Kína számára rendkívül fontos, hogy a félvezetőiparban minél inkább házon belül oldja meg a belföldi szükségleteket, ennek megfelelően rengeteg kormányzati támogatást kap az iparág annak érdekében, hogy a gyártáshoz szükséges üzemeket felépítsék és a képzett szakembereket magukhoz csábítsák. A folyamat a „Made in China 2025” kampány részeként zajlik, amelynek nem titkolt célja, hogy 2025 folyamán az ország teljes félvezetőipari szükségleteinek legalább 70%-át a belföldi termelés adja.
Ezt a kezdeményezést a nem várt geopolitikai események, illetve egyéb kudarcok is kezdik elgáncsolni, így a Nikkei informátorai szerint a kínai vezetés most új stratégián dolgozik, amellyel sikerül biztosítani az országon belüli chipgyártást, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok kormánya által hozott korlátozásokat is kikerülhetik ilyen módon.
Az új koncepció részeként egy „határokon átívelő félvezetőipari munkacsoportot hoznak létre”, amely várhatóan még 2022 első felében megalakulhat, méghozzá olyan nagy külföldi vállalatok közreműködésével, mint amilyen például az Intel vagy az AMD. Ezt a speciális csoportot az ország Kereskedelmi Minisztériuma felügyeli majd, méghozzá az Ipari és Informatikai minisztériummal karöltve.
Az információk alapján az Intel és az AMD mellett egyébként a félvezetőipari gyártóeszközök piacán tevékenykedő, élvonalbeli eszközöket készítő holland ASML, valamint a német Infineon Technologies is részt vehet a folyamatban. Rajtuk kívül Kína elsőszámú félvezetőipari gyártója, az SMIC, valamint a félvezetőipari gépeket fejlesztő és gyártó kínai AMEC, illetve a Xiaomi is jelen lesz a tagok között, sőt, még a Tsinghua University, a Peking University és a Chinese Academy of Sciences szakembergárdája is szerepet vállal a munkában.
A kínaiak hasonló együttműködésekben már eddig is gondolkodtak, például az AMD és a THATIC között folyt ilyen gyakorlat, amelynek keretén belül az AMD x86-os és SoC egységekhez kapcsolódó licenceket biztosított a kínai vállalat számára. Aztán ott van még a Via Technologies és a kínai kormányzat közreműködésével létrejött Zhaoxin is, amely szintén x86-os licenchez jutott az együttműködés keretén belül.
Kína nem áll jól a félvezetőipari függetlenedést szolgáló törekvésekkel, ugyanis a 70%-os belföldi részesedés még nagyon messze van: az IC Insights szerint 2020 folyamán csak a kínai belföldi félvezetőipari igények 16%-át tudták házon belül kielégíteni, és még Kína optimista becslései is csak 30%-ról szólnak.
Azzal, hogy Kína különböző támogatásokkal és kedvezményekkel magához csábít néhány nagy és meghatározó piaci szereplőt, segíthet céljai elérésében, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egyéb térségekben, például Indiában is tárt karokkal várják a félvezetőipari cégeket, ott is kapnak kedvezményeket és állami támogatásokat, így Kínának versenyeznie kell velük. És azt sem szabad elfelejteni, hogy Kínában nem ritka, hogy a külföldi cégektől technológiákat és szellemi tulajdont lopnak a kínaiak, ez pedig visszatartó erő lehet a cégek számára.
