Ennek a játéknak a legnagyobb kérdése és az emberi lélek legmélyebb bugyrait kutató rejtélye az, hogy miért játszanak vele az emberek? Mi a jó ebben? A válasz pedig pár órányi játékkal lehet, hogy felszínre kerül olyanok előtt is, akik még az életükben nem próbálták egyik verzióját sem ennek az – amúgy 2008 óta létező – sorozatnak. Mobilon 2012 óta játszható a Farming Simulator és aki emlékszik a FarmVille mániára, az egy lépéssel közelebb lehet ahhoz, hogy miért jön ki Switch-re is ez a játék egyik-másik része és miért lehet azt mondani, hogy szinte nincs platform, amin ne lenne Farming Simulator, beleértve a PS Vita és a C64 verziókat is.
Persze lehet, hogy a mezőgazdasági szimulátorok nem is olyan ismeretlenek a veterán gamerek számára, ugyanis a múlt homályában feltűnik egy olyan cím, ami persze mélységében nem veheti fel a versenyt egy mai játékkal, lényegében viszont ugyanazt adta és ugyanarra a koncepcióra épült, ez pedig nem más, mint a SimFarm. A SimCity vidéki unokaöccse emlékeim szerint – és direkt nem nézek utána, maradjanak csak az emlékek – nem volt túlságosan komplex. Kellett egy földterület, egy traktor, beszántottuk a földet, vetés, ha kellett akkor permetezés (trágyázás is talán?), majd szüret.
Ehhez a traktoron kívül talán 2 vagy 3 gép kellett még és az valahogyan hamar kiderült, hogy az eper és a narancs jövedelmező növények. Évszakra, időjárásra nem emlékszem, ahogy arra sem, mit és merre lehetett még bővíteni, de dereng olyasmi, mintha egy sima sandbox szerű módban ez nem is számított volna nagyon. Ehhez képest a Farming Simulator máris bonyolultabb, komplexebb, ami persze nem csoda.
Legyen szó farm vagy városépítésről, ezeknek a szimulátoroknak a vonzereje a teremtésben, az építésben és a rendezettségben rejlik. Persze az sem lehetetlen, hogy valakit tényleg érdekel a téma, hiszen busz és vonatvezető szimulátorok is vannak, és míg a népesség egyik része értetlenül áll a jelenség előtt, hogy Berlin utcáin miért érdekes buszt vezetni, vagy hogyan lehet óra százakat verni egy olyan játékba, ahol virtuálisan árut szállítunk kamionnal mondjuk Chicagoból, a lényeg ugyanaz.
Kipróbálhatunk valamit, kicsit beleélhetjük magunkat egy amúgy nehezen elérhető foglalkozás – ha nem is tűpontos, de értékelhető – részeibe és mindezt kockázat nélkül tehetjük meg, ugyanis a GTA-s vezetési stílus, a kísérletezés és más hasonló duhajkodások vagy hibázások nem fognak többmilliós kárral és börtönnel fenyegetni, a legrosszabb, ami történhet az az, hogy virtuális pénzt veszítünk, vagy egy feladatot elbukunk és megy tovább az élet.
A Farming Simulator 25-ben három scenarioval kezdhetünk karriert, amcsi, ázsiai és európai helyszínek közül választva, de aki most ismerkedne a játékkal, annak erősen ajánlott az első térkép, ahhoz ugyanis tutorial segítséget is kapunk. Bármennyire is lelkesedjünk a mezőgazdaság világáért, önállóan kimazsolázni, hogy mi hogyan működik és melyik gép pontosan mire is való, a lehetetlennel felérő dolog, arról nem is beszélve, hogy a beállítások/irányítás szekcióban ennyiféle billentyűzetkombinációt én még játékban nem láttam. Persze ezt is el lehetne adni kalandjátékként, de maradjunk a valóság (szépen felszántott és kigyomlált) talaján és kíméljük meg magunkat a frusztrációtól.
A játék a nevéhez hűen, legnagyobb részt földművelésről szól, de már az elején feltűnhet, hogy állattenyésztés és fakitermelés/feldolgozás is a lehetséges elfoglaltságok között van. Ha ez nem lenne elég, akkor például farmot (is) építhetünk, kiképezhetjük a lovainkat és még a környékbeli feldolgozó/termelő gyárakat is elláthatjuk nyersanyaggal, szerződéses munkákat vállalhatunk bármely 3 munkatípusból, amellett, hogy további gépekkel bővíthetjük a repertoárunkat és egyre hatékonyabbá válhatunk az összes felsorolt tevékenységben.
Azt azért mókás volt olvasni, hogy az állattenyésztés részen, ha nem gondozzuk megfelelően jószágainkat, vagy nem figyelünk rájuk épp, akkor nem fognak elpusztulni, csak megállnak a fejlődésben/szaporodásban. Hasonlóképp, a földművelés szerves része, hogy a gyomokat igyekszünk kiirtani és az eke által kifordított köveket összeszedjük valahogyan – és persze ez sem kötelező, csak épp a gyomokkal dúsított terményért sokkal kevesebb pénzt kapunk, a kövek pedig szétszedik a gépeinket, de oda se neki, végülis az is tapasztalat, hogy a nagy szabadságunkkal mit kezdünk.
Rengeteg féle géppel fogunk megismerkedni és akik kicsit is jártasak ebben a világban, azok örömmel fedezik fel a legismertebb márkák traktorait és egyéb járműveit, hiszen ki ne ismerné például a John Deere, Volvo, Rabe, Nordsten, Einböck, Bredal, Deutz-Fahr, Welger márkákat? Ugye? Nekem a legelső kettő derengett, a többinél, ha azt mondják, hogy egy jégkrém márka, azt is elhiszem. Mindenesetre 159 márka van jelenleg a játékban és a magoktól a traktor/kamion/cross motortól kezdve a trélerek, lakókocsik és minden egyében át rengeteg módon igyekeztek a fejlesztők egy mobilis, érdekes, komplex és élvezetes világot bezsúfolni abba a térképbe ahol dolgozni, azaz játszani fogunk.
A 2025-ös kiadásban egyelőre a New Holland CR11 Gold Edition az egyetlen extra, de a korábbi verziókból kiindulva DLC özönre lehet számítani. És ha már itt tartunk, ennyi „verdával” tényleg hasonlít kicsit a dolog egy NFS játékhoz és az autóvezetői gamer tapasztalatunkkal itt is úgy fogunk sokáig vezetni, mint a GTA-ban. A korábbiakra utalva az előző részben – lehet furcsa fogalom, de igaz – presztízs traktorok is vannak mint pl. a Fendt Vario 900 Black Beauty, de a Farming Simulator jó érzékkel ötvözi a jelen csúcstechnológiáját a régi jó dolgokkal, így a klasszikusnak számító Zetor vagy az 1950-60-as években gyártott Porsche Diesel Junior széria egydarabjával is nekiállhatunk álomfarmot építeni.
