Radikális lépésre szánta el magát az egyik első sikeres NFT piac, a Cent, akik többek között még a Twitter vezérigazgató legelső tweetjét is értékesíthették közel hárommillió dollárért. Az áruház úgy döntött, hogy egy időre teljesen beszünteti az NFT-k árusítását, mivel a piaci trendek alapján szinte csak csalásra használják az NFT rendszereket.
A Cent alapítója és vezérigazgatója, Cameron Hejazi egy blogbejegyzésben magyarázta meg a komoly lépés okát. Mint írja, az ő küldetésük a Centtel az volt, hogy segíteni tudják a kreatív szakemberek munkáját, hogy a „web3” rendszerek segítségével a múltban elkövetett hibákat ki lehessen javítani, vagyis azt, hogy az alkotók nem kapták meg a munkájuk után a megfelelő mértékű juttatást. Lassan, de biztosan, egy olyan jövőt akarnak felépíteni, ahol az éhező művész definíciója teljesen eltűnhet és mindenki méltányos mértékben kap bevételeket a származékos művei után.
A Cent egy kísérleti terep volt és számtalan ötlettel próbálkoztak az idők folyamán, de időnként azért megállnak, hogy átnézzék, a jó úton haladnak-e a korábban megálmodott célok felé. Ezúttal viszont azt látták, hogy az utóbbi időkben elszaporodtak az olyan felhasználók, akik csak és kizárólag kihasználják a rendszert és az alkotókat. Többen elkezdték mások műveit NFT-vé alakítani, miközben azokhoz semmilyen jogi lehetőségük nem lenne, vagyis elkezdték ellopni a tehetséges alkotók munkáját, majd NFT-ként profitot szerezni belőle.
Ez jogilag, filozófiailag és etikailag se fér bele a Cent értékrendjébe, ezért teljesen leállították a kereskedelmet.
A Reuters hírügynökségnek adott interjú szerint hiába próbálták a csalókat kiszűrni a rendszerből, úgy vették észre, ha kitiltanak valakit, jön három másik helyette, akik szintén csak élősködni próbálnak. Mikor a Twitter alapítója eladta a tweetjét, akkor már érezték, hogy az egész csak a pénzhajhászásról szól, és ez alapvető probléma a web3 esetében, a többi NFT piacnak is meggyűlik a baja. Ráadásul a problémák tovább nőttek, amikor a nagyobb márkák - mint például a Coca-Cola, Gucci és a YouTube - elhatározták, hogy belépnek a „metaverzumnak nevezett jelenségbe".
Korábban az OpenSea, a legnagyobb NFT árusító piac Twitteren tette közzé, hogy nagyon megnövekedtek a csalók az iparban. Az értékesített NFT alkotások több, mint 80 százaléka vagy plagizált alkotás, hamis kollekció vagy egyszerű spam.
A vállalat az alkotókat védve megpróbálta limitálni az ingyenes felhasználók lehetőségeit az NFT-vé alakítás során, maximalizálva, hogy csak 50 ilyen digitális tárgyat tudjanak létrehozni, de a közösség nyomására visszaléptek ettől.
A Reuters kérdésére az OpenSea megerősítette, hogy az üzletpolitikájuk ellene van a plagizált művek értékesítésének, és éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy olyan funkciókkal bővítsék a rendszert, ami megvédi az alkotókat.
A Cent részéről is hasonló a helyzet. Ők most azon dolgoznak, hogy egy centralizált megoldást alakítsanak ki a visszaélések megakadályozása érdekében, hogy az alkotókat védve működjenek az NFT tranzakciók. Ha ez a rendszer már jól működik, akkor újra szóba kerülhetnek a decentralizált megoldások, addig viszont nem támogatják tovább ezt a folyamatot.
Korábban többek között a Vivaldi böngésző alapítója, az Itch.io applikációs áruház és a Magyar Nemzeti Bank nevezte az egész jelenséget piramisjáték elven működő átverésnek, de a legnagyobb piaci szereplők sem elégedettek a dolgok alakulásával.
