A RYZEN 5000-es sorozat első négy tagja már elérhető kereskedelmi forgalomban, az újdonságokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat pedig ebben a hírben találják az érdeklődők. Fontos változás a RYZEN 5000-es család tagjainál, hogy a ZEN 2 architektúrát a ZEN 3 váltotta, amelynek hozadéka, hogy a lapka dizájnja is változott: míg korábban egy CCD tömböt két darab négymagos CCX csoport alkotott, addig most már egy CCD-ben 8 darab mag foglal helyet, ezek nincsenek külön négymagos csoportokra osztva, vagyis a megosztott harmadszintű gyorsítótárhoz is egyenlő eséllyel férnek hozzá, ráadásul ennek kapacitása is duplázódott, de ez már egy másik történet.

A 12- és 16 maggal ellátott RYZEN 9 5900 és RYZEN 9 5950X esetében a tokozáson belül két darab nyolcmagos CCD foglal helyet, míg a RYZEN 7 5800X és a RYZEN 5 5600X esetében már csak egyetlen aktív CCD-vel van dolgunk, ezeknél a modelleknél ugyanis csak 8, illetve 6 processzormag áll rendelkezésre. Érdekesség azonban, hogy az elmúlt napok vizsgálatai alapján mind az Igor’s Lab tulajdonosa, mint pedig a különböző hasznos alkalmazásairól ismert Yuri „1usmus” Bibliy arra a megállapításra jutott, hogy a RYZEN 5 5600X-ből és a RYZEN 7 5800X-ből is készültek olyan modellek, amelyek nem egy, hanem két CCD tömböt használnak, de a második CCD tömb le van tiltva.

Ezeknél az eseteknél lényegében arról van szó, hogy egy RYZEN 9 5900X-nél, illetve egy RYZEN 9 5950X-nél hibásnak bizonyulhatott a második CCD tömb, így azt letiltották, amelynek eredményeként egy-egy RYZEN 5 5600X és RYEZN 7 5800X processzor készülhetett belőlük. Ebben az esetben nem törvényszerű, hogy a CCD1 van letiltva, akár a CCD0 is lehet hibás, ám Igor és 1usmus szerint a CCD0 letiltása egyes tuning alkalmazásoknál bugokat eredményez a felhasználói kezelőfelületnél, így ebből mégis lehet sejteni, melyik CCD inaktív.

Ezek a speciális, két CCD tömbbel ellátott modellek természetesen ugyanúgy teljesítik az AMD által ígért specifikációt, mint egyetlen CCD tömbbel ellátott társaik, valamint a jótállási feltételek is ugyanúgy vonatkoznak rájuk. Nem is ez az érdekes, hanem az, hogy a letiltott CCD egyes processzormagjait vajon lehet-e aktiválni valamilyen módserre, vagy sem, ugyanis ha lehetne, az extra teljesítményt hozhatna a konyhára. Persze ennek kockázatai is vannak: nem véletlenül tiltották le a második CCD tömböt, így semmi garancia nincs arra, hogy akár csak egyetlen processzormagjai is üzemképes. Az Igor’s Lab jelenleg vizsgálja, hogyan lehetne hozzáférni a letiltott CCD-hez, illetve hogyan lehetne engedélyezni a letiltott processzormagokat.

Amennyiben a CCD-t fizikailag tették működésképtelenné, például egyes összekötők lézeres átvágásával, akkor nincs sok esély a processzormagok engedélyezésére, ám ha csak szoftveres a tiltás, akkor lehet mód az aktiválásra – persze a siker utóbbi esetben sem garantált. Hasonlóra egyébként 10 évvel ezelőtt a Phenom II és az Athlon II processzorok háza táján már volt példa, akkoriban viszonylag könnyen lehetett engedélyezni a letiltott processzormagokat, a folyamatot pedig sokszor siker koronázta.