A mesterséges intelligencia fejlődése jelenleg olyan tempóval zajlik, amivel korábban senki nem számolt, ráadásul a ChatGPT megjelenésével eleve olyan irányt vett, amire nem voltak felkészülve. Demis Hassabis a napokban arról beszélt, hogy nagyon gyorsan létre kellene hozni egy szervezetet, amely nemzetközi szinten tudná szabályozni a folyamatokat.
Jelenleg alig van olyan ország, ahol a mesterséges intelligencia alkalmazását bármilyen módon szabályozzák a törvények, jogszabályok. Ezen a területen Kína és az Európai Unió jár az élen, noha erősen eltérő módszerekkel igyekeznek kordában tartani a területet, de hatékonyabban működnek az eszközeik, mint ami az Egyesült Államokban látszik. Az USA-ban sokan szorgalmazzák a szabályozást, de a jelek szerint a kormánynak inkább az a fontos, hogy a technológiai éllovas szerepét képes legyen megtartani.
Azok a területek, amelyek előzetesen az MI szabályozásában gondolkodtak, egészen máshogy képzelték el ezt a folyamatot. Ez abban mutatkozott meg, hogy a regulációban elöljáró Európai Unió a készülő szabályzatát az utolsó utáni pillanatban is folyamatosan alakította, és már a bevezetés óta is frissített az AI Act jogszabályon. Hiába dolgoztak a szakemberek az AIA-n éveken át, a generatív MI-ről például nem is volt szó a tervezetben eredetileg.
Napjainkban azt lehet tapasztalni, hogy Európa számára sok MI fejlesztést át kell szabni, hogy bevezethető legyen, miközben az USA az innovációt védi inkább, mint a felhasználóit, és ha kell, utólag próbálja a tüzet oltani, mintsem a problémák elébe menjen.
Demis Hassabis egy LinkedIn bejegyzésben arról számolt be, hogy az USA-nak kellene kezdeményeznie egy nemzetközi MI felügyelő szervezet létrehozását, de elnézve a globális jogi környezeteket, az Európai Unió mostanra ebből a szempontból sokkal több tapasztalattal rendelkezik. A Google DeepMind vezérigazgatója szerint erőt mutatva, határozottan kellene fellépnie a vezető modellekkel szemben, ha azok túlságosan veszélyessé válnak. Ma már egyáltalán nem sci-fi, hogy komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet egy-egy új modell.
Az Anthropic által fejlesztett Mythos esete mutatott rá arra, hogy komoly biztonsági kockázata lehet egy új, minden korábbinál fejlettebb nyelvi modellnek, ha az nem kapja meg a megfelelő korlátozásokat. Márpedig a legtöbb modellbe a fékeket a fejlesztés végén szokták integrálni, egyebek mellett ezen is változtatnia kellene a technológiai cégeknek.
Hassabis szerint azért kellene az USA-nak vezetnie a nemzetközi szabályozó szervezetet, mert technológiai és gazdasági szempontból a vezető szerepet tölti be a fejlesztésben is. Vezető független szakértőkből és fejlesztői közösségek képviselőiből álló csapatnak kellene végezni a felügyeleti tevékenységet, akik a világ minden tájáról csatlakoznának, így üzemelhetne hatékonyan a globális rendszabályozás.
Előírhatná egy ilyen szervezet, hogy minden megjelenő nyelvi modellnek publikálnia kelljen egységesített kockázatelemzést. Továbbá ezek bevezetését is koordinálhatnák szakemberek, hogy a folyamat átláthatóan menjen, ne úgy, mint ahogy azt napjainkban látjuk.
Az elektronikai eszközök és egyéb termékek is számos belső felügyeleti teszten mennek keresztül, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerülnek, és meg kell felelniük különböző biztonsági követelményeknek is. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia eszközök komolyabb kontroll nélkül záporoznak. Sokszor bőven fejlesztési stádiumban publikálják ezeket a szoros versenyben, és azonnal globálisan hozzáférhetővé válnak minden érdeklődő számára.
“Az emberiség történelmének döntő pillanatában vagyunk. A valódi mesterséges általános intelligencia (AGI) elérése valószínűleg már csak néhány évre van tőlünk. Amikor az elkövetkező évtizedekben visszatekintünk majd erre az időszakra, szerintem rá fogunk jönni, hogy a szingularitás küszöbén álltunk – ami nem más, mint az emberiség új korszakának hajnala.” – emelte ki Hassabis.
Továbbá a szakember felszólalt már az ügyben is, hogy MI-vel létrehozott biológiai fegyvereknél nagyobb szigorra, kontrollra lenne szükség. És az új technológiák várható gazdasági hatásait is komolyabban kellene vizsgálnia a világ vezetőinek.
Ágazati értesülések szerint a DeepMind első embere – és társalapítója – egy ideje már azon dolgozik a háttérben, hogy elérje a Trump-kormánynál, hogy az általa elképzelt szervezet létrejöhessen. Emellett pedig állítólag nemcsak az USA-ban, de már Európában is lobbizott ebben az ügyben.
A rendelkezésre álló információk szerint talán már az idei évben valóban felállhat egy ilyen nemzetközi MI felügyeleti szerv. Hassabis mellett más szakemberek is igyekeznek áttörést elérni ezen a területen, sokan fejezték már ki aggodalmukat amiatt, hogy túl nagy a globális széthúzás ezen a területen, miközben minden fejlesztésnek világviszonylatban lehet jelentős hatása, és valódi szabályozói áttörést csak összefogással lehetne elérni, miután ma már a földrajzi hely ritkán korlátozza a szolgáltatások hozzáférhetőségét.
