A Nothing immár negyedik alkalommal vendégeskedik nálunk, ráadásul nem is olyan régen, áprilisban próbálhattam ki a 3a Pro-t, mely a hiányosságai ellenére is egy erős darab volt, jó teljesítménnyel és szuper üzemidővel. A szokatlan külső megjelenésével, fura fényeivel és az egyediségét erősítő különleges, mégis letisztult Androidos felületével hódító Nothing azonban úgy érezte, hogy a drágább Pro után még be kell esnie az év végi hajrába egy költséghatékonyabb darabbal is, hogy a maga részéről ezzel zárja a kaotikusra sikerült 2025-ös évet.

Egy kvázi olcsó mobil attól a gyártótól, ami alapból is szuper csomagokat kínált, többnyire vállalható árazás mellett? Miért is ne, gondolhatnánk, hiszen hol máshol jöhet jól a gyártótól megszokott kreatív megközelítés, mint a tárcakímélőbb készülékek terepén? Ugyanakkor merész húzás ez, hiszen a nagyjából 100 ezer forint környékén mozgó Lite-nak nem éppen gyér és visszafogott konkurenciával szemben kell helytállnia, ezen az árszinten ugyanis majdnem minden nevesebb név kínál valami versenyképeset, sokszor nem is csak egyet.

A Lite pedig a specifikációs listát tekintve látványosan megnyirbálta a felszereltséget, gondolva itt akár a számítási teljesítményre, akár a memóriára, akár a fotós apparátusra és még több olyan részletre, melyek együtt végül elbillenthetik a mérleg nyelvét. A középkategória márpedig az a terület, ahol a felhasználók sokkal gyakorlatiasabbak, hiszen míg a felső kategóriában elvárt az erős hardver és örvendetes egy kis egyediség, a középmezőnyben nem mindegy, hogy mit tud a gép a spórolt pénzünkért.

Kicsomagolás

A Lite alapvetően nem variál sokat és kizárólag fehér, illetve fekete (talán sötétszürke) színekben kerül forgalomba, nálam pedig az utóbbi járt, ehhez igazodó csomagolással. A doboz a korábban is megismert fényes felülettel bír és a demonstráció terén most is a kameraszigetre koncentrál. Míg a hátoldal leginkább a modellhez társított memória és háttértár párosáról tájékoztat bennünket, illetve elárulja, hogy a mobilt legfeljebb 33 wattal tölthetjük majd.

Általában nagyra értékelem, ha az unboxing lehetőleg gyors és kényelmes, szóval  ha egy mód van rá, nem kelljen sokat bűvészkedni a termék kibontásával. Itt ez egy kissé kényelmetlenebb a kelleténél, ugyanis a zárószalag feltépése után a doboz fülei elég erősen szorulnak a helyükre. Tehát ha kinyitáskor nem szeretnénk letépni, némi türelemmel és odafigyeléssel érdemes közelítenünk, aztán a továbbiakban már nem kell hasonló akadályokra számítani.

A fehér papírból készült tároló a korábbiakkal ellentétben nem kapta meg azt az egyedi, dombornyomott felületet, egy hajszálnyival visszafogottabb és ha lehet, még egyszerűbb. Az olcsóbb termékvonalnál az ilyesmi megszokott húzásnak számít, a körítés az alsóbb szinteken mindig kevésbé prémium, de összességében még mindig ízléses, ez a gyártó egyik védjegye, legalábbis eddig mindig rendben volt. A mellékleteket tekintve is jó a helyzet, bár töltőfejet, adaptert természetesen itt sem találunk a telefon mellettt.

Van viszont egy duplán Type-C adatkábel, az egyedi gombostű a SIM-tálca eltávolításához, továbbá nem felejtették el az áttetsző szilikontokot sem, ami szuper, hiszen megspórolnak egy kört és némi aprót minden vásárlójuknak. Sajnos a fényes felülete erősen gyűjti az ujjlenyomatokat, de úgy tűnik, hogy ez is egy olyan tulajdonság, amit a Nothing semmiképpen sem akar elengedni.

