Romlott oktatás – Hofi tévedése

Illúziók, sundán-bundán okoskodás és a tartalomnál fontosabb látszat: Cory Finley műve kiteregeti az amerikai középosztály szennyesét.

Romlott oktatás – Hofi tévedése

79 %
{{ average }} %
  • Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő.
Szerzői értékelés
Szerző
79
%
Olvasói értékelés
Olvasó
Olvasói értékelés
{{ average }}
%
{{ average }}
%

Bár tavaly februárban kétségkívül új perspektívákat nyitott meg előttem, hogy tíz, feledhetetlen órát töltöttem a sürgősségin életükért küzdő haldoklók, elcsigázott-félőrült narkósok, és agresszív szektások társaságában, nem kívántam megismételni a kalandot. Így arra az elhatározásra jutottam, hogy búcsút intek sokáig hűségesen szolgáló, ellenben egy ideje már rakoncátlankodó epehólyagomnak. Kiterjedt baráti-rokoni köröm tagjai egyetértettek a döntésemmel, és egyből felajánlották a segítségüket. Ez leginkább abban merült ki, hogy biztos kezűnek tartott sebészek telefonszámaival bombáztak, egyben megsúgták a specialisták félhivatalos tarifáját.

Aztán mikor a tudomásukra adtam, hogy nem fogok a zsebembe nyúlni, biztosítottak róla, hogy semmi okom aggódni. A tetetésemre illendően kiöltöznek majd, csokrokból sem lesz hiány, és erejükön felül fogják támogatni gyászoló édesanyámat. Mivel kivétel nélkül azt hitték, hogy ha nem olajozom meg egy kicsit a hazai egészségügy csikorgó-nyikorgó kerekeit, akkor az ambícióit sokáig titkolni kénytelen éjszakai portás végzi majd el rajtam a beavatkozást. Esetleg a mellékes elmaradása miatt ingerült orvos fog gondoskodni arról, hogy örökre megtanuljam tisztelni a fehérköpenyesek íratlan szabályait.

Félelmeik alaptalannak bizonyultak: az anyagiakat egy szóval sem előhozó doktor nem felejtett bennem kesztyűt, mosdótálat, ollót, vagy az A fösvény egy olcsó kiadását, és kisvártatva felépültem. Ez az eset azonban arra késztetett, hogy elmorfondírozzak Hofi Géza örökbecsű bonmotján, és megállapítsam, hogy a legnagyobb magyar filozófus kivételesen tévedett. Nem az a korrupció, amiből az embert kihagyják, hanem az, amibe beveszik, vagy önként beszáll, hogy a rendszer haszonélvezője lehessen, és nem engedhető meg a mégoly humoros relativizálás.

Cory Finley az Amerikai Egyesült Államok legvérlázítóbb iskolai sikkasztását feldolgozó dramedy-je, a Romlott oktatás is ezt a kényes témát járja körbe. A minden hájjal megkent, porcelánmosolyú tanfelügyelő, Frank Tassone (Hugh Jackman) valóságos híresség Roslyn városában, mert szívós-kitartó munkájának hála, a korábban küszködő helyi gimnázium kvázi zseniképzővé avanzsált. Az ide jelentkezők elsőrangú oktatásban részesülnek: még a legpatinásabb, elitista-vaskalapos egyetemek is örömmel kínálnak fel nekik busás ösztöndíjat. A simulékony modorú, a nap huszonnégy órájában smúzoló-reprezentáló piperkőc szava ezért törvény. Ha azt mondja, hogy a fagylalt lángol, és az emberhez vág egy gombócot, illik harmadfokú égési sérüléseket szimulálva agonizálni.

Ám mivel úgy tűnik, hogy nem él vissza a hatalmával, egyfajta, a közösség osztatlan bizalmát élvező, jótékony diktátorként tündököl a csillaga. De mikor bizalmasáról, Pam Gluckin-ről (Allison Janney) kiderül, hogy tetemes összeggel károsította meg a tanodát, a szellem kiszabadul a palackból. Ugyan a bájgúnár ezt az ügyet is elsikálja, ám Rachel Bhargava (Geraldine Viswanathan), a lelkes diákújságíró szagot fog, és játszi könnyedséggel rombolja le hazugságra, csalásra, illetve manipulációra épülő birodalmát. Banális, tizenkettő egy tucat sztori – de paradox módon éppen kisszerűsége emeli magasan az átlag fölé.

