Megalkotta az Európai Bizottság a dezinformáció ellenni küzdelmet segítő „kódexét”, ami számtalan iránymutatással szolgál arra vonatkozóan, hogy az IT piac szereplői milyen módon járulhatnak hozzá az álhírek fékezéséhez. Nem állt be a teljes ágazat a kiadvány mögé, de szerencsére azért a legtöbben fontosnak tartják ezt a harcot, és aláírták a dokumentumot.
Az Európai Unió illetékesei már a COVID-19 járvány és a szomszédos háború előtt is igyekeztek arról gondoskodni, hogy a valótlan információk terjedése visszaszoruljon, de ez a két esemény rendkívüli módon befűtötte az álhírgyárakat. Ezért döntött úgy a Bizottság, hogy megalkotják a „Gyakorlati kódex a dezinformációról” című kiadványt, ami iránymutatásokat foglal össze arra vonatkozóan, hogy a nagy vállalatok milyen eszközökkel és döntésekkel képesek tenni a felületük megtisztításáért.
Az elmúlt időszakban nagyon sok szakember tanulmányozta azt, ami a híroldalakon, közösségi médiában és egyéb felületeken megy a pandémia és az ukrán-orosz katonai összecsapásokkal kapcsolatosan. És a tapasztalatokat felhasználva alkották meg azt az iránymutatást, ami hosszasan taglalja azt, hogy milyen lehetőségei vannak, lehetnek a különböző piaci szereplőknek.
A kódex nem kevesebb mint 44 különböző „kötelezettségvállalást” tartalmaz, amik inkább csak erőteljes javaslatok, hiszen nem egy kötelező jellegű előírásról van szó. De a vállalatok, akik aláírták a dokumentumot, azok vállalták, hogy a szükségesnek vélt lépéseket igyekeznek megtenni a tisztább információáramlás elérése érdekében.
Egyebek mellett olyan iránymutatásokról beszélhetünk, hogy a politikai hirdetéseket igyekeznek a cégek különállóan kezelni, létrehoznak ezek számára könyvtárakat, amiket kereshetővé tesznek. Demonetizálják azokat a híroldalakat, amelyek felületén bizonyítottan hamis állítások jelennek meg bármilyen érzékeny témával kapcsolatosan, elveszik ezeknek a lapoknak a hirdetési bevételeiket. Felveszik a kesztyűt a botok és a hamis felhasználói fiókok ellen, felszámolják a dezinformációra létesített profilokat.
Iránymutatásként szerepel az is a kiadványban, hogy a felhasználók számára biztosítani kell a lehetőséget a problémásnak vélt információk, hírek egyszerű megjelölésére. Illetve ezeknél fel kell tüntetni, ha a forrás hitelesnek vélt. A kutatók számára a platformoknak hatékonyabb és szélesebb hozzáférési lehetőséget kell biztosítani a különböző adatokhoz. Valamint együtt kell ezeknek az IT cégeknek működnie független tényellenőrző szolgáltatásokkal, hogy meggyőződhessenek a tartalmak valódiságáról.
Olyan cégek alkotják az élvonalat a támogatók tekintetében, mint a Facebook, az Instagram és a WhatsApp felett álló Meta, a Google, a Microft és a TikTok. Ezek mind milliárdos felhasználói táborral rendelkeznek globálisan, és az EU-bal is százmilliókat szolgálnak ki a különböző megoldásaik révén. Említést érdemel még a Twitter is, de mások mellett még a Twitch és az öreg kontinensen nem különösebben aktív Clubhouse is. Ezek a cégek teljes mellszélességgel állnak az ügy mögött.
Vannak azonban olyanok, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak ebből a körből, pedig fontos lenne az, hogy kivegyék a részüket a dezinformációs tevékenységek elleni harcból. Nem állt be az Európai Bizottság kezdeményezése mögé a több mint 500 milliós felhasználói bázissal rendelkező Telegram, de még az Apple sem. Márpedig mindkét delikvensnek masszív szerepe van ezen a területen.
Az Apple nem írta alá a kódexet, miközben annak az egyik fő csapásiránya bőven érinti a vállalat a virágzó hirdetési üzletága miatt. A Telegram pedig úgy döntött a távolmaradás mellett, hogy az orosz-ukrán katonai konfliktusban erőteljes propagandatevékenység zajlik a felületén. Bízunk abban, hogy ezek a szereplők is beállnak majd idővel a kezdeményezés mögé.
