Kínában egyre nagyobb gyártókapacitás áll rendelkezésre az úgynevezett kiforrott csíkszélességek esetében, amelyek jellemzően a 20 nm feletti kategóriába tartoznak, és amelyek bizonyos piaci szegmensekben még mindig kifejezetten népszerűek, hiszen az adott igényeknek maximálisan megfelelnek, ezzel egy időben pedig sokkal költséghatékonyabban használhatóak, mint élvonalbeli társaik. Ezekre a csíkszélességekre nagy hangsúlyt fektettek Kínában, főként azért, mert ezeket tudták széles körben alkalmazni, hiszen az amerikai exportkorlátozások következtében hivatalosan már nem fér hozzá az ország a legmodernebb félvezetőipari gyártóeszközökhöz, valamint a modern csíkszélességek fejlesztése is egyre komolyabb és költségesebb feladat, amit nem lehet egyik napról a másikra teljesíteni.

A kiforrott csíkszélességek kulcsfontosságúak a konzumerpiacra szánt elektronikai eszközök, az autóipari termékek, illetve számos egyéb olyan szegmens számára, ahol ezek a régebbi gyártástechnológiák bőven megfelelnek az adott chipek legyártásához, hiszen elsősorban a költséghatékonyság és a nagy volumen a fő szempont, nem a maximális tranzisztorsűrűség és a maximális energiahatékonyság elérése – és ezek a csíkszélességek a teljesítményigény alapján is megfelelőek.

Azzal, hogy a kínai gyártókat a régebbi csíkszélességek használatára kényszerítették a szankciók, azt sikerült elérni, hogy ezek köré a gyártástechnológiák köré idővel óriási gyártókapacitást építettek, ami mára már annyira jelentős, hogy 2025 végéig az elemzők szerint a kiforrott gyártástechnológiák globális gyártókapacitásának 28%-át a kínai üzemek adják majd, azaz jelentős piaci részesedést érhetnek el. A kínai chipgyártók ráadásul igen-igen versenyképes árakon dolgoznak, pont azért, hogy minél nagyobb volumenre és így minél nagyobb piaci részesedésre tehessenek fel.

A Nikkei Asia munkatársai egy német chipgyártó információira támaszkodva azt állítják, hogy míg két évvel ezelőtt a piacvezető WolfSpeed esetében egy hat hüvelykes átmérőjű szilícium-karbid ostyáért nagyjából 1500 dollárt kértek, addig mára a Guangzhou Summit Crystal Semiconductor ezt már 500 dolláros áron is képes leszállítani. A kínai piacon számos egyéb kisebb gyártó is hasonlóan nyomott árakon dolgozik, amelyekkel a globális piaci szereplők nem nagyon tudnak versenyezni. Az értékesítési vezető szerint véres játszma zajlik annak érdekében, hogy piacot hódítsanak maguknak az egyes gyártók, ennek során több kínai és külföldi vállalat is elvérzik majd, sokan már ki is estek a piacról.

Beszédes adat, hogy a fentebb említett Wolfspeed, amely egyszer globális szinten is piacvezető volt ezen a területen, éppen próbál helyreállni azután, hogy munkavállalói bázisának mintegy 20%-át el kellett bocsátania, miután az elmúlt három esztendő folyamán 96%-kal csökkent a vállalat részvényárfolyama. Az arizonai székhelyű Onsemi szintén elbocsátásokat eszközölt, ennek mértéke 9%-os, és nem csak a kínai gyártók előretörése okozza, egyéb dolgok is megbújnak a háttérben. Az elemzők szerint viszont nagy rá az esély, hogy Kína nyomulása a fejlett csíkszélességek szegmensében az amerikai iparágra is hatást gyakorol majd, és ez nem lesz pozitív.

A kínai gyártók boldogulását masszív kormányzati hátszél segíti, valamint helyi szinten is kapnak támogatásokat. A kínai „Big Fund” névre keresztelt program, ami a félvezetőipari gyártókapacitás és az ehhez kapcsolódó képességek fejlesztését ösztönzi, immár 95 milliárd dollárnyi összeget tett elérhetővé a piaci szereplők számára, és a helyi önkormányzatok is próbálják támogatni a térség legnagyobb szereplőit, így azok még nagyobb tempóban fejlődnek és növekedhetnek, valamint kifejezetten versenyképes árakat kínálhatnak – ezzel elnyomva vetélytársaikat.