Az újabbnál újabb AI adatközpontok gomba módjára nőnek ki a földből, óriási mennyiségű energiát igényelnek működésükhöz, valamint hardverekből is rengeteg kell hozzájuk. A nagy nyelvi modellek és a különböző AI funkciók fejlesztése egyre nagyobb számítási teljesítményt igényel, valamint fejlesztés utáni futtatásukhoz is óriási számítási teljesítményt kell biztosítani ahhoz, hogy széles körben, zökkenőmentesen elérhetőek legyenek az ügyfelek számára.
Az egyre fokozódó versenyhelyzet közepette egyre hamarabb avulhatnak el a különböző hardverek, ahogy egyre nagyobb tempóban zajlik a fejlődés, ez pedig egy olyan problémát eredményez, amire eddig nem igazán hívták fel a figyelmet az iparági szereplők és a különböző szakértők. Ahogy arra a Basel Action Network, egy környezetvédelemmel foglalkozó szervezet is rámutat, az AI-hoz kapcsolódó infrastruktúra gyors fejlődése miatt éves szinten háromszorosára növekedhet az elektronikai hulladékok mennyisége a következő 25 év folyamán.
Ez egy rendkívül komoly probléma, amire még időben érdemes felkészülni annak érdekében, hogy az elektronikai hulladékok újrahasznosítása a lehető leghatékonyabb lehessen, hiszen ezen a téren jelenleg eléggé nagy hiányosságok mutatkoznak, és ezekből hosszabb távon sok kellemetlenség fakadhat. A BAN szakemberei szerint 2030-ra az éves szinten termelődő elektronikai hulladékok mennyisége a 13 millió tonnát is elérheti, és ebben az értékben nemcsak az AI szerverek különböző alkatrészei szerepelnek, hanem a kiszolgáló eszközökből keletkező hulladékok is, mint például a hálózati eszközök, az energiaelosztó-rendszerek eszközei, a hűtőrendszer eszközei, a kábelek, az energiatárolók, illetve egyéb olyan komponensek, amelyek szükségesek az adatközpont működéséhez.
A BAN csapata szerint az AI gyors fejlődése miatt feleslegessé váló hardver hulladékok mennyisége olyannyira nagy lesz az elkövetkező évtizedek folyamán, hogy ha a fentebb említett komponenseket konténerekbe helyeznénk, azokból hatszor körbe lehetne ölelni a Földet az egyenlítő mentén. Külön probléma, hogy ezek a hardverek számos veszélyes anyagot tartalmaznak, amelyek környezetbe kerülése újabb problémák forrása lehet – itt az ólomra, a higanyra, a kadmiumra, illetve számos egyéb veszélyes anyagra kell gondolni. A hardverek kidobásával olyan értékes anyagok is szemétre kerülnek, amelyek újrahasznosítása jelenleg még nem oldható meg költséghatékonyan. A BAN szerint jelenleg az elektronikai hulladékok egyötödét kezelik megfelelően, ami eléggé riasztó arány. A BAN szakemberei azzal az előrejelzéssel kalkuláltak, amely alapján 2030-ig globálisan nagyjából 100 GW-nyi számítási teljesítménnyel bővül az AI infrastruktúra, majd ennek megfelelően lemodellezték, milyen hardverekre lesz szükség ehhez.
A környezetvédelmi szervezet szakemberei szerint a fő probléma az, hogy az AI gyors fejlődése miatt a hardverek lecserélésének folyamata is felgyorsul, sokkal gyakrabban avulnak el az eszközök. Ezeket érdemes lenne úgy megtervezni, hogy javíthatóak és újra felhasználóhatóak legyenek, ezáltal hosszabb életciklussal rendelkezhetnének, ezáltal kevesebb elektronikai hulladék keletkezne. A szervezet szakemberei szerint az AI láz persze nemcsak a szerverek szegmensére gyakorol hasonló hatást, várhatóan a fogyasztói piacon is gyorsabban cserélődnek majd le a különböző hardverek, ugyanis a felhasználók egyre inkább szeretnék majd kiaknázni az újításokban rejlő lehetőségeket, amelyek futtatásához modern hardverre van szükség ahhoz, hogy a teljesítmény és a funkcionalitás értékelhető legyen.
A BAN szerint a vállalatoknak és a kormányzatoknak mindenképpen terveket kell készíteniük annak érdekében, hogy ezeket a hardvereket lehessen javítani, új feladatkörben újra lehessen használni őket, valamint az elektronikai hulladékok újrahasznosítását is magasabb szintre kell emelni, azoknál az eszközöknél, amelyek véglegesen használhatatlanná váltak, felelős hulladékkezelést kell megvalósítani.
Noha a BAN szakértőinek elemzése csak becsléseken alapul, mégis rendkívül fontos munka, hiszen felhívja a figyelmet az AI-lázhoz kapcsolódó egyéb kihívásokra, amelyek eddig nem igazán kaptak figyelmet. A termelődő hulladékok mennyisége hosszabb távon attól függ majd, a valóságban mennyire gyorsan cserélik majd az AI adatközpontok hardvereit, illetve az sem lesz mindegy, a fogyasztói piacon mennyire pörögnek fel a hardvercserék az AI miatt.
