Az elmúlt évek során már nagyon sokszor előkerült a biztonság és a magánélet védelmének a szembenállása, Elsőre ugyan úgy tűnhet, hogy ez a kettő mindig kéz a kézben jár, a valóság azonban az, hogy a túlzott biztonság bizonyos körülmények között már lényegében éppen arra ad lehetőséget, hogy a bűnelkövetők rejtve maradhassanak.
A végponttól végpontig terjedő titkosítás (E2EE) esetén a zaklatók számára lejthet a pálya, ugyanis úgy tudnak más felhasználókkal szemben akár szexuális visszaéléseket elkövetni, hogy a beszélgetések lenyomozhatatlanok maradnak. Főleg egy hamis személyazonosság alkalmazása esetén tud ez igazán veszélyes lenni, hiszen az ilyen helyzetekben a felderítésre nagyon kicsi az esélye a hatóságoknak még akkor is, ha tudomást szereznek az ügyről.
Priti Patel, a britek belügyminisztere beszélt arról a napokban, hogy rendkívül hibás döntés lenne az, ha a Meta úgy vezetné be a végponttól végpontig titkosítást a világ második legnagyobb felhasználói táborával rendelkező Messenger esetében, hogy nem gondoskodna közben arról, hogy gyermekvédelmi szempontból ne legyen káros a fejlesztés. Nem új ez a „kritika”, ugyanis korábban már más kormányok is jelezték, hogy aggasztónak tartják az E2EE rendszer általánossá tételét más fejlesztések bevezetése nélkül.
A Meta már hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a Messenger titkosított legyen. A mostani kritikát a cég amiatt kapta, mert nemrégiben felröppent a hír, hogy az üzenetküldő szolgáltatás végre tényleg bevezetheti azt, amin évek óta dolgozik. Valóban jöhet az összes beszélgetésnél a titkosítás, ahogy az a WhatsApp esetében például a kezdetek óta adott. Részben egyébként valószínűleg azért is tart sokáig ez a folyamat, mert a Messenger fejlesztői két tűz között dolgoznak az újításon.
A Messenger ezzel a fejlesztéssel újra feléleszti a politika és a technológiai cégek között azt a vitás helyzetet, mely lényegében már évtizedes múltra tekint vissza. Hosszú ideje fel-fellángoló vitatéma, hogy a biztonság és a magánélet védelmében hol húzódik az egészséges határ.
Sajnos nagyon sok esetben fordul az elő, hogy a titkosított csevegő alkalmazások keretében illegális témákban folynak beszélgetések. Ebbe a témakörbe tartozik a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok terjesztése is. A digitális felvételek megosztására a platformok tökéletesek, amennyiben pedig még magas szintű titkosítással is fel vannak vértezve, csak még bátrabban nyúlnak ezekhez a bűnözők.
A mostani hírben elhangzik, hogy Patel azt a technikát tartaná elfogadhatónak, amit korábban a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ és a Kormányzati Kommunikációs Központ vezetője adott ki. Ebben az elemzésben a kliensoldali szkennelésről írtak, mint megfelelőnek tartott biztonságtechnológiai megoldás, de egy ilyen próbálkozás korábban már zátonyra futott.
Nevezetesen az Apple volt az, aki tavaly bepróbálkozott azzal, hogy az üzenetküldőjét, illetve a teljes ökoszisztémáját úgy tegye biztonságosabbá, hogy a gyermekvédelmi szempontokat kiemelve, szkennelte volna a felhasználói adatokat. Ezt azonban végül a rengeteg kritika miatt mégsem valósította meg.
