A számítógépház-gyártók rendszerint meg szokták adni, hogy pontosan milyen magas processzorhűtő fér el az adott terméken belül, valamint azt is közölni szokták a PC építőkkel, hogy bővítőkártyák és tápegységek terén mekkora helykínálattal büszkélkedik a kiszemelt modell. A Noctua csapata a témával kapcsolatban nemrégiben elvégzett egy tesztet, ahol azt vizsgálták, a számítógépházaknál gyárilag megadott maximális processzorhűtő-magasság mennyire pontos a valóságban – sajnos a tápegységekre és a bővítőkártyákra vonatkozó állításokat nem ellenőrizték, pedig azok is megérnének egy hasonló tesztsorozatot.
A tesztsorozatban 100-nál is több számítógépház belsejében méricskéltek és arra jutottak, hogy a jókora merítésből 56 számítógépháznál nem akkora processzorhűtő fér el, amekkoráról a hivatalos weblap említést teszt: esetenként több hellyel találkoztak, mint amennyinek lennie kéne; sajnos viszont olyan házakra is sikerült bukkanni, amelyekben nem volt annyi hely, amennyit a termék gyártója ígért.
A blogposztban megemlítettek néhány konkrét modellt is mindkét kategóriában és a mérési eredmények alapján arra is rámutattak, esetenként nagy különbségek mutatkoznak a valóság és a gyártói ígéret között. Az természetesen a jobik eset, ha a maximálisan ígérthez képest nagyobb processzorhűtő is kényelmesen elfér. Az NZXT H2 Flow esetében a 75 milliméteres gyártói méréssel ellentétben a valóságban 79 milliméternyi helyet találtak a Noctua tesztelői, ami igazából jó hír. A Thermaltake TR100-nál is pozitív volt a mérleg, ugyanis a mérés szerint a gyártói adathoz képest 2,7 milliméterrel több hely van a processzorhűtő számára. Ebbe a kategóriába Tartozik a Corsair Frame 4000D is, amelynél 10 milliméternyi extra helyet kapunk. Noha ezek az adatok örömteliek, a Noctua szerint mindenképpen problémát jelent a pontatlanság, hiszen emiatt előfordulhat, hogy egy nagyobb, nagyobb teljesítményű processzorhűtő is elférne ahelyett, amit a PC építő a gyártói limithez igazodva kiválaszt – ez halkabb hűtést és/vagy jobb tuningpotenciált eredményezhet.
A több hely közlése igazából egy kihagyott ziccer, amivel együtt lehet élni, az viszont már tényleg gond, ha a gyártói limithez igazodó processzorhűtő egyszerűen nem fér el a pontatlan mérések és az ebből következő pontatlan adatok miatt. Ebbe a kategóriába tartozik az ASUS Prime AP201, amiben az osztrák vállalat tesztelői szerint 1,7 milliméterrel alacsonyabb processzorhűtő fér el a gyártó által közölt limithez képest, míg a Lian Li B4-mATX esetében már sokkal nagyobb eltérést mértek, ott ugyanis 3,5 milliméternyi hely hiányzik ahhoz, hogy a gyártói limitnek megfelelő CPU hűtő elférjen. Ez utóbbi sok-sok bosszúságot okozhat, akár kezdő, akár tapasztaltabb PC építőről van szó.
A kisebb hely miatt előfordulhat, hogy a processzorhűtő hozzáér a számítógépház oldallapjához és meg is karcolja azt; szélsőségesebb esetben pedig egyszerűen nem lehet majd feltenni az oldallapot, annyira kilóg a processzorhűtő teteje. Ez azért is gond, mert ekkor processzorhűtőt vagy számítógépházat kell cserélni, ami extra nyűg és extra idő – senkinek sem hiányzik.
A probléma elkerüléséhez választhatjuk azt a módszert, hogy a processzorhűtőt csak utólag, a számítógépház, az alaplap, illetve a processzor beszerzését követően vásároljuk meg, miután lemértük, tényleg van-e annyi hely a házban, amennyire szükség van. Alternatív módon segítségül hívhatjuk a Noctua weboldalát is, ahol számos számítógépház szerepel a processzorhűtő-kompatibilitással kapcsolatos adatbázisban, ami konkrét tesztekre és mérésekre támaszkodik. Az is jó lehetőség, ha részletes számítógépház-tesztekre támaszkodunk vagy más felhasználók tapasztalataiból merítünk az egyes fórumokon, ahol sok a segítőkész „júzer”. Hogy egy kicsit haza is beszéljünk, a Gépösszerakó szolgáltatásunk is jó választás lehet mindenki számára, aki biztosra akar menni: ha ki is derül egy-egy új terméknél, hogy gond van a gyártói méretekkel, akkor azt rugalmasabban lehet orvosolni némi extra kommunikációval.
A fentiek alapján felmerülhet a kérdés: vajon a bővítőkártyák és a tápegységek esetében is hasonló pontatlanságok merülnének fel, ha ellenőriznék a gyártók által megadott limiteket? Nincs kizárva, hogy ott is lennének eltérések, de az már egy másik történet lenne…