Dizájn és ami mögötte van

Mik is azok a különleges ismertetőjegyek, melyek a Nothing mobilokat kiemelik a tömegből? Biztosan nem a formavilág, mely leginkább az iPhone-okat juttathatja eszünkbe, de igazából szemből tekintve bármely átlagos telefont az utóbbi évekből. A Nothing mindigi is kifejezetten a hátlapra koncentrált és ami azt illeti, ezen a téren tényleg sajátos dizájnt sikerült tető alá hozniuk... legalábbis korábban. A tető amúgy ezúttal is fényes és áttetsző üveg, mely a már említett módon vonzza az ujjlenyomatokat, de ez legalább nem változott.

Változott viszont mindaz, ami a hátlapi üveg mögött rejlik, mely alapvetően a Glyph Interface néven futó LED-készletet jelentette, illetve az indusztriális karakterű belső burkolatot, melyek egészen megnyerő összhatást értek el. A Glyph alapvetően különböző funkciókhoz rendelt és a felhasználó által finomhangolható, módosítható fényjelzésekkel dobta fel a szokásos mobilos élményt. Ám ezúttal a fantázianév maradt, a fényforrások viszont eltűntek, illetve egyetlen magányos kis LED-re koncentrálódtak, a jobb alsó sarokban.

Akárhogy is vesszük, ez lényegében egy túldimenzionált értesítő LED, melynek ezen a szinten már sokkal jobb szerepe lenne a telefon előlapján, mint hátul, ahol pont a felhasználó nem láthat rá közvetlenül. Alig várom, hogy kiadjanak egy még olcsóbb modellt, ahol már egy LED sem kap helyet, ezzel kiherélve a Nothingot meghatározó alapkoncepciót.

Továbbra is megtaláltjuk a dedikált AI gombot, méghozzá jobb oldalon, vészes közelségben a bekapcsológomb alatt, mellyel két probléma is van. Először is érthetetlenül közel van a főgombhoz, így akaratlanul is meg fogjuk nyomni, ami dizájn szempontból nem volt túl átgondolt húzás. A másik gond az, hogy a gomb nem átprogramozható, nem adhatunk neki alternatív funkciókat, például egy fotógomb logikus lehetőség lenne, de ha mi a kedvenc médialejátszónkat szeretnénk elindítani vele, szuper lenne, ha szembe mehetnénk a gyártó akaratával.

De nem mehetünk, így maradnak a szöveggel vagy hangfelvétellel ellátott gyorsjegyzetek. A gyártó amúgy lényegében felcserélte a gombok helyét, így az egyetlen csíkba öntött hangerőszabályzó átkerült a bal oldalra, a keret pedig fém helyett műanyag, bár ez a Lite címke láttán azért várható volt. A mobil ezzel együtt is szuperül mutat, de ha már hozzányúltak a dizájnhoz, javíthattok volna rajta, ahelyett, hogy szimplán tovább minimalizálják.

A kijelző továbbra is méretes és bár továbbra sem LTPO, a 10-bites AMOLED színei ezúttal is szépek, a 387 ppi pixelarány eléggé rendben van, az olvashatóság jó. A fényerő is megállja a helyét a nagyjából 1200 körüli fehér csúcsértékével, bár decemberben azért nehéz olyan helyzetet teremteni, ahol a láthatóságot szabad ég alatt igazán próbára lehetne tenni. A képfrissítés adaptív, illetve módosítható, így van 30, 60 és 90 Hz-es opció, de a maximum 120 Hz-re sem lehet panasz, szóval minőség és sebesség tekintetében is elégedettségre ad okot.

Az előlapi kamera egy kis szigetként követel magának helyet a kijelző felső sávjából, ami szintén szokványos és megszokott megoldás. Viszont a kijelző körüli kávák lehetnének vékonyabbak is, a szélekig ugyanis elég hangsúlyos fekete sáv húzódik az OLED panel körül. Ebből mindenképp faragtam volna egy kicsit a helyükben, sokat dobna az összképen, de azért alapvetően nem perdöntő. Összességében a Lite is egy csinos telefon, ahogy a többi Nothing is az volt.

