A dél-koreai rendőrség nemrégiben letartóztatta a Samsung két korábbi, vezető beosztásban dolgozó alkalmazottját, akiket azzal vádolnak, hogy 3,2 milliárd dollár értékű üzleti titkot osztottak meg Kínával.
A hatóságok hivatalos beszámolója szerint az egyik letartóztatott ex-alkalmazott, a 66 esztendős Mr. Choi egy vegyesvállalatot hozott létre Kínában annak érdekében, hogy chipeket gyártsanak néhány helyi szakemberrel együtt, az új vegyesvállalat vezetését pedig magára vállalta. Mivel egyedül nem tudta volna sikerre vinni a vállalkozást, egy másik szakembert, egy gyártervező mérnök segítségét is igénybe vette, akire Mr. Oh-ként hivatkoznak a hatóságok, de rajta kívül egyéb dél-koreai szakembereket is megkörnyékezett azzal a céllal, hogy dolgozzanak neki.
A hatóságok azért tartóztatták le Mr. Choi-t, mert azzal gyanúsítják, hogy a Samsung különböző memória-technológiáit kiszivárogtatta annak érdekében, hogy 20 nm-es osztályú csíkszélességgel készülő DRAM chipeket gyárthassanak a kínai üzemben, Chengdu Gaozhen területén. A hatóságok szerint Choi lépése gyengítette a nemzet versenyképességét egy olyan időszakban, amikor az országok globális chipháborúban vesznek részt. A hatóság szakemberei szerint azzal, hogy a vállalkozás vezetőjét letartóztatták, megakadályozták, hogy a kínai vegyesvállalat tovább működhessen. Ezzel együtt azért vizsgálják azt is, hogy az eset során történt-e más területeken is ipari kémkedés.
Hasonló letartóztatások már korábban is történtek üzleti titkok ellopása is kiszivárogtatása miatt. Korábban például, az elmúlt év májusában egy korábbi SK hynix alkalmazottat tartóztattak le a dél-koreai repülőtér területén, ugyanis a gyanú szerint 3000 oldalnyi bizalmas adatot nyomtatott ki, amelyek a félvezetőgyártással kapcsolatos üzleti titkokat tartalmazták. Azért állították meg, mert a gyanú szerint magával akarta vinni a 3000 oldalnyi dokumentumot, ám ő vehemensen tagadta a vádakat.
Korábban Tajvan is megvádolta Kínát azzal, hogy több alkalommal is szellemi tulajdont loptak, valamint elszipkázták a képzett tajvani mérnököket annak érdekében, hogy saját chipfejlesztési céljaikat mielőbb teljesíthessék. Peking természetesen nem válaszolt a vádakra, de az nyilvánvaló, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetben egyre fontosabb Kína számára az, hogy saját félvezetőiparját minél önállóbbá és minél önellátóbbá alakítsa, ugyanis az ország jelenleg is 99%-ban nyugati félvezetőipari gyártóeszközökre szorul, márpedig ezeket egyre nehezebben tudja beszerezni az amerikai exportkorlátozások miatt. Utóbbiak nagyban hátráltatják Kína félvezetőipari törekvéseit, de azért némi kreativitással próbálnak átlendülni a kihívásokon, még ha ennek során a legalitás határát át is kell lépniük.
Kína egyébként fontos forrása a ritka földfémeknek, amelyekre az Amerikai Egyesült Államoknak és szövetségeseinek feltétlenül szükségük van a fejlett chipgyárthoz. Kína és az Amerikai Egyesült Államok között kereskedelmi és politikai feszültség húzódik, Kínának pedig létfontosságú a saját félvezetőiparának fejlesztése, így a kínai hivatalos szervek olykor-olykor szemet hunyhatnak az efféle ipari kémkedések felett annak érdekében, hogy ezzel saját országuk boldogulását segítség. Ezúttal fény derült a fiaskóra, ám az egyelőre nem világos, az eset kapcsán találnak-e még ipari kémkedésre utaló egyéb nyomokat is a tajvani hatóságok, vagy sem.
