Ha ma egy játékos monitort keres, már az alacsonyabb kategóriákban is egyre kevesebb kompromisszumot kell megkötnie, feljebb pedig jó eséllyel a lehető legtöbb elvárását teljesítő ajánlatok között válogathat. Ez elsősorban az OLED technológiás panelek fejlődésének köszönhető, illetve annak, hogy a gyártók kifejezetten a gamerek szempontjaihoz igazodó fejlesztésekkel és funkciókkal telepakolt perifériákat készítenek, melyeket az átlagos felhasználók egy része talán értelmezni sem tud. Természetesen aki nem éri be kevesebbel, annak továbbra is a zsebébe kell nyúlnia, de szerencsére ezen a területen kellően nagy a verseny ahhoz, hogy megtaláljuk az optimális megoldást.

Legyen szó színhűségről, felbontásról és képminőségről, kontrasztról vagy magas frissítési rátáról, a felső és felső-közép kategóriás OLED monitorok között már bőven találunk nem is egyet, ami jó eséllyel megfelel ezeknek az elvárásoknak. Sőt, az Adapteve Sync-en vagy a típustól elvárható HDR-en túl már olyan extrákkal is felvértezik őket, melyek még szélesebb mozgásteret biztosítanak a játékok élvezetéhez, annak függvényében, hogy éppen a lenyűgöző látvány, vagy az extrém sebesség az elsődleges szempont. Nos, pontosan ez a dualitás jellemzi az Acer Predator X32 X3-at is.

OLED panelje 4K felbontáson 240 Hz-re képes, ami önmagában is impozáns kombináció, ha azonban a sebesség terén nem érjük be ennyivel, akkor Full HD-ra visszalépve egyenesen 480 Hz-es frissítést produkál. Ez ideális esetben olyan mennyiségű képkockát jelent másodpercenként, amiről az e-sportolók alig néhány éve még csak álmodozhattak, most azonban még választhatnak is. Mindezt egy kiváló színeket és kontrasztarányt ígérő OLED kijelzőbe csomagolva, ám hiába nem kis összeg a 380 ezer forint, ez még bőven nem a kínálat teteje, így bizonyosan számíthatunk néhány tökéletlenségre is.

Kicsomagolás, felszereltség, tartozékok

A termék doboza nem pazarolja feleslegesen a színes festéket, de a hagyományos barna kartont azért igyekeztek feldobni a Predator márkajelzésekkel és a benne rejlő monitor körvonalaival. Nem eget rengető hiányosság, de jól tud jönni egy fogantyú a doboz tetejébe ágyazva, így nem csak a láda két oldalába vájt zsebbe kapaszkodhatunk, ha mozgatni kell, ám ez itt sajnos elmarad, cserébe zéró a felhasznált műanyag elem.

A ragasztócsík felvágása után a nyitás meglehetősen egyszerű, a fedél hátradöntésével pedig szokásos módon először a talp elemei, a beépített tápegységhez tartozó kábel, illetve a HDMI és egy-egy USB kábel, utóbbiak a monitor extra képességeinek kiszolgálásához. DisplayPort vezeték nincs, aminek kispórolása nagy fekete pont a gyártó részéről. Ezeken felül még a monitor kalibrációját igazoló tanúsítványt is kapunk, ami egy kicsit mindig emeli az első találkozás örömét, még akkor is, ha csak kipróbálni adódott lehetőségem.

A monitorok vagy TV-k csomagolásában nem sok innováció zajlott az utóbbi években, de leginkább azért, mert a kereket már feltalálták, ami jól működik, azt felesleges megbolygatni. Legfeljebb néhány gyártó szereti a dobozt is úgy berendezni, mintha luxus lakosztályt bérelnénk. Esetünkben a hungarocell helyett préselt, öntött kartonelemek fogják közre az alkatrészeket, amit én egyáltalán nem bánok, a forgácsolódó és mindenhová odatapadó polisztirol gyöngyök valószínűleg senkinek sem hiányoznak.

