Az elmúlt években globálisan egyre nagyobb figyelmet kapott a „Right to Repair” mozgalom, aminek az a célja, hogy az elektronikai eszközöket gyártó vállalatok ne eldobható eszközöket készítsenek, hanem úgy tervezzék meg a megoldásaikat, hogy azok probléma esetén javíthatóak legyenek. És most az Európai Parlament egy nagyon jelentős lépést tett azon az úton, ami a javíthatóbb berendezések irányába mutat.
Az EP keretében szerdán jelentős többséggel – bár azért közel sem teljes egyetértésben – szavazták meg azt, hogy címkézni kell majd a különböző termékeket annak megfelelően, hogy azok milyen mértékben javíthatóak. A képviselők 395 igen, 94 nem és 207 tartózkodás mellett fogadták el a javítás jogát segítő határozatot. Ennek értelmében szinte minden szórakoztató elektronikai eszköz kap majd egy olyan jelzést, ami utal majd annak a javíthatóságára.
Ez ugyanúgy néz majd ki nagyvonalakban, mint például az energiafogyasztási besorolás, csak eltérő formátumban lesz megadva a javíthatóság szintje. A lényeg az, hogy a felhasználó egy szempillantás alatt tájékozódhasson arról, hogy az általa vásárolni kívánt kütyü mennyire javítható, ha valami történik vele az életciklusa alatt. Pontozva lesznek a készülékek egy olyan skálán, ami nullától tízig terjed. Kicsit hasonló lesz majd itt a helyzet, mint az iFixit esetében, csak az iFixit pontjai nem jelentek meg minden bevizsgált termék csomagolásán.
Az EU egyes tagállamai már önállóan is tettek lépéseket a „Javítható joga” mozgalom támogatása mellett. Franciaországban már januártól kell majd olyan címkét használni, ami 0,5 pontos lépésekkel, 0-10 között minősíti egy elektronikai eszköz, így laptop vagy mobil javíthatóságát. Ausztriában pedig az illetékesek csökkentették a javítási tevékenységet terhelő adókat.
Az Európai Unió az elmúlt években több olyan döntést is hozott, amiknek a célja a fenntarthatóság növelése volt. Fontos cél az illetékesek szerint az, hogy az elektronikai hulladék mennyisége csökkenjen, jelenleg ugyanis az emberiség elképesztően sok olyan szemetet termel, aminek a feldolgozása körülményes, miközben rendkívül nagy az ökológiai lábnyoma.
A mostani határozat keretében az EP arra is figyel majd, hogy a gyártók jobb javítási útmutatókat mellékeljenek, és a pótalkatrészeket pedig mindenki számára hozzáférhetőbbé tegyék. Tehát segítve legyenek a márkafüggetlen szervizek. A pontos részleteket a következő hónapokban dolgozhatják ki a felelős szakemberek.
A mobilokat érinti ez a probléma leginkább, de valójában minden más elektronikai kütyü ebbe az irányba tart. Az okostelefonoknak az akkumulátora már hosszú ideje beépített, de az például viszonylag új dolog, hogy már a laptopokban található telepet sem lehet csakúgy kikapni egy mozdulattal, hanem hosszas szerelést követően cserélhető csak a telep a burkolat alatt. A Mac számítógépek pedig az elmúlt hetekben – az Apple M1 rendszerchip bevezetésével – egy újabb lépést tettek az ellenkező irányba, hiszen a notebookok és más eszközök belsejében még több lett az integrált megoldások száma.
Bízunk benne, hogy az Európai Parlament döntése valóban egy szebb jövőt hozhat majd el, amiben az okostelefonokat például nem úgy kell majd szétszedni, hogy hőlégfúvóval való melegítést követően kell a ragasztásokat felszakítani; az összerakást követően pedig talán már sosem lesz olyan jó a szigetelése a terméknek, mint előtte, mert úgy tervezték, hogy nem számoltak azzal, hogy azt valaki bármilyen okból szétszedje.