Csupán egy kivételA film fényét a szokatlanul erős színészgárda is emeli. A prímet egyértelműen Jackman viszi: az ágazat sokat látott veteránja parádésan alakítja a végletekig hiú és kórosan felszínes szociopatát. Fáradozásainak hála, a meglehetősen különc karakter sohasem züllik inkább elvont tanmesébe, mintsem valós események ihlette, realista műbe illő karikatúrává, és partnerei is szinte kivétel nélkül hozzák az elvárható kötelezőt. Az egyetlen, látványos kivétel a botrányt kirobbantó diák-zsurnaliszta, aki egyáltalán nem illik a képbe. A küldetéstudatos, elszánt, igazáért körömszakadtáig küzdő leányzó túl tökéletes, steril és mesterkélt ahhoz, hogy életszerűnek hasson.

Nincsenek bonyolult svindlik, titkos összeesküvések, nagystílű-rafinált megoldások, sunyi vigyorú, öltönyük alatt revolvert hordó maffiózók, és ez még sokkolóbbá teszi az egész történet. Elvégre tényszerűen arról van szó, hogy a rendszert akarva-akaratlanul feladataikat hanyagul végző, vagy az okozott kárhoz mérve pitiáner privilégiumaikhoz foggal-körömmel ragaszkodó, megalkuvó kisemberek működtették.

Azaz a kertváros státuszukra büszke, magukat hazájuk gerincének valló képviselői morálisan és jogilag fikarcnyival sem különbek a pengékkel hadonászó zsiványoknál. Sőt, vétkük ezerszer nagyobb a bűn útjára kényszerből rálépőknél, hiszen névleges kellemetlenségek elviselésével, elejét vehették volna annak, hogy egy gátlástalan kókler bábjaivá zülljenek. Ám nekik jobban megérte sodródni az árral, és az utolsó utáni pillanatig vakon hinni a mézes-mázos modorú macher ócska dajkameséiben, vagy a fülük botját se mozdítani. Vagyis premier plánban nézhetjük végig a látszatra tetteiknél is jobban ügyelő, állítólagos felvilágosultságuk dacára a megvezethető és a gátlástalan kollaboráns között ingadozó középosztály erkölcsi nihiljét.

A korábban a Telivérekkel már remekelő direktor fáradozásainak legfrissebb, fanyar zamatú gyümölcse tehát fennen hirdeti, hogy a jeles férfiú érti választott mestersége csínját-bínját. De a jelek szerint súlyos kétségei voltak azt illetően, hogy a publikum felfogja-e majd filmje kimondott-kimondatlan üzenetét. Így sajnos a hangulatos alkotást az ildomosnál gyakrabban szakítják meg a mondanivalót kihangsúlyozó, évtizedekkel korábbi, borzasztóan elavult trendeket idéző, méltatlanul szájbarágós monológok.

Ez hébe-hóba irritáló hiba viszont vitathatatlanul kevesebbet nyom a latba a pozitívumoknál. Ergo ha nyakig merülnénk egy, az ápolt-dús sövényű kertvárosok sötét-elhallgatott oldalát is bemutató szociotriphez, a Romlott oktatásnál keresve sem találunk jobb választást. Ám ha egy körmönfont vonalvezetésű, feszült krimit, netán thrillert várnánk el a pénzünkért, jobban járunk, ha rejtélyekben gazdagabb vizek felé evezünk.

Összefoglalás

Romlott oktatás – Hofi tévedése

Romlott oktatás – Hofi tévedése

Romlott oktatás – Hofi tévedése
Szerzői értékelés
79
%
Egy, a kisvárosi álszentséget és korrupciót bemutató dramedy.
Az alakítások java remek és életszerűsége messze az átlag fölé emeli.
Az ildomosnál lényegesen több a szájbarágós monológ.
{{ totalLabel }}
%
{{ userRateLabel }}

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap