Elon Musk már hónapokkal ezelőtt megígérte, hogy Twitter forráskódjába betekintést enged majd. Az üzletember számos alkalommal beszélt már arról, hogy fontos a transzparencia, és ezen a fronton elengedhetetlenül fontosak az olyan lépéseket, mint például a kód ismertetése. Most már viszonylag jól látható az, hogy a Neked lapon például mi alapján jelennek tartalmak.
Mint szinte mindennel, Elon Musk ezzel a lépéssel is eléggé sokat késlekedett, hiszen már tavaly beszélt arról, hogy a forráskód megnyitása fontos lépés lesz a hatalomátvételt követően. Még szavazást is indított a témában, melynek keretében a szavazók 83 százaléka támogatta a kódok megnyitását. De állítólag nagyon jó oka volt annak, hogy ezzel nem sietett a vállalat. Úgy tudni, hogy Neked lap mögött működő ajánló például szinte már átláthatatlanul komplex és bonyolult volt.
Az elmúlt hónapokban a szakemberek egy része azon dolgozott, hogy az ajánló algoritmusát és a forráskód más részeit tisztába tegyék. A beszámolók szerint rengeteg energiát fordítottak arra, hogy rendbe tegyék a forráskódot, és az első beszámolók szerint azért még most is bőven lehetne ezen dolgozni. Arról is beszélt korábban Elon Musk, hogy sokan fognak csalódni abban, amit kapni fognak a kód publikálását követően. Már az egyszerűbb kód, amit megismerhettünk, korábban állítólag még a fejlesztőknek is rejtélyes volt az algoritmus néhány pontja.
Musk azt is elmondta, hogy azért osztják meg az algoritmust, hogy a visszajelzések alapján is tudják tökéletesíteni. „Az emberek nagyon sok furcsaságot fedezhetnek majd fel, de az a célunk, hogy ezeket felszámoljuk” – mondta az üzletember, aki bízik abban, hogy ez a lépés hozzájárul majd agy még hatékonyabb ajánló megszületéséhez. Minden visszajelzésre igyekeznek majd a lehető leggyorsabban reagálni. Azt szeretnék, hogy a kódrészletek felfedése után dinamikus fejlődésnek induljanak ezek.
A Twitter a GitHubon osztotta meg a kódrészleteket, amiből kiderül például az, hogy az ajánló milyen módon rangsorolja, illetve milyen okból csúsztatja hátrébb esetlegesen a bejegyzéseket. A Neked részen azok a bejegyzések kerülnek a felhasználók elé, amik a különböző ajánlási forrásokban kiemelt helyen szerepelnek, a tweeteket egy gépi tanulást használó algoritmus rangsorolja. Majd kiszűri a rendszer azoknak a tweetjeit, akiket az ember blokkol, vagy amiket már látott, és azokat is, amik nem biztonságosak munkahelyen (NSFW).
Azt is lehet látni a kódból, hogy nagyjából 1500 tweetet választ ki a rendszer a lekédrdezések során az éppen aktuális több millióból. A kiválasztott legjobb bejegyzések nagyjából fele-fele arányban származnak az emberek „ismerősi köréből”, valamint „a hálózaton kívülről”. Szóval igyekszik egészséges egyensúlyt fenntartani a platform. Az is kiderült, hogy az algoritmus figyeli a pozitív visszajelzéseket, kedveléseket, retweetek számát, valamint a válaszok mennyiségét és összetételét.
Arra is törekedik a rendszer, hogy ne mutasson egyetlen személytől túl sok bejegyzést. A Twitter az utolsó lépésben szűri át a felhasználók elé kerülő tartalmakat az alapján, hogy mennyire árasztotta el a Neked lapját korábban az adott fiók tweetjei. Törekedik a rendszer a változatoságra, és arra, hogy minél több forrásból pakoljon bejegyzéseket a felhasználók elé. Az is kiderült, hogy az olyan fiókok, amiket sokan blokkolnak, kevésbé biztonságos forrásnak számítanak majd, és ezeknek az elérését csökkenti a rendszer.
Érdekes még a mostani hírben, hogy állítólag már küldhetnek be módosítási javaslatokat, kódrészleteket, hibajavításokat a felhasználók a GitHubon. De annak az eszköznek a létrehozása még folyamatban van, ami ezeket hatékonyan feldolgozza és segít kezelni. Musk számára fontos a közösség ereje, és ezt szeretné ilyen irányú támogatással is megmutatni.
Elon Musk szeretné, hogy a Twitter nyílt legyen, de azt azért ki kell emelni, hogy attól, hogy a kód bizonyos részleteit felfedi, még nem lesz nyílt forrású. Az irány jó, de nagyon hosszú még az út a platform előtt, ha ezt szeretné elérni. Ezen az úton nagyon sok leküzdendő akadály elé néz még a Twitter csapata.
