Zhiquan Yeo és Scott Hudson eredményei szerint a hatás egyszerűen attól függ, hogy a folyamatsáv animált-e, vagy sem, és ha igen, akkor pontosan milyen animációt használ. Többféle változatot is kipróbáltak, az egyszerű pulzálástól a mozgó töltőcsíkokig (az ezt szemléltető videó itt tekinthető meg).

A hatás értékelésére 20 önként jelentkezőt kértek fel. Mindegyik szimulált "letöltés", amit meg kellett tekinteniük, pontosan öt másodpercig tartott, ám a legtöbben közülük rövidebbnek érzékelték ezt az időtartamot, ha a már említett pulzálás, vagy a töltőcsíkok is képbe kerültek. Érdekes módon ez utóbbiaknál a hatás csak akkor jelentkezett, ha a csíkok a sávval ellentétes irányban haladtak.

A látszólagos gyorsulást ezután úgy számszerűsítették, egy animált és egy nem animált sávot hasonlíttattak össze a jelentkezőkkel. Az utóbbival nem csináltak semmit, az előbbit viszont addig hosszabbították, amíg az önkéntesek azt nem jelezték, hogy most egyforma hosszúnak érzékelik mindkettőnek az időtartamát. Az így kapott eltérések 10,4 és 10,9 százalék között mozogtak - vagyis ennyivel tűnt gyorsabbnak a megfelelően animált sáv az animálatlannál.

Miután a folyamatsávval jelzett feladatok egy jelentős részét a gép valóban elvégzi 5-15 másodperc alatt, ezért azoknak a megtervezésénél hasznosnak bizonyulhatnak majd a kutatók eredményei; az ennél hosszabbaknál értelemszerűen már azért nem lényegesek annyira, mivel ha a folyamat láthatóan hosszabb időt vesz igénybe, akkor az ember addig inkább csinál mást, és nem nézi a sávot.