Az AMD a szokásos Financial Analyst Day alkalmával ismét elég sok dologról tett említést, amelyek az elkövetkező 2-3 évben meghatározóak lesznek. Mivel a technológiák és a termékek hivatalos bejelentése még messze van, így a részletekkel kapcsolatban eléggé fukar volt a vállalat, de a csapásirány így is remekül látszik. Készítenek egy speciális, kifejezetten az adatközpontok igényeire szabott GPU architektúrát, amely a CDNA nevet viseli, elsődleges feladata pedig az lesz, hogy az AI és MI munkafolyamatokat gyorsítsa, valamint az általános számítási feladatokba is besegítsen a processzor mellett.
Erre az architektúrára szükség is van, hiszen az eddigi megoldásokkal csak részeredményeket sikerült elérni az adatközpontok szegmensében, ahol még mindig az Nvidia a legmeghatározóbb szereplő, ám a jelek szerint ez már nem lesz sokáig így. Utóbbira utal az a tény, hogy az AMD két nagy és komoly megrendelést nyert el: a vállalat az USA két exascale szintű szuperszámítógép-fürtjébe is szállíthat processzorokat és grafikus processzorokat, a gyorsítókártyák pedig a jelek szerint éppen a frissen bejelentett CDNA architektúra különböző generációit használhatják.
A CDNA, ami az RDNA-val szemben már nem a grafikai, hanem a számítási feladatokra koncentrál, vagyis segítségével egy különálló termékcsalád jöhet létre, amelynek tagjai kifejezetten a számítási feladatok gyorsítására születtek. Az adatközpontok szegmensében persze már eddig is képviseltette magát a gyártó, gondoljunk csak a Radeon Instinct sorozat tagjaira, ám ezekhez képes még több optimalizációt kapnak az új generációs megoldások, illetve még inkább passzolnak majd azokhoz a speciális munkafolyamatokhoz, amelyek az adatközpontok szegmensében tapasztalhatóak. Ez azt jelenti, hogy hatékonyabb gyorsítás érkezhet a kisebb adattípusokhoz, mint például az INT4, INT8, INT16 és FP16 adatokhoz, ezzel együtt viszont FP32 és FP64 téren is tisztességes teljesítményre lesz szükség ahhoz, hogy a termékek ütőképesek legyenek.
A siker érdekében a CDNA mellett szükség van a wattonkénti teljesítmény növelésére is, amire sor is kerül a CDNA alapú termékeknél, ám azt egyelőre nem részletezték, pontosan milyen változtatásokat eszközölnek és ezek pontosan milyen előnyökkel kecsegtetnek. A CDNA ezzel együtt az üzleti szegmens számára fontos szolgáltatások támogatásáról is gondoskodik majd, így például üzleti szintű megbízhatóságra és biztonságra lesz képes, valamint a virtualizációval kapcsolatos igényekre is nagy figyelmet fordítanak.
Fontos szerepet kap az Infinity Fabric is, ami a CPU szegmensben már bizonyított, hamarosan azonban a GPU szegmensben is feladathoz jut. És ez nem csak azt jelenti, hogy a GPU-k kapcsolatában segít, hanem abban is, hogy a GPU-k a processzorokkal kommunikáljanak. Erről a korábban bejelentett szuperszámítógép-fürtöknél persze már hallhattunk, ott ugyanis Infinity Fabric alapon kapcsolódik majd 4 GPU egyetlen processzorhoz.
A harmadik generációs Infinity Fabric nagy újítása az lesz, hogy egységes memóriatartományt biztosít a processzorok és a grafikus processzorok számára, ám azt egyelőre nem részletezték, hogy ezt pontosan milyen technikai megoldásokkal kivitelezik, valamint azt sem, pontosan mire számíthatunk ezen a téren – ilyesmiről egyelőre még túl korai beszélni. Az biztos, hogy az új rendszer jelentősen megkönnyíti a heterogén rendszerek programozását.
Az első generációs CDNA architektúra esetében még csak a második generációs Infinity Fabric összekötőt használják, maguk a GPU-k pedig kifejezetten a gépi tanulás és a HPC szegmensben jelentkező feladatok gyorsítására készülnek. Egyelőre úgy tűnik, hogy a CDNA1 generációt erősíti majd az AMD Arcturus kódnévre keresztelt megoldása. Ez, vagyis a CDNA1 várhatóan a Frontier szuperszámítógép-fürt fedélzetén juthat szerephez, legalábbis az időzítés alapján.
Ezt követően érkezik a második generációs CDNA is, a CDNA2, ami viszont már harmadik generációs Infinity Fabric összekötőt használ. Lényegében ez az az architektúra, amire az El Capitan szuperszámítógép-fürt is alapoz, amit nemrégiben jelentettek be. A CDNA2 alapú megoldások várhatóan már egy frissebb gyártástechnológiára támaszkodnak majd, ám arról nem esett szó, pontosan melyikre. Az viszont biztos, hogy a CDNA2 alapú termékek szállítása 2022 folyamán kezdődik meg, ami tökéletesen passzol az El Capitan esetében már ismertetett forgatókönyvhöz, hiszen e rendszer építése is 2022-ben kezdődik, átadása pedig 2023-ra várható.
A tervek mindenképpen figyelemreméltóak, ám az csak később derül ki, beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. Az mindenképpen jó jel, hogy az újdonságokkal már két szuperszámítógép-fürtbe is bekerült az AMD, ám ezzel együtt a klasszikus adatközpontok piacán is fel kell mutatnia némi extrát annak érdekében, hogy versenyképes lehessen. És azt sem szabad elfelejteni, hogy az adatközpontok piacát hamarosan az Intel Xe alapú termékei is elárasztják, így már nem csak az Nvidia, hanem az Intel ellen is fel kell venni a kesztyűt a HPC szegmensben – és egyéb piacokon is, de ez már egy másik történet.
