akarnak törni valahova, így minden lehetséges eszközzel érdemes megpróbálni fokozni a védelmet. A dán eset remélhetőleg több kormányzati szervet is arra sarkall majd, hogy felülvizsgálják az IT biztonsággal kapcsolatos gyakorlataikat, és remélhetőleg erre nemcsak Dániában, hanem egyéb térségekben is sor kerül, pont azért, mert az AI alapú hacker-eszközök is gőzerővel fejlődnek, ami idővel hatalmas veszélybe sodorhatja mindazokat a rendszereket, amelyek korszerűtlen, gyenge védelmi megoldásokkal rendelkeznek.