Ami a csatlakozókat illeti, igazából csak egyet lehet megemlíteni, mely a megszokott helyén, alul található Type-C, ami USB 2.0 szabványra épül és legfeljebb 33 wattos töltést tesz lehetővé. Nem borzalmas, nem kiemelkedő, átlagosnak mondható. Ami viszont rémes, az hang, mely nem csak mono, de rémesen is szól. Tompa és dobozhangja van, csak végszükség esetén ajánlott, cserébe az 5.4-es Bluetooth szabvány lehet a segítségünkre, mivel az öreg 3.5 mm-es Jack már valahol egy farmon szaladgál...

A SIM-tálcát kiemelve kettő darab fizikai SIM-et szerelhetünk be, illetve ha megelégszünk egyel is, akkor a másik helyére egy legfeljebb 2 TB-os Micro SD is bepattintható. A Dual SIM elvesztése ilyenkor azért kicsit fájó lehet, főleg annak ismeretében, hogy a gyártó valamiért kizárólag Japánban tette elérhetővé az eSIM használatát, ami jelentős érvágás a Lite számára, illetve egyre csak rontja a Nothing iránti szimpátiámat. Túl sok a spórolás olyan pontokon, ahol a Lite javíthatná a versenyképességét.

Végül, de nem utolsó sorban említésre érdemes a kamerák elhelyezkedése, melyek ezúttal is bontják a rendet a hátoldalon. A gyártó maradt az aszimmetrikus elhelyezésnél, ami engem nem zavart olyan nagyon, de tudom, hogy sokak számára szentségtörésnek számít. Akárhogy is, míg a szenzorok kiválasztásánál sajnos variáltak egy kicsit, a fura pozíció ötletét viszont megtartották, a legkisebb lencse így meglehetősen fura szögben helyezkedik el a két főkamerához képest. A lencsék amúgy némileg kitüremkednek ugyan a hátoldalból, de nem vészesen és pláne nem annyira, mint a 3a Pro kerek kameraporondja.

A telefon IP54-es védettséggel rendelkezik, ami visszalépés ugyan az IP64-es minősítéshez képest, de legalább van, tehát a telefonunk továbbra is védett a por, illetve a nedvesség vagy fröccsenő víz ellen. Esőben tehát telefonálhatunk és a fürdőszobai párát is kibírja, de mélyebb vízzel azért inkább ne kockáztassunk.

Hardver és szoftver

A spórolás egyik látható jele a visszafogottabb rendszerchip alkalmazása, mely esetünkben a MediaTek Dimensity 7300 Pro, 8 GB RAM és 128 vagy 256 GB háttértár kíséretében, melyből nálam a szűkösebb járt. Aggodalomra azonban nincs hatalmas ok, mert a Nothing egy téren nagyon is következetes maradt, az pedig a szoftveres optimalizáció.

A Lite esetében Android 15-re épülő, egyedi Nothing OS továbbra is kellően lecsupaszított és erőforrást kímélő rendszer, a 4 nanométeres Dimensity lapka pedig egészen jól teljesít alatta. A hardverrel lehet játszani is, ráadásul anélkül, hogy különösebben forrósodna, viszont ilyenkor csak néhány óránk lesz a teljes lemerülésig. Az 5000 mAh-es akkumulátor ilyenkor már nem lesz túl acélos, átlagos felhasználás mellett azonban több mint elegendő.

Az üzemidő ennek tükrében teljesen korrekt, aktív internetezéssel, videózással, telefonálással vegyített tevékenységek mellett nagyjából 6 óra képernyőidőnk lesz, visszafogottabb felhasználás mellett azonban két napon át is életben tartottam egyetlen feltöltéssel, ami egyáltalán nem rossz tőle.

