A Google első Chromebookjai még a 2010-es évek elején, egészen pontosan 2011 folyamán jelentek meg, ezeket viszont nem a Google gyártatta, hanem különböző OEM partnerek segítségét vette igénybe a siker érdekében.
Először a Samsung és az Acer csapata nyújtott segítő jobbot, az új notebookokat pedig rendkívül pozitívan fogadta egy speciális piaci szegmens, az oktatásba szánt notebookok piaca, ahonnan a Chromebookokat azóta sem lehet kirobbantani, annyira jól illenek az igényekhez. Egyéb szegmensekben már nem ennyire rózsás a helyzet, lényegében azért, mert a vállalat túl sok ziccert hagyott ki az elmúlt időszakban, a friss és hasznos funkciókat pedig túl lassan csepegtették, ezáltal sokakban az maradt meg a Chromebookokban, hogy csak felhő alapon használhatóak és nem nevezhetőek klasszikus noteszgépeknek.
A kezdeti időszakban valóban a netbookok felhős alternatívái voltak a Chromebookok, amelyek a gyengécske hardver ellenére mégsem voltak annyira nehézkesen és darabosan használhatóak, mint az abszolút belépőszintű Windows notebookok, de a felhős működésforma miatt nem is igazán passzoltak a felhasználók többségének igényeihez, hiszen klasszikus alkalmazásokat nem lehetett rájuk telepíteni. Ez persze az oktatásban nem feltétlenül volt baj, sőt, még előnyként is el lehetett könyvelni, csak úgy, ahogy azt is, hogy kellően pörgős volt a rajtuk futó rendszer, eléggé stabilan lehetett használni, valamint biztonság terén is magasabb szintet képviseltek, mint riválisaik. Az oktatási igényekre szabott strapabíró Chromebookok szintén növelték a kategória presztízsét, de a kereskedelem fő áramába és a prémiumkategóriába szánt notebookok között azóta sem tudták megvetni a lábukat a Chromebook kínálat képviselői.
Azt, hogy a Chromebookok nehezen váltak népszerűvé a piacon és igazából mostanság is főként az oktatásban használják őket, hiszen jelenlegi formájukban is oda passzolnak leginkább. Például a Google Play Store 2016-ig nem volt elérhető a Chromebookok használóinak, de a Linux alkalmazások támogatására is 2018-ig kellett várni. A gamereket sem sikerült igazán jól megszólítani, a Steam támogatás például csak 2019-ben érkezett meg és csak béta változatban vált elérhetővé, az elmúlt időszakban pedig süllyesztőbe is dobták. 2021-ben remek ötletnek tűnt a ChromeOS Flex operációs rendszer kiadása, amellyel a régi PC és Mac konfigurációkból költséghatékony „Chromebookot” lehetett varázsolni, valamint arról is csak viszonylag sokára született döntés, hogy hosszabb távú operációs rendszer támogatást biztosítanak az egyes konfigurációkhoz, ami 10 évet jelent.
A jó ár/érték arányú Chromebookok manapság is kiváló választásnak bizonyulnak az oktatásban történő használatra, ugyanis stabilan és megbízhatóan működnek, valamint a központosított menedzselhetőség is mellettük szól. Ugyancsak pozitívum, hogy vannak olyan kiadások, amelyek jól bírják az iskolai viszontagságokat, azaz kellően strapabíró kivitelben érkeznek. Egyelőre úgy tűnik, a Chromebookokat beskatúlyázta a piac az edukációs szegmensbe, ahonnan nem igazán tudnak kitörni, ott viszont kellően sikeresek ahhoz, hogy a Google továbbra is piacon tartsa és fejlessze őket.
