Az elmúlt években a technológiai és más cégek is egyre inkább az MI használatát helyezték az előtérbe a hatékonyságuk növelése érdekében. Jelenleg még a mesterséges intelligencia-robbanás hajnalán vagyunk, de nagyon úgy fest, hogy néhány cégnek már sikerült átesni a ló túloldalára. 

Nagyjából így lehetne a legtömörebben összefoglalni azt a helyzetet, ami az utóbbi időben a munkaerőpiacon és a mesterséges intelligencia alkalmazásának tekintetében kialakult elsősorban a Szilícium-völgyben. Egy friss jelentés szerint néhány cégnél már annyira megszaladtak az MI használati költségek, hogy olcsóbb lett volna bizonyos feladatokra valódi dolgozókat felvenni.

Az elmúlt hónapokban a legnagyobb technológiai cégek azon versenyeztek, hogy kinek sikerül elégetni a lehető legtöbb tokent, vagyis ki tudja a legtöbb feladatra hasznosítani a mesterséges intelligenciát. Ez pedig olyan jól sikerült egyeseknek, hogy olyan szintű költések lettek úrrá ezen a fronton, hogy már vissza kell fogni a kiadásokat. A jelek szerint sikerült teljesen elszakadnia egyeseknek a valóságtól, egyáltalán nem gondoltak már bele, hogy a felhasznált tokenekért fizetni kell. 

A Wall Street Journal egy friss beszámolója szerint a cégek vezetői most kezdik felismerni, hogy valójában mennyire súlyos költségeik kezdenek keletkezni a mesterséges intelligencia szolgáltatások használatából eredően. “Rájöttek, hogy az MI tokenek elégetése valójában pénzbe kerül, és ha ezt nem megfelelő konkrét célok nélkül teszik, az valójában nem túl jó üzleti stratégia” – olvasható a beszámolóban. 

A hét elején Dara Khosrowshahi, az Uber már nyilvánosan beszélt arról a Business Insidernek, hogy egyre nehezebb igazolni a vállalaton belüli mesterséges intelligencia kezdeményezések költségeit. Bizonyos helyzetekben az MI alkalmazásának eredményei nincsenek párhuzamban a költségek növekedésének ütemével. Khosrowshahi ugyanakkor elismerte, hogy ez a rossz vezetői kommunikáció miatt alakulhatott így. „Azt az érzetet keltettük, mintha a mesterséges intelligencia ingyenes lenne” – mondta a szakember.

Egy a neve elhallgatását kérő MI konzultáns arról beszélt az Axiosnak, hogy az egyik ügyfele “véletlenül” nagyjából 500 millió dollárnyi tokent égetett el, miután egyáltalán nem korlátozta az MI szolgáltatások alkalmazását. A forrás annyit elárult, hogy ezzel az Anthropic járt jól, a Claude használata során keletkezett az eszelős forgalom. 

Egy másik beszámoló szerint egy pénzügyi vállalatnál a dolgozók a legnagyobb költségeket generáló modelleket használták fel teljesen egyszerű, hétköznapi kérdések megválaszolására. Sőt mi több, egyszerű beszélgetésekre is a legtöbb tokent felemésztő, jelentős számítási kapacitást mozgósító modelleket vetették be. Ezzel havi szinten több száz ezer dolláros kiadások keletkeztek lényegében értelmetlenül.

A Meta kapcsán múlt hónapban kiszivárgott, hogy az egyik dolgozója egy hónap alatt képes volt 281 milliárd tokent felhasználni. Egyes számítások szerint ez olyan kapacitást jelent, amivel a Wikipedia 33-szor lenne reprodukálható. Több cég is vezet (vagy vezetett korábban) belső ranglistát ösztönzésként, hogy megmutassa, mely dolgozó használja el a legtöbb tokent, ez viszont azt eredményezte, hogy az előre kerülés érdekében teljesen értelmetlen feladatokat adtak a nyelvi modelleknek a “leglelkesebb” munkavállalók. Ezzel óriási kiadásokat generáltak csekély eredmény mellett.

Olyan szinten uralkodott el a nagyvállalati körökben a mesterséges intelligencia előtérbe tolása, hogy egyszerűen már nem foglalkoztak azzal, hogy a kiadásokat valós teljesítmények felmutatásával igazolják vissza a dolgozók. Valójában olyan nagy volt a tempó, hogy nem is igazán lehetett ezt összehangolni. A befektetők azt várták a cégektől, hogy használják az MI-t egyre nagyobb és nagyobb mértékben, a dolgozók pedig gondoskodtak is erről, még ha nem is volt értelme annak, amit csináltak.