Élmény

Bár már elérhető az Android 16, a Lite még a 15-ös rendszerrel jött ki, így a frissebb verziót elhozó frissítés minden bizonnyal 2026-ra csúszik, jelenleg pedig a november 1-én kiadott biztonsági frissítés a legújabb hozzá. Ez talán nem elegáns, de elfogadható, mivel a gyártó Android 18-ig biztosítja majd a friss rendszert és 6 év biztonsági frissítést is ígért, ami ebben a kategóriában szintén nem rossz.

Ez pedig egyáltalán nem volt hatással a sebességre, mely a Lite-on is nagyszerű, a Nothing OS 3.5-öt alaposan a hardverhez igazították. Akadozást éppen ezért nem is nagyon tapasztaltam, az animációk simák, az általános felhasználói élmény meggyőző, a telefon használata kényelmes. Legfeljebb egy-két app megnyitásakor tovább kell várni, mint az izmosabb mobilok esetében, ami érthető.

A telefon első számú vonzerejét tehát továbbra is a sajátos Nothing OS felület adja, mely amellett, hogy kezes és visszafogott, mégis nyújt egyedi opciókat a felhasználónak. Ezen a téren igazából nem igen különbözik a legdrágább Pro modellektől, melyek már bizonyították, hogy a Nothing igazán kellemes esztétikájú és kellőképpen lecsupaszított rendszert hozott össze, mely megérdemli az elismerést.

Változatlanul képviselteti magát a monokróm rendszertéma, mely igazán jól néz ki, bár a színek eltűnésével egyes appok ikonjának felismerése némi megszokást igényelhet. Meglepett, hogy a Facebook mellett nem csak az Instagram, illetve a kötelező Google szolgáltatások, de a TikTok is alapértelmezés szerint telepítve volt. Gyorsan meg is néztem, hogy törölhető-e, de szerencsére igen.

A már említett AI gomb az Essential Space funkciót és kizárólag azt aktiválja. Ez egyfajta "okos jegyzet", mely az aktuális képernyő tartalmát elmenti, mi pedig szöveges jegyzetet csatolhatunk hozzá, vagy ha éppen nem áll módunkban gépelni, elláthatjuk egy azonnali hangüzenettel. Hasznos kis funkció, ami bármikor jól jöhet, de ennél sokkal többet továbbra sem nyújt.

Én játék gyanánt az Asphalt 8-at indítottam el, mely stabilan és korrekt sebességgel futott. A töltőképernyőkre néha kicsit várni kell, de amikor átadja az irányítást, a telefon kielégítő teljesítményt nyújtott, ami ebben a 100 ezer forint körüli kategóriában teljesen rendben van.

Jól teljesít a kétsávos navigáció is, a műholdas ellátottság jó és a helyzetünket is kifejezetten gyorsan belőtte, tehát GPS-es fronton a mobil teljesen jól teljesít, panaszra nincs ok. Működik az NFC is, a mobilfizetés zökkenőmentes, ahogy a hívás minősége is teljesen jó, kéretlen zajra utcai hívás esetén sem panaszkodtak a túloldalon és mindkét fél tisztán értette egymást.

Fotózás

A Nothing ezen a téren is alaposan megvágta a készletet, eltűnt például a telefotó lencse, az egyetlen értékes és alkalmas megoldás tehát az 50 megapixeles Samsung főkamera maradt. A legjobb minőség ezzel érhető el, aki viszont 16:9-es képaránnyal szeretne minőségi háttérképeket fotózni, annak most sincs szerencséje, számára marad a 8 megapixeles GalaxyCore érzékelő.

A gyártó valami érthetetlen - biztos nem spórolni akart - okból képes volt beépíteni egy 2, azaz kettő megapixeles makró kamerát a telefotó helyére, emiatt marad a 2x-es szenzoros zoom a főkamerán, már ha jót akarunk. A digitális közelítés lényegében levágja és teljes képernyőre húzza a kép egy szeletét, de ha ez nem lenne elég rémes, gyönyörködhetünk a semmirekellő makrófotókban is.