A talp két részre bontva látható, minden elem külön műanyag csomagolásban, ahogyan az a legtöbb esetben jellemző. A mellékelt kábelek amúgy egytől-egyig jó minőségűek, az USB-C pedig láthatóan vaskos darab, tehát az izmos energiatovábbítás mellett a kijelző képességeit kiszolgáló videójel szállítására is képes. Ebben az árkategóriában már egészen szokatlan, ha nem kanunk minden típusú csatlakozóhoz legalább egy vezetéket, melyeket kezdés előtt érdemes kipipálni a listán.

Dizájn és összeszerelés

A gamer monitorok esetében gyakoriak a többé-kevésbé bazárinak ható megoldások, a hátoldal túldíszítettsége, túlzó formák, harsány díszítőelemek és persze a megkerülhetetlen RGB. Ezen a téren az Acer jóval konzervatívabb megközelítést alkalmazott, olyannyira, hogy gamer mivoltát és főleg árkategóriáját tekintve kissé még fapadosnak is tűnhet.

No nem az összeszerelés minőségére gondolok, mert abban nem igen találtam kivetni valót, az anyaghasználat nem hazudtolja meg az árazást. A gyártási minőség kifejezetten magas, ami egy masszív és egészen letisztult megjelenésű készüléket eredményez, nincsenek elnagyolt részletek, a burkolat nem recseg, nem nyikorog, nem hajlik és természetesen nem is horpad, az egész nagyon egyben van.

A hátoldalt meglehetős visszafogottság jellemzi, például nemhogy RGB nincs, de LED is mindössze egy van, a bekapcsoló- és funkciógomb elé szerelt jelzőfény, ami jelzi, hogy a készülék áram alatt van. A teljes minimalizmustól a hátlap jobb oldalát fedő, hatszögletű kis keresztmintákkal textúrázott sáv, illetve a jobb oldalán futó simára csiszolt csík menti meg. Illetve ezeken felül, a VESA 100x100-as rögzítőpontok fölé egy diszkrét, világos szürke Predator emblémát fújtak.

A panel alapvetően kellemesen vékony lenne, de a tápegységet is magába foglaló elektronika helyet követel magának, mondjuk egy 32 colos 4K monitor esetében ez a kevesebb, mint 10 centiméter vastagság nem elrugaszkodott. Igen ám, de a talppal együtt az asztalunkból kiszorított mélység gyorsan 25-30 cm környékére hízik, így aki kicsi asztalra tervez nagy kijelzőt venni, az nem árt, ha ezekkel a körülményekkel is számol.

A monitor szemből nézve nem nyújt különösebb izgalmakat, legalábbis kikapcsolt állapotban nem, bár a többség nem is vágyik ilyesmire, csak egy kiváló megjelenítőre. Ehhez mérten a kávák vékonyak, a kijelző felület pedig enyhe tükröződésgátló bevonatot kapott. A magam részéről üdvözlöm ezt, bár a stúdiólámpákkal néha azért ezzel együtt is meggyűlt a bajom, hogy egy ősöreg klasszikust idézzek: "az ellen nem véd".

És akkor ideje a talpról és állványról ejteni pár szót, mert első látásra ez máris egy olyan fontos részlet, ami kiemelt szereppel bír. Természetesen minél nagyobb, illetve szélesebb egy kijelző, annál fontosabb a megfelelő stabilitás biztosítása, azonban az X32 X3-hoz mellékelt talp- és nyak kombinációja bár igényes és tud egy két trükköt, teljesen nem voltam vele elégedett.

Ez elsősorban annak tudható be, hogy az amúgy kifejezetten esztétikusra faragott, fémből öntött csirkeláb meglehetősen széles, majdnem annyira, mint maga a monitor. Emellett sajnos nem is lapos és emiatt viszonylag sok helyet foglal el az asztalból, ami egyes felhasználóknak problémát jelenthet. A láb amúgy meglehetősen igényesen kidolgozott és masszív darab, ahogy azt se mondhatnám, hogy ez a forma kifejezetten ritka lenne, a stabilitással pedig valóban nincs is gond.

