Oroszország ellen rengeteg különböző gazdasági szankciót hoztak már az egyes országok, illetve maga az Európai Unió is, amelyek igazából az Ukrajnát ért támadásra adott válaszként foghatóak fel. Ezek érzékenyen érintik az orosz gazdaságot, igaz, Vlagyimir Putyin elég komoly tartalékot (deviza és arany) halmozott fel az elmúlt évek során, amelynek segítségével enyhítheti némileg a gazdasági szankciók hatásait, ám ez nem megy majd a végtelenségig. Éppen ezért várható, hogy Oroszország Kína felé fordul, hogy a kieső gazdasági bevételeket ellensúlyozza valamelyest – pontosan ettől tart az Amerikai Egyesült Államok vezetése.
A folyamat igazából már el is kezdődött, ugyanis nem sokkal azután, hogy hét orosz bankot kizártak a nemzetközi pénzforgalomból azzal, hogy blokkolják a SWIFT elérését, az orosz vezetés nagyon gyorsan elkezdte bevezetni a SWIFT kínai megfelelőjét, amely a CIPS nevet viseli.
Az sem elhanyagolható tény, hogy Kína jelenleg egyike az orosz technológiai ipar legnagyobb beszállítóinak, gyakorlatilag az országba importált chipek harmadát szállítja Kína, ami abszolút nem egy elhanyagolható mennyiség. Más országok gyártói viszont már bejelentették, nem szállítanak termékeket Oroszországba – például az Intel és az AMD sem, legalábbis az üzleti felhasználókat célzó piacokra biztosan nem, plusz az Apple termékei sem érhetőek el az oroszok számára. Egy 2020-as adat alapján az Oroszországban kapható okostelefonokba és számítógépekbe szánt chipeknek mintegy 70%-a származik Kínából.
További probléma, hogy egyes gyártók, mint például a Lenovo, a félvezetőiparban tevékenykedő SMIC és a Xiaomi is hozzáfér amerikai technológiákhoz, ezeket pedig továbbra is elérheti Oroszország. Az Amerikai Egyesült Államok éppen ezért azt szeretné, ha Kína segítene az Oroszország ellen bevezetett szankciók érvényesítésében, vagyis azt az országot szeretnék meggyőzni, amellyel szemben igen komoly kereskedelmi háborút folytattak az elmúlt évek során, igaz, a megszorításokat rendszerint Kína sem hagyta viszontválasz nélkül.
A szankciók alkalmazásával kapcsolatos kérésre a kínai külügyminisztérium szóvivője, Wang Webin már reagált is. Ebből elég egyértelműen látszik, hogy Kína nem támogatja a szankciók alkalmazását a problémák megoldása érdekében, sőt, egyenesen ellenzik az illegális, egyoldalú, nemzetközi felhatalmazás nélküli szankciókat. Azt is megemlítette, hogy a nemzetek nem sérthetik a kínai fél törvényes jogait és érdekeit.
A fentiek alapján eléggé egyértelmű, hogy Kína nem szeretne segítő jobbot nyújtani, már ami az Oroszország elleni szankciókat illeti. Igen ám, de ennek Kínára nézve is lehetnek negatív hatásai, ugyanis a fentebb említett cégek végső soron elveszíthetik a hozzáférést az amerikai technológiákhoz, ha nem tartják magukat a nemzetközi megállapodásokhoz, az pedig komoly problémákat vethet fel. Ha viszont Kínát nagyon „elkezdik fojtogatni”, annak akár az is lehet a következménye, hogy háborút indít, méghozzá Tajvan ellen.
