A 2013. március huszadikán elrajtolt Early Access program immár több mint két éve áll az iparági viták középpontjában. Míg egyesek elvi alapon ellenzik, hogy esetlegesen el nem készülő termékekért kelljen fizetniük, mások szerint ez a módszer mindennél jobban alkalmas arra, hogy a kisebb stúdiók pénzhez jussanak.
A Killing Floor és Red Orchestra franchise-okról ismert Tripwire Interactive alelnökeként dolgozó Alan Wilson szerint alapvetően támogatható a még nem teljesen kész játékok árusítása. Azonban, ettől függetlenül szerinte nem ártana, ha a szakma képviselői végre önkritikát gyakorolnának és belátnák, hogy ez a lehetőség nem arra való, hogy olyan bétatesztereket szerezzenek, akik még fizetnek is azért, hogy bugokra vadásszanak.
A szakember ugyanis úgy látja, hogy bármennyire is nem ismerik ezt el nyíltan az ágazati szereplők, egyre többen adnak ki közel élvezhetetlen címeket, és elvárják, hogy az érdeklődők végezzék el azt a munkát, amit nekik kellett volna. Ezzel pedig a lusta vagy mindenen spórolni akaró cégek az élvezhető produktumokat kínáló csapatok alatt vágják a fát. Mert előbb vagy utóbb, de a többség meg fogja unni, hogy nem kap valódi játékélményt a pénzéért, és inkább messziről elkerüli majd a korai hozzáférésű műveket.
Wilson úgy véli, a Killing Floor második része azért tartozik a sikeres és jól értékelt Early Access programok közé, mert a Tripwire csapata szem előtt tartotta, hogy a felhasználók mindenek előtt kikapcsolódni akarnak. Ezért először inkább csak egy kicsi, de némi javítást leszámítva alapvetően hibamentes szegmensét tették elérhetővé a játéknak. A fejlesztő reméli, hogy a többi stúdió is így tesz majd a jövőben és kiemelte, hogy a visszásságok ellenére sem szeretné, ha a Valve minőségellenőrként lépne fel, mert a szabályozás lehet, hogy nem oldaná meg a problémát, hanem csak egészen újfajta gondokat eredményezne. Ő személy szerint inkább abban bízik, hogy a felhasználók idővel meg fogják tanulni, hogy kiben lehet megbízni, és ki az, aki csak ki akarja használni őket.