A nyak, illetve állvány magasságállítást és forgathatóságot is lehetővé tesz, de  PIVOT mód nincs, tehát a kijelző függőleges állásba sajnos nem helyezhető vele, ami nagy kár. Ettől függetlenül a 15 cm-en mozgatható sín szuper mozgásteret nyújt és remegés, megbillenés illetve akadozás nélkül, simán, de határozottan engedi a forgatást és döntést, függetlenül az aktuális magasságtól.

Az összeszerelés is meglehetősen egyszerű és magától értetődő, a talp egy beépített csavarral kapcsolódik a nyakhoz, míg a monitor a már említett, VESA 100x100 kompatibilis rögzítésnek hála alternatív megoldásoknak, pl. karoknak vagy fali konzoloknak is teret ad. A mellékelt nyak azonban egy egyszerű mozdulattal a helyére pattintható, itt egyetlen csavarra sem volt szükség, egy-két perc ügyködés után készen is áll a használatra.

Apró, de egyedi figyelmesség az Acer részéről, hogy a nyak felső részén láthatunk egy menetes rögzítőpontot, mely egyáltalán nem szokványos, de annál hasznosabb extra. Legyen szó streamerekről vagy csak azokról, akik hiányolják a monotorra szerelt fényeket, a felhasználók ide kamerát és lámpát is szerelhetnek, mely bár teljesen nem teszi jóvá, de azért egy kicsit árnyalja az emlegetett hátrányosabb tulajdonságokat.

Csatlakozók és kezelés

A csatlakozók típusa, száma és elhelyezkedése egyaránt lényeges és az Acer szerencsére nem is hagyott sok panaszkodni valót, tökéletesen ellátta a kijelzőnket és még a kényelemre is gondolt. Míg a HDMI és DisplayPortokat az esetek többségében nem piszkáljuk túl sűrűn, az USB portok esetében viszont nem árthat a könnyebb hozzáférhetőség.

A monitor kettő darab HDMI 2.1-et, egyetlen DisplayPort 1.4-et és egy USB-C portot sorakoztat fel, utóbbi pedig DisplayPort Alternate Mode funkcióval is bír. Ez tehát összesen négy videobemenetet jelent, amelyek megfelelő forrás esetén egyaránt támogatják a monitor maximális felbontását és frissítési képességeit, igaz, a DP esetében nem lett volna rossz a frissebb, 2.1-es változat, mely stabilabban képes kiszolgálni ekkora felbontást ilyen magas képfrissítés mellett.

Az USB-C ráadásul egészen 90 wattos tápellátásra is alkalmas, ami dicséretes húzás, mert rengeteg hasonló kaliberű monitor nem rendelkezik ezzel a képességgel. Továbbá az itt felsorakoztatott portok és azok elrendezése lehetővé teszi, hogy HDMI-n egyszerre két játékkonzolt, DisplayPort-on egy asztali PC-t, az USB-C által pedig egy laptopot is csatlakoztassunk, de ez persze az igényeinkre és a fantáziánkra van bízva.

Az USB-C port három további USB-A porthoz és egy USB-C downstream porthoz csatlakozik, melyek mindegyike USB 3.2 Gen 1. A monitort tehát egyben teljes értékű USB-hubbá is válik, így a legfontosabb perifériáink csatlakoztatása kartávolságba kerül, mivel az USB-C portot és az egyik USB-A portot a keret alsó felére hozták. Ennek az oly kézenfekvő, mégis sokszor hiányzó megoldásnak hála könnyen elérhetők anélkül, hogy be kellene másznunk a panel mögé, ami rengeteg kényelmetlenségtől menti meg a vásárlókat, főleg, ha szűkös a hely az ilyen manőverekhez.

