Mármint az emberiség a természettől, méghozzá derekasan. Kiszámolták - illetve inkább megbecsülték - ugyanis, hogy mennyi információt képes tárolni, kommunikálni és feldolgolzni az emberiség, és ezt szembeállították a természettel.
A számításhoz a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) kutatói az 1986-tól 2007-ig terjedő időszakot vette alapul, és számszerűsítette, hogy ez idő alatt mennyi adatot tárolt el az emberiség (a digitális mellett az analóg eszközöket is beleértve): becsléseik szerint ez az adatmennyiség legalább 256 exabájtot (1 exabájt = 1.073.741.824 gigabájt) tesz ki. Ami soknak tűnhet ugyan, de még így is kevesebb, mint 1%-a csupán az emberi DNS-ben tárolt információnak.
Ami a kommunikációt illeti, megállapították, hogy 2007-ben 1,9 zettabájtnyi (durván 1,9 milliárd terabájtnyi) információ került továbbításra egyirányú csatornákon - amit emberi léptékre leginkább úgy fordíthatnánk le, hogy ez annyit tesz, mintha minden egyes ember a világon elejétől a végéig elolvasott volna 174 db újságot az év minden egyes napján. Kétirányú csatornáknál ez a mennyiség 65 exabájtot tett ki (napi 6 db újság).
A vizsgált időtartam alatt a számítókapacitás évi 58%-kal nőtt; 2007-ben a világ valamennyi általános felhasználású számítógépe együtt mintegy 6,4 x 10^18 utasítást dolgozott fel egyetlen másodperc alatt. Ez már úgy közelíti egyetlen emberi agy idegi impulzusokban mért teljesítményét. Másik hasonlattal élve, ennyi számítási feladat elvégzése kézzel mintegy 2.200-szor annyi ideig tartana, mint amennyi az Ősrobbanás óta telt el napjainkig.
Az emberi technológia tehát még mindig igencsak a természet mögött kullog - azonban gyorsan fejlődik, míg a természet (ehhez képest) igen lassan, így csak idő kérdése a felzárkózás és az előzés. Aki tehát azt hitte, hogy már most is információs túlterheltségben él, gondoljon bele, milyen lesz a helyzet később...
