AMD: a Torrenza platform halott, a Fusion-é a jövő

Az AMD korábban, a 2000-es évek elején úgy látta, hogy érdemes olyan speciális felhasználású gyorsítókon dolgozni, amelyek GPU alapon működnek, de passzolnak ugyanabba a processzorfoglalatba, amelyben a szerverekbe szánt Opteron processzorok is helyet kapnak. A Torenza platform – mert így hívták a fenti lehetőségre támaszkodó megoldást – végül mégsem vált realitássá, sőt, az AMD ma már úgy gondolja, a platform egyenesen halott.

AMD: a Torrenza platform halott, a Fusion-é a jövő

Az AMD korábban, a 2000-es évek elején úgy látta, hogy érdemes olyan speciális felhasználású gyorsítókon dolgozni, amelyek GPU alapon működnek, de passzolnak ugyanabba a processzorfoglalatba, amelyben a szerverekbe szánt Opteron processzorok is helyet kapnak. A Torenza platform – mert így hívták a fenti lehetőségre támaszkodó megoldást – végül mégsem vált realitássá, sőt, az AMD ma már úgy gondolja, a platform egyenesen halott.

Az AMD egyik munkatársa, Neal Robison – aki egy szoftverekkel foglalkozó vezető szakember – az X-bit labs-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy napjainkban a Fusion architektúra – amely egy tokozásban egyesíti az általános felhasználású x86-os processzormagokat és a hatalmas párhuzamos számítási teljesítményt kínáló, stream processzorokkal rendelkező Radeon GPU-kat – sokkal jobb megoldás a nagy számítási teljesítményt igénylő feladatokat futtató konfigurációk piacán (HPC – High Performance Computing). A szakember szerint ez utóbbi a szoftverfejlesztők szemszögéből nézve is sokkal nagyobb jelentőséggel bír, hiszen a Fusion architektúra köré épülő termékekhez már több szoftverfejlesztő eszköz is rendelkezésre áll, így azokat használni kell, ha már sok-sok befektetést „öltek beléjük”. Úgy tűnik tehát, hogy a Torrenza platform megy a süllyesztőbe, de ez a fentiek fényében aligha meglepő.

Az APU egységek a vállalat szerint összességében sokkal jobb, tisztább megoldásoknak minősülnek, mint ha egy processzorfoglalatba GPU-t pakolnánk. Érdekesség, hogy a Torrenza platformra egyetlen egy HPC szuperszámítógép-fürt sem alapozott, ám maga az alapötlet, amit a platform képviselt, mégis tovább él, igaz, nem az AMD háza táján.

Hasonló koncepción az Intel is gondolkodik, igaz, annál, azaz a Knights Cornernél - ami a Knights Ferry utódja lesz - nem klasszikus értelemben vett gyorsító, hanem egy sokmagos társprocesszor kerülhet a Xeon processzorok fogadására felkészített CPU foglalatba. Utóbbi információ az IDF alkalmával röppent fel, de hivatalos megerősítést sajnos nem nyert, így biztosnak egyelőre mindenképpen csak az látszik, hogy a Knights Corner PCI Express gyorsítókártya formájában kerül forgalomba, de a későbbiekben a Xeon processzorok foglalatába passzoló változat is készülhet belőle.

A GPU-k egyébként elméletben hatalmas számítási teljesítményt kínálnak, ám az, hogy ebből a teljesítményből mennyit lehet kihasználni, több mindentől függ. Az első és egyben legfontosabb tényező maga a szoftver, amely nem elég hatékony ahhoz, hogy a GPU-ban rejlő lehetőségeket ki tudja aknázni, de ezzel együtt olyan szolgáltatásokat sem tud használni, amelyek az x86-os processzorok esetében már régóta jelen vannak. A következő fontos tényező a PCI Express busz, amely a CPU és a GPU között teremt kapcsolatot: a kapcsolat sávszélesség és késleltetés tekintetében limitált, ami szintén a hatékonyság rovására megy. A GPU előnyei közé írható ugyanakkor az, hogy sokkal jobb teljesítmény/watt hányadossal rendelkezik, mint a CPU-k.

A CPU+GPU rendszereknél tapasztalt hátrányok, illetve problémák túlnyomó részét ki lehet küszöbölni azáltal, hogy az említett rendszerek helyett APU egységeket alkalmazunk. Egyetlen fontos tényezővel azonban az APU alapú rendszereknek is szembesülniük kell, ez pedig a szoftveres tényező, vagyis az, hogy az adott szoftver mekkora hatásfokkal tudja kiaknázni az APU egységekben rejlő lehetőségeket.

A nagyteljesítményű számítási feladatokra szánt konfigurációk, illetve a hagyományos PC-k világában manapság számos technológia van használatban, ideértve azokat is, amelyek interconnectekre támaszkodnak. Hogy a technológiák közül végül melyik lesz a leghatékonyabb? Ez idővel kiderül.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward