Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága tavaly kétszer is nekifutott annak az ügynek, amiben a Metát, leánykori nevén Facebookot azzal vádolta meg, hogy monopol helyzetet alakított ki az elmúlt években. A cég az FTC szerint a hatalmát és pénzét arra használta, hogy felvásárlások révén szerezzen jobb pozíciót.
Első körben, tavaly júniusban elutasította a bíróság az Szövetségi Kereskedelmi Bizottság beadványát, és meglepő módon akkor viszonylag kritikusak voltak az FTC-vel szemben. Az akkori állásfoglalás szerint a beadott dokumentumokból egyáltalán nem derült ki, hogy az akkor még Facebook néven futó vállalat bármilyen szinten monopol helyzetben lenne, „meztelen vádak”, hogy a közösségi szolgáltatások terén domináns szereplőként viselkedne. Az új beadvány viszont a jelek szerint már megfelelő volt, mert a friss döntés szerint elindulhat a per.
A trösztellenes eljárás elindításához a novemberi beadvány már elegendő bizonyítékot és megfelelő körítést biztosított. James Boasberg, az ügyben eljáró bíró most már úgy találta, hogy megalapozottak a vádak. Elmondása szerint az FTC sokkal robusztusabb és részletesebb beadvánnyal állt elő annak érdekében, hogy az akaratát érvényesítse. Így most el lett utasítva a Meta azon kérvénye, ami a vádak figyelmen kívül hagyására vonatkoztak.
Tehát zöld utat kapott a Meta elleni per, amiben bizonyítást nyerhet majd, hogy a vállalat monopol helyzetben van, és rendszeresen vissza is él a helyzetével. De a bíró szerint ez még nem jelent semmit, nagyon nehéz menetnek néz elébe az FTC. A mostani döntés egyben azt is jelenti, hogy a Metának azon beadványa is elutasításra került, miszerint Lina Khant, az FTC fejét fel kellene menteni, mert elfogult. Az illetékesek szerint egyetlen ember nem emelhető ki felbújtóként. Szóval Khan maradhat a helyén.
A Meta tudja jól, hogy nincs könnyű helyzetben, éppen ezért egy ideje például már nem nagyon hangoztatja azt, hogy mekkora felhasználói bázissal rendelkeznek a különböző szolgáltatásai. Évek óta nem jött például arról sem hivatalos adat, hogy az Instagramon mennyien vannak jelen aktívan. Márpedig egy cég ezeket biztosan nem titkolná el, ha nem gondolná úgy, hogy az rossz fényben tüntetheti fel. Monopol vádak árnyékában pedig egyértelmű, hogy a Metának érdemes ezekről az adatokról mélyen hallgatni.
A vállalat a döntésre reagálva azt hangoztatta, hogy annak idején a Facebook nem a konkurenseit vásárolta fel. Teljesen egyértelmű szerintük, hogy a közösségi platformok már a cég jó döntéseinek köszönhetően válhattak olyan naggyá, mint amilyenek most. Aminek azért az a puszta tény ellent mond, hogy a maga nemében mind az Instagram, mind pedig a WhatsApp piacvezető volt már, amikor a Facebook a megvásárlásukról határozott.
Abban, hogy ez a jelenlegi helyzet kialakulhatott, a hatóságoknak is fontos szerepe volt. Sok éven át nem vették eléggé komolyan a különböző felvásárlásoknak a vizsgálatát. Hiszen mind az Instagram, mind pedig a WhatsApp akvizíció megakadályozható lett volna kellően határozott fellépéssel. Beható elemzésekkel kideríthető lett volna az, hogy a különböző üzletek milyen hatást gyakorolhatnak a piacra hosszabb távon. De annak idején az illetékesek különösebb akadékoskodás nélkül hagyták jóvá a gigantikus felvásárlásokat.
Az Instagram és a WhatsApp is rekord áron került a Facebook égisze alá a maga idejében és a maga nemében. 2012-ig senki nem fizetett milliárdos összeget egy alkalmazásért, mikor az Instagramért a Facebook 1 milliárd dollárt adott, 2014-ben pedig még nagyobb figyelmet kapott az a döntés, aminek a nyomán 19 milliárd dollárért került a Facebook birtokába a WhatsApp. Szóval nem éppen a radar alatt alakította ki a Facebook a monopol helyzetét.