A legjobban a színkezelés terén teljesít a Lite, a mobil viszonylag jól adja vissza azt, amit a szemeinkkel látunk, ami tartós emlékek gyártásakor nem utolsó szempont. Egyéb tekintetben pont megugorja a tűrhetőt, tehát nem rossz az élesség és nappal a zajszint sem vészes, míg a dinamikatartomány kissé ingadozó. Szóval az agyunkat nem dogjuk eldobni tőle, de ha hirtelen le kell kapni valamit, akkor nagy valószínűséggel nem fog cserben hagyni minket.

Szerencsére a főkamera képes 4K-s mozgóképre, de sajnos legfeljebb 30 fps mellett, illetve az előlapi szelfikamera a maga 16 megapixeljével hozza a kötelezőt. Tehát nem túl jó fotókat és legfeljebb Full HD-s videót prezentál, ami a tipikus "videóchatre" jó lesz, bár ennél sokkal többet pont nem is vártam el tőle. Nagyjából az összes mozgóképre elmondható, hogy sötétben erősen romlik a minőség, akár a képzajra, akár a stabilizációra gondolunk, de a fókuszt is hajlamos eldobálni. Az 50 megapixeles hátlapi éjszakai módban elveszti a 4K-s üzemmódot és csak 1080p-ben hajlandó rögzíteni, az ultraszéles lencsével pedig este jobb nem is próbálkozni.

Kell ez nekem?

A Nothing Phone 2022-ben izgalmas kihívóként érkezett a mobilpiacra és mostanáig több olyan modellt is fel tudott mutatni, ami érdekes lehet mindazok számára, akik nem költenének csúcsmobilokra, viszont nem bánják, ha valami egyedit, különlegeset és stílusosat kapnak a pénzükért. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi volt a céljuk a 3a Lite modellel, melyet még igyekeztek az ünnepi szezon előtt piacra dobni. Nos, nyilván az, hogy a kisebb pénzű felhasználóknak is tudjanak nyújtani valamit a karácsonyi kínálatban, ám az alacsonyabb árcédula csak akkor tud igazán vonzó lenni, ha azt meg is szolgálják valamivel.

Úgy érzem azonban, hogy ez most nem sikerült a gyártónak és ezt nem csak az mondatja velem, hogy már nem is olyan alacsony az ár, vagy az, hogy pénzünk egyre kevesebbet ér. Egyszerűen elég körbenézni és máris találunk olyan készülékeket számos további gyártónál, ami ilyen, vagy akár jobb tulajdonságokkal rendelkezik. Az a helyzet, hogy maga a Nothing is kínált jobbat, méghozzá a saját almárkája, a CMF szárnyai alatt, ami csak tovább bonyolítja a Lite pozícióját. Tehát vagy olcsóbban kapjuk meg közel ugyanezt, vagy minimális felárért jobb üzletet csinálhatunk, így az egyedi hátlap és szoftveres környezet már sokkal kevesebbet nyomnak a latban. A szuper kijelző mellett egyetlen pozitívum a megbízhatóság, a telefon stabil és egészen fürge, melyet 3 évnyi friss Androiddal és 6 évig kitartó biztonsági frissítésekkel is megfejelnek.

Ezt leszámítva azonban minden leginkább közepes vagy átlagos és még a Glyph fénypanelt is annyira leredukálták, hogy szinte szóra sem érdemes. Egy magányos LED villog csak a jobb alsó sarokban, szóval a várt fejlesztés helyett még kevesebbet kapunk. A visszafogott rendszerchip ellenére az üzemidő nem kifejezetten lenyűgöző, a fotós képességek is leginkább csak rendben vannak, a mono hangszórót pedig jobb nem is emlegetni. Az eSIM hiánya ma már kifejezetten problémás, nincs wireless töltés és Dual SIM esetén az amúgy örvendetes Micro SD opció is ugrik. Egy alapos leárazás esetén érdemes lecsapni rá, amúgy inkább tovább nézelődnék.