Ez a modell egyetlen, fizikai gombot használ, méghozzá a lehető legjobb megoldást, amit csak lehet. A négy irányba is billenthető joystick jól bevált megközelítés és a megszokott helyén, a keret alsó felébe ágyazva, középen található. A dolog nagyszerűen működik, a gomb könnyedén használható és a felugró OSD menü használata is kellően intuitív.

Utóbbi persze a menü logikus elrendezésének is köszönhető, de láttam már ilyen gombot olcsóbb monitorokon, ahol a józan észnek ellentmondva kínszenvedés volt navigálni vele. A menü kifejezetten jól sikerült, egyszerű, ízléses megjelenéssel és logikus elrendezéssel. Nagyobb felbontáson a betűk talán kisebbek a kelleténél, összességében azért olvasható és jól használható, magyar nyelvet viszont nem támogat.

Emellett a beállítási lehetőségek is kellően gazdagok, legyen szó a színprofilokról, gammáról, fényerőről, ráadásul a már említett színkalibrálás az sRGB, a Rec.709, a DCI-P3 és az SMPTE-C beállításokhoz nagy színtérlefedettséget társít, így az OLED monitorunk nem csak tartalomfogyasztásra kiváló, de kép- és videószerkesztés esetén is megállja a helyét.

Külön érdekesség a Constant Brightness mód, mely az OLED paneleknél nem ritkaság és lényegében változatlanul tartja a fényerőt, függetlenül a megjelenített tartalomtól. Ez a Windows és asztali alkalmazások használatakor ajánlott, mivel a tartalmak közötti váltásnál meggátolja a fényerő ingadozását.

Felbontás és képminőség

Az Acer egy LG WOLED panel mellett döntött, ami valós 10-bites színmélységet prezentál alacsony ás magas dinamikatartomány mellett egyaránt. A 32 hüvelykes képátló ideális a 3840x2160-as felbontás mellé, az egy colra jutó pixelek száma pedig 138, ami tökéletesen éles képet biztosít, amennyiben a pupillánkat nem támasztjuk a kijelző felületének, a pixelek közti réseket kutatva.

A fényerő az OLED panelek Achilles-sarkának tekinthető, ám a 250-nit körüli SDR érték nem különösebben tér el a hasonló kijelzők képességeitől. Ugyanakkor  továbbra is igaz, hogy erősen megvilágított, esetleg napsütötte szobában sötétebbnek tűnhet a kelleténél, így olyan környezetbe érdemes választani, ahol van befolyásunk a szoba megvilágítását illetően.

Cserébe megkapjuk a paripát és fegyvert, amit csak egy OLED panel szállíthat, gondolva itt a közel végtelen kontrasztarányra, ami a pixelenként vezérelt megvilágításnak köszönhető. Ebben a tekintetben az X32 X3 nem jár előnnyel a többi OLED termékhez képest, ahogy hátrányban sincs velük szemben. Bár színhűség terén létezik fejlettebb panel az LG megoldásánál (pl. a QD OLED) és bizonyosan akad olyan készülék, ahol ez a paneltípus még jobban is teljesít, de a 96%-os DCI-P3 és a 87%-os AdobeRGB színtérlefedettség is megfelelő érték, melyek egyaránt telített képet nyújtanak, élénk, valósághű színekkel.

Természetesen támogat HDR-t, illetve VESA DisplayHDR 400 True Black tanúsítvánnyal is rendelkezik. Ezzel együtt az általános HDR teljesítménye nagyjából megegyezik a legtöbb versenyképes OLED monitorral, ami jó hír, hiszen az elvárt módon decens HDR élményben részesíti a felhasználókat, köztük engem is. A HDR fényerő alig, vagy egyáltalán nem megkülönböztethető a hasonló specifikációkkal bíró vetélytársaktól, de talán minimálisan elmarad a százezrekkel drágább Asus ROG modellek fényerejétől.

Játékélmény

A monitor egyik fő fegyverténye az úgynevezett Dual-mode, ami natív 4K felbontáson 240 Hz-es képfrissítést jelent, azonban ha visszaváltunk 1080p-re, egyenesen 480 Hz-et is kisajtolhatunk belőle. Ezt a funkciót vezérlőgomb, illetve az OSD segítségével ugyan aktiválni kell (DFR), ám ez mindössze pár kattintást jelent, egyáltalán nem kényelmetlen vagy időigényes, a váltás pedig pillanatok alatt megtörténik.

Ezek nyilván olyan értékek, amik sokak számára meglehetősen abszurdnak hatnak, hiszen miféle PC kell ahhoz, hogy 4K mellett a 240 Hz kihasználhatóvá váljon. Nos, e-sport címek esetén ez közel sem akkora lehetetlenség, a maximalista, illetve professzionális játékosok pedig minden bizonnyal nagyra értékelik ezt az impozáns teljesítményt.

Nem nagy titok, hogy ekkora képátló mellett a Full HD-s felbontás nem feltétlenül optimális, ám 480 Hz és az így extrém módon lecsökkentett késleltetés az igazán maximalista játékosok számára valós előnyt biztosíthat. Én a tinédzser évek elmúltával rég magam mögött hagytam a Counter-Strike bűvöletében eltöltött korszakomat, de a CS2-be belépve még én is értékeltem az elképesztő sebességet és reakcióidőt, amit az X32 X3 mindkét felbontáson produkált. Akit nem hátráltat a 1080p-s kompetitív játék gondolata egy 32"-os kijelzőn, annak bátran tudom ajánlani, több, mint meggyőző.

A kép már 240 Hz-en is elképesztően folyamatos, lényegében eliminálja a mozgási elmosódást, minden körülmények között kiváló kontrollt biztosítva a legpörgősebb lövöldék esetében is. Volt idő, amikor a legkisebb input lag vagy eltérés is feltűnő volt, de szinte biztosra mondhatom, hogy a fiatalabb vagy élesebb érzékekkel megáldott játékosok különösen élvezni fogják a Predator lehetőségeit.

Kell ez nekem?

Összességében az Acer Predator X32 X3 SDR képminősége kiváló, még ha nem is feltétlenül tűnik ki a többi 4K OLED monitor közül, tökéletesen megállja mellettük a helyét. Végtelen kontrasztaránnyal, megfelelő színskálával, jó színpontossággal és korrekt SDR, illetve HDR fényerővel rendelkezik. Erős környezeti fény esetén az OLED továbbra is hátránnyal bír a többi paneltípussal szemben, ám ez semmit nem von le az Acer termékének értékéből. Ez egy valódi prémium monitor prémium árazással, kifejezetten játékosoknak. Azonban amíg ezek a képességek nem válnak jóval általánosabbá, az 5-600 ezer Ft-os vetélytársak ismeretében, a kategóriáján belül megkaphatja az ár-érték arányért járó díjat.

A 240 Hz-es és 480 Hz-es mód egyaránt meggyőző, előbbi 4K felbontáson fantasztikus, míg utóbbi a legextrémebb e-sport szituációkból segít kihozni a felkészült játékosban rejlő maximumot. Minimális input lag, kimagasló sebesség, cserébe az egy inchre jutó 69 pixelért, ami legalábbis megszokást, alkalmazkodást igényelhet ekkora képátló mellett. Ha hozzá vesszük a kiváló csatlakozókínálatot és azok elrendezését, a specifikációs díj részemről jár a monitornak.

A termék rendelkezik ugyan beépített hangszórókkal is, de elég annyit tudni róluk, hogy végszükség esetén egy podcast, vagy lágyabb háttérzene hallgatására alkalmas lehet, extrának azonban dicséretes. A talp stabil és jól is mutat, ám meglehetősen helyigénes, eközben nincs PIVOT mód, a monitor megjelenése pedig összességében rendben van. Dizájn díjra tehát nem pályázhat, bár a könnyen elérhető csatlakozókért megérdemel egy piros pontot. Összességében ez egy meggyőző termék, ami elsősorban a képességeire összpontosít, azokba viszont nem igen lehet belekötni.