A világon elsőként Kínában kezdték a törvény erejével korlátozni a mesterséges intelligenciát, ezt kövezően pedig az Európai Unió a második, aki élesben ezzel próbálkozik. Az AI Act sok év kitartó munkája eredményeként jött létre, és innentől lépnek életbe olyan intézkedései, amik már szigorúan megtiltják az MI visszaéléseket több területen.
Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabálya már 2020 előtt elkezdett formálódni, és 2023-ban nyerte el a véglegeshez közeli formáját. 2024 márciusában került elfogadásra az AI Act, és 2024. augusztus elsején lépett életbe. Viszont egy sor olyan tiltás van benne, amit csak mostantól, február 2-től fognak ellenőrizni a hatóságok.
Innentől már nagyon kemény pénzbüntetéseket lehet kiszabni azokra a vállalatokra, amik valamilyen formában megszegik az AI Actet. Elsősorban azokra az MI szolgáltatásokra vadászik az Európai Unió, amik valamilyen elfogadhatatlannak minősülő tevékenységet folytatnak. A legdurvább visszaélési formák kerültek az Európai Bizottság célkeresztjébe.
Jogszabályokkal ellenesnek számít a továbbiakban, amennyiben egy vállalat a rendelkezésére álló adatokat bármilyen formában profilozásra használja fel. Nem szabad az MI rendszereket arra alkalmazni, hogy kockázati értékelést alakítson ki felhasználókról, a személyek viselkedésével kapcsolatos információk ellenőrzése, elemzése révén. Illegális az EU-ban arra használni a mesterséges intelligenciát, hogy azzal emberek döntését próbálják befolyásolni. A manipulációval próbálkozó fejlesztések kemény bírságokkal számolhatnak.
Tilos lesz az MI-t arra felhasználni, hogy társadalmilag hátrányos helyzetűeket átverjenek vele. A fiatalok, fogyatékossággal élők, a leszakadt társadalmi rétegek ellen elkövetett támadások is jelentős büntetést vonhatnak maguk után. Azt is tiltja az AI Act, hogy prediktív bűnmegelőzéssel próbálkozzon bármilyen vállalat. Nem lehet a felhasználói adatokat arra vonatkozóan elemezni, hogy mekkora hajlamot mutathat az illető a bűnelkövetésre.
Nem használhatják az Európai Unióban az MI eszközöket arra sem, hogy embereket, csoportokat a szexuális orientációjuk alapján nyomon kövessenek. A valós idejű biometrikus adatok gyűjtése is büntetendő tevékenységnek bizonyul. Nem lehet például tömegesen arcfelismerő algoritmusokat alkalmazni biztonsági kameráknál. Adatbázist sem lehet építeni arcfelismeréssel. Ezen felül az emberek hangulatának megfigyelése is tiltott tevékenység, nem lehet az embereket a munkahelyükön – vagy éppen az iskolákban – ilyen alapon monitorozni.
Az Európai Unió az elmúlt években folyamatosan azon dolgozott, hogy rugalmas és hatékonyan alkalmazható jogszabályokat alkosson. A DSA és a DMA után most az AI Act is ilyen lesz, ha minden a tervek szerint alakul.
Érdeklődve várjuk majd, hogy milyen eljárások indulnak majd ezt alapul véve. Az biztos, hogy gigantikus bírságokat lehet majd kiszabni ez alapján a továbbiakban. A szürkezónába tévedő vállalatokat akár 35 millió dollárra, vagy az éves bevételük 7 százalékára lehet majd büntetni. Ez azt jelenti, hogy a Meta például akár 11,5 milliárd dollárra is bírságolható lenne.
Attól nem kell tartania a cégeknek, hogy egyhamar megszültetnének az első büntetések. Mint azt megtudhattuk, még nem teljesen tisztázott annak a háttere, melyek lesznek azok a hatóságok, akik ezeket az eljárásokat lefolytathatják. Ez csak augusztusra fog hivatalosan kialakulni.
Az Európai Unió bízik abban, hogy ezeket a szabályokat nem fogják a vállalatok megszegni. Több olyan egyezséget is kötöttek már, amikben a vállalatok maguk is vállalták, hogy ilyen és ezekhez hasonló elfogadhatatlan és veszélyes fejlesztéseket nem fognak eszközölni. Viszont ettől függetlenül kellenek az erős jogszabályok, hogy az esetleges visszaéléseknek tényleg meg legyen a következménye